A szeptemberben megkötött agrárbéke-megállapodás nem szült békét az
agrárvilágban. Az úgynevezett reorganizációs program nem tud hatékony segítséget
adni arra, hogy kiszabaduljanak a mezőgazdasági termelők az adósságcsapdából, sőt
ellenkezőleg, súlyosan érinti a kistermelőket, olyannyira, hogy elveszthetik a
családi vagyonukat, és teljes megélhetésük kerülhet veszélybe.
Karsai József petícióval a kezében. Nyomásgyakorlás a szaktárcára
Fotó: MTI
Csalódást okozott a gazdáknak az, hogy a hitelrendezésre szolgáló, megígért 55
milliárd forintos garanciakeret helyett a most megjelent kormányrendeletben csak 25
milliárd szerepel. A programba csak az éven túli hitelállomány kerülhet bele, és
így a gazdák hiteleinek legfeljebb tíz százalékát érintené a konszolidáció. A
gazdák képviselői ezt a megoldást nem tartják elfogadhatónak, mert nem jelenti a
hitelállomány csökkenését, s így a termelők nem juthatnak forrásokhoz a tavaszi
munkák elvégzéséhez. A pénzintézetek várhatóan csak azokat a termelőket vonják
be a programba, akiknél más technikával már nincs esély a hitelállomány
megtérülésére. Így a reorganizációs program gyakorlatilag szűkített
bankkonszolidációvá válik.
Egy másik, most megjelent rendelet az idei agrártámogatások szabályozásáról szól,
és láthatóan egy, a tavalyi szabályozáshoz képest szűkített költségvetésre
készítették. Számos eleme, mint például a fiatal gazdák támogatása és az új
szövetkezetek létrehozása, de egyes beruházási támogatások is, nem
készpénztámogatást tartalmaznak, hanem állami garanciavállalást hitelfelvétel
esetére. Számos, tavaly még működő támogatási forma megszűnt. A várható
tüntetések miatt azonban bekerült a rendeletbe, hogy aki a támogatással beszerzett
eszközt a megjelölt céltól eltérő módon használja (értsd demonstráció), az
köteles a támogatást visszafizetni. Bár ilyen alapon a hókotró traktorok is
eltűnhetnek az utakról a téli hónapokban.
A gazdák helyzetét tovább nehezíti, hogy a reorganizációs program elmaradása
mellett az élelmiszeripari cégek is sorra csődöt jelentenek. Az agrárgazdaság
tavalyi eredményei azt mutatják, hogy az ágazat súlyosan tőkehiányossá vált,
hiszen amíg a nemzetgazdaságban négy százalékkal növekedett a GDP, a
mezőgazdaságban tíz százalékkal csökkent. Az ágazat súlyos finanszírozási
problémája állami segítség nélkül jelentős termeléscsökkenést eredményez. A
termeléscsökkenés negatívan érinti a makrogazdasági folyamatokat, kihat az
inflációra, a külkereskedelmi egyensúlyra és a fizetési mérlegre. A költségvetés
várható bevételkiesése és kiadásainak növekedése pedig lényegesen meghaladja a
gazdák által eredetileg javasolt reorganizációs program költségeit.
A kormányzat eddig minden közbelépést elutasított. Nem kezeli az élelmiszeripar
csődhulláma miatt kialakult helyzetet (a MiZo után csődöt jelentett a Solami
Húsipari Rt., és komolyan rezeg a léc az óriásvállalat, a Hajdú Bét Rt. alatt is),
sem az agrárkormányzat szakmailag erősen megkérdőjelezhető lépései nyomán
kialakult válságokat. A gazdák több mint öt hónapig tárgyaltak a szaktárcával, de
nem értek el eredményt, vetés helyett továbbra is tüntetni kényszerülnek. Nyáron
pedig köztársaságielnök-választás lesz…