Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Borús agrárképek

A szeptemberben megkötött agrárbéke-megállapodás nem szült békét az agrárvilágban. Az úgynevezett reorganizációs program nem tud hatékony segítséget adni arra, hogy kiszabaduljanak a mezőgazdasági termelők az adósságcsapdából, sőt ellenkezőleg, súlyosan érinti a kistermelőket, olyannyira, hogy elveszthetik a családi vagyonukat, és teljes megélhetésük kerülhet veszélybe.


Karsai József petícióval a kezében. Nyomásgyakorlás a szaktárcára     Fotó: MTI

Csalódást okozott a gazdáknak az, hogy a hitelrendezésre szolgáló, megígért 55 milliárd forintos garanciakeret helyett a most megjelent kormányrendeletben csak 25 milliárd szerepel. A programba csak az éven túli hitelállomány kerülhet bele, és így a gazdák hiteleinek legfeljebb tíz százalékát érintené a konszolidáció. A gazdák képviselői ezt a megoldást nem tartják elfogadhatónak, mert nem jelenti a hitelállomány csökkenését, s így a termelők nem juthatnak forrásokhoz a tavaszi munkák elvégzéséhez. A pénzintézetek várhatóan csak azokat a termelőket vonják be a programba, akiknél más technikával már nincs esély a hitelállomány megtérülésére. Így a reorganizációs program gyakorlatilag szűkített bankkonszolidációvá válik.
Egy másik, most megjelent rendelet az idei agrártámogatások szabályozásáról szól, és láthatóan egy, a tavalyi szabályozáshoz képest szűkített költségvetésre készítették. Számos eleme, mint például a fiatal gazdák támogatása és az új szövetkezetek létrehozása, de egyes beruházási támogatások is, nem készpénztámogatást tartalmaznak, hanem állami garanciavállalást hitelfelvétel esetére. Számos, tavaly még működő támogatási forma megszűnt. A várható tüntetések miatt azonban bekerült a rendeletbe, hogy aki a támogatással beszerzett eszközt a megjelölt céltól eltérő módon használja (értsd demonstráció), az köteles a támogatást visszafizetni. Bár ilyen alapon a hókotró traktorok is eltűnhetnek az utakról a téli hónapokban.
A gazdák helyzetét tovább nehezíti, hogy a reorganizációs program elmaradása mellett az élelmiszeripari cégek is sorra csődöt jelentenek. Az agrárgazdaság tavalyi eredményei azt mutatják, hogy az ágazat súlyosan tőkehiányossá vált, hiszen amíg a nemzetgazdaságban négy százalékkal növekedett a GDP, a mezőgazdaságban tíz százalékkal csökkent. Az ágazat súlyos finanszírozási problémája állami segítség nélkül jelentős termeléscsökkenést eredményez. A termeléscsökkenés negatívan érinti a makrogazdasági folyamatokat, kihat az inflációra, a külkereskedelmi egyensúlyra és a fizetési mérlegre. A költségvetés várható bevételkiesése és kiadásainak növekedése pedig lényegesen meghaladja a gazdák által eredetileg javasolt reorganizációs program költségeit.
A kormányzat eddig minden közbelépést elutasított. Nem kezeli az élelmiszeripar csődhulláma miatt kialakult helyzetet (a MiZo után csődöt jelentett a Solami Húsipari Rt., és komolyan rezeg a léc az óriásvállalat, a Hajdú Bét Rt. alatt is), sem az agrárkormányzat szakmailag erősen megkérdőjelezhető lépései nyomán kialakult válságokat. A gazdák több mint öt hónapig tárgyaltak a szaktárcával, de nem értek el eredményt, vetés helyett továbbra is tüntetni kényszerülnek. Nyáron pedig köztársaságielnök-választás lesz…