Munkatársunktól
Semmibe vették a legfőbb ügyészt

Lapzártánkig nem született válasz arra a hét eleje óta folyó találgatásra: lemond-e Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Több országos napilap szerint igen, méghozzá elsősorban azért, mert a kormány figyelmen kívül hagyta a médiakuratóriumokkal kapcsolatos állásfoglalását. A lapunknak nyilatkozó Halmai Gábor alkotmányjogász és Enyedi Zsolt politológus szerint Györgyi döntése a kialakult alkotmányellenes helyzetben nem lenne meglepő, emellett hazánk nemzetközi megítélése ismét komoly veszélybe került.

Györgyi Kálmán egy teniszmérkőzésen. Kinél van az előny?    Fotó: Vörös Szilárd

Györgyi Kálmán három héttel ezelőtt úgy foglalt állást a médiakuratóriumok ügyében, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának kizárólag a kormánypárti oldal jelöltjeiből megválasztott „csonka” elnöksége nem tekinthető szabályszerűen megalakítottnak - vagyis törvényellenes. Ezek után, a házbizottság hétfői ülését követően Áder János házelnök a legfőbb ügyész állásfoglalása kapcsán feltett újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a parlamentet nem kötelezi Györgyi véleménye, ő továbbra is az Alkotmánybíróság (AB) döntéséhez tartja magát, mivel annak - szemben Györgyi véleményével - van jogi relevanciája. Így történt, hogy az Országgyűlés elnöke kedden - az ellenzéki pártok közötti megegyezés hiányára hivatkozva - a Magyar Rádió és a Duna Televízió kuratóriuma esetében csak a kormányoldal által jelölt neveket szavaztatta meg a T. Házzal. (A Duna Televízió esetében nem született döntés.)
A Népszabadság értesülései szerint a Legfőbb Ügyészség vezetője kedden hivatalában kereste fel Ádert, és tájékoztatta elhatározásáról. Aznap délután Áder újságírók előtt közölte: nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a legfőbb ügyész lemondott volna. Áder ezen állítását Györgyi később nem kívánta kommentálni. Másnap, azaz szerdán Györgyi Kálmán mintegy háromnegyed órás megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel a Parlamentben. A magánbeszélgetésen azonban nem került sor a legfőbb ügyész lemondásának benyújtására, ugyanakkor a Belügyi Szemle legfrissebb számában így nyilatkozott: „Nagyon szeretném, ha a megbízatásom lejárta után régi munkahelyem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara visszafogadna.”
Az MSZP és az SZDSZ egyetértett abban, hogy Áder János házelnöknek kell inkább távoznia, semmint a legfőbb ügyésznek. Kovács László, a szocialista párt elnöke szerint a kormány a MIÉP-pel keresi a közös nevezőt, ahelyett, hogy alkotmányos helyzetet teremtene az ügyben. „Mindezzel az Európai Uniótól távolodtunk el, amely már egyszer amúgy is elmarasztalta a magyar kormány médiapolitikáját” - mondta Kovács, aki úgy látja: a kormány azt akarta elérni, hogy az MSZP és az SZDSZ ne kapjon helyet a kuratóriumokban.
Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető bejelentette, hogy pártja a helyzet rendezése érdekében az Alkotmánybírósághoz és az ügyészséghez fordul. A politikus szerint a kormány nyíltan összejátszik a MIÉP-pel és semmibe veszi a törvényeket, az AB döntéseit és a legfőbb ügyész állásfoglalását.
Halmai Gábor alkotmányjogász szerint a házelnöki álláspont jogilag kérdéses, mivel az Alkotmánybíróság ugyanazt mondta, mint a legfőbb ügyész. A kormány az AB egyetlen olyan mondatát lovagolja meg, amely számukra meglovagolható, és ez a kisebbik rossz kérdése, vagyis hogy a semmilyen kuratóriumnál jobb a csonka, és annak ellenére teszi ezt, hogy a parlamentnek kötelessége lenne az alkotmányellenes helyzet rendezése. Györgyi Kálmán állásfoglalásának jogi relevanciáját megkérdőjelezni ezért is nevetséges, hiszen ő látja el az említett közalapítványok fölötti törvényességi felügyeletet. Logikus tehát, hogy a hibás szabályozásra hivatkozva mérlegelésre szólította fel a T. Házat - tette hozzá Halmai, aki úgy látja, hogy Györgyi Kálmán ebben az esetben nem tehet mást, mint hogy lemond, hiszen nem láthatja el egy olyan közalapítvány felügyeletét, amely szerinte illegitim.
„Egészen biztos, hogy lesz Európai Uniós következménye a történteknek - állítja Enyedi Zsolt politológus -, amelynek eredményeként Magyarországot hátrébb sorolják a médiaszabadsággal foglalkozó jelentésekben.” Enyedi szerint még a csatlakozásra is lehet kihatása az ügynek, hiszen hazánk folyamatosan uniós górcső alatt van, és egy ilyen jogellenes helyzet sok rossz pontot jelenthet nekünk, ha esetleg lassítani akarják a kelet-európai országok felvételét.
Úgy látja, a választások közeledtével a kormány igyekszik visszaszorítani azokat a fölösleges konfliktusokat, amelyek nemzetközi megítélésben szalonképtelenné teszik hazánkat, de a média-ügy „valamiért” annyira fontos, hogy az Orbán-Kövér páros itt is elmegy a legvégső határig. A politológus szerint a történethez tartozik még az is, hogy a Fidesz számít a MIÉP szavazótáborára, és most újra sikerült valamit felmutatni a jobbos választóknak. „Előbb-utóbb azonban itt is visszavonulót kell fújjanak, hiszen olyan embereket idegenítenek el maguktól, mint például Tölgyessy Péter” - fejtette ki Enyedi.