Miközben Tajvan szigetén a márciusi elnökválasztásra készülődik a lakosság,
Kína figyelmeztette a sziget vezetőségét: ha Tajvan tovább halogatja a két ország
újraegyesülését célzó tárgyalásokat, katonai erőszakot fog alkalmazni. Ezzel a Kína
által szabott feltételek száma háromra bővült, az ország ugyanis már korábban is
jelezte, hogy erőszakkal fogja elfoglalni Tajvant, ha az kihirdeti függetlenségét vagy
idegen hatalom befolyása alá kerül.
A kínai vezetés ugyanis az úgynevezett „egy Kína”-politikát követi, s miután
Nagy-Britannia 1997-ben visszaadta Hongkongot, tavaly pedig Portugáliától Makaó is
viszszakerült Peking szárnyai alá, a Tajvan szigetével történő újraegyesülés
halogatását Kína egyre nagyobb türelmetlenséggel figyeli. Tajvan szigete még
1949-ben szakadt el Kínától, amikor is a kommunista Mao Ce-tung erői egy polgárháború
során elűzték a hatalmon lévő nemzeti párt vezetőjét, Csang Kaj-seket, aki a
szigeten talált menedéket, és Tajpejt nevezte ki ideiglenes fővárosnak. Így jött létre
a Kínai Köztársaság, a Peking vezetése alatt maradó szárazföldi részből pedig a
Kínai Népköztársaság. Nemzetközi elismerést valójában csak az utóbbi élvez.
Tajvant Kína ezért mindig is „renegát” tartománynak tartotta, s az újraegyesüléssel
kapcsolatos tárgyalásokat is ebből a pozícióból kívánja folytatni. Tajpej viszont
ragaszkodik ahhoz, hogy Kína kezelje Tajvant egyenrangú félként, ne csupán helyi önkormányzati
szintű hatóságként. A demokratikus fejlődés útján haladó Tajvan a további előrelépéshez
még egy feltételt szabott Kínának: az egyesülést politikai reformokhoz kívánja kötni,
hiszen Peking először a politikai egyesülést akarja megvalósítani. Kína természetesen
mereven elzárkózik ettől a megoldástól. Tajvan egyébként azt javasolta, a két fél
térjen vissza az 1992-es konszenzushoz, amely alapján kölcsönösen elismerik az „egy
Kína”-politikát, bár azt ellentétesen értelmezik.
Tajvanon utoljára 1996-ban tartottak elnökválasztást, amikor is Kína nagyszabású
hadgyakorlatokba kezdett a szigetország közelében. Az USA, amely egyébként is
katonailag támogatja Tajvant, válaszul két anyahajót küldött a térségbe, s ezáltal
Kína szándékaival pontosan ellentétes irányba befolyásolta a választások kimenetelét.
Peking viszont Oroszország felé fordult, ahonnan egyes hírforrások szerint két
hadihajót is vásárolt a közelmúltban. Egyes szakértők szerint Kína a most kiadott
nyilatkozattal nagy valószínűséggel a közelgő választások kimenetelét akarta
befolyásolni annak érdekében, hogy Tajvan lakossága a három elnökjelölt közül ne
a függetlenséget hangoztató Csen Sui-biant válassza.