Vissza a tartalomjegyzékhez

Pátkai Mihály
Csendes forradalom Iránban

Iránban a reformerek nyerték meg a választásokat, vereséget mérve az 1979-es iráni forradalom óta hatalmon lévő, keményvonalas iszlámista rezsimre. A reformerek a parlamenti helyek 70 százalékát szerezték meg, de sokak szerint még ettől sem fog megváltozni a világ egyetlen modern teokráciájának politikai színtere. A The Globe and Mail kanadai napilap véleménye szerint a nyugati sajtó hiába visszhangozza azt, hogy Irán a demokratizálódás útjára lépett, a teheráni vezető politikusok a választás utáni napon világossá tették, hogy alapvető politikai változások nem várhatók az országban.

Az újdonsült parlament komoly szövetségese lehet Mohamed Hatami elnöknek, akinek óvatos reformtörekvéseit eddig komolyan akadályozta az országot valójában kormányzó iszlám klérus. A Komenei ajatollah által vezetett konzervatív mullahok azonban továbbra is fenntartják hatalmi pozíciójukat: övék a katonaság, a titkosrendőrség, a törvényhozó testület és a hivatalos média. A tizenkét fős Felügyelő Tanácsot is ők tartják a kezükben, ez a hivatal bármilyen parlamenti döntést megvétózhat.
A parlamenti szavazás a reformerek harmadik nagyobb győzelme. Az 1997-es elnökválasztást és a tavalyi helyközi választásokat is megnyerték. A jogosultak mintegy 80 százaléka ment el voksolni, a forradalom óta először jelentek meg ennyien a szavazáson. „A reform mellett leadott szavazatok önmagában üzenet a hatóságoknak” - szögezi le Ibrahim Jazdi, Irán egykori külügyminisztere, aki egy betiltott ellenzéki párt vezetője.
Az új parlamenttől azt várják, hogy hivatalos reformprogrammal álljon elő. A konzervatív vezetés az utóbbi időben már arra kényszerült, hogy lazítson a szigorú iszlám öltözködési szabályokon és a nemek közötti elkülönülési szabályokon. A Hatami elnök által már felvázolt reformprogramban benne van a sajtószabadság ígérete és a külföldi televízióadások nézésének engedélyezése is.
A sajtóban, a mozivásznon, a színházakban és a könyvekben egyre többször lehet találkozni a reformerek sarkalatos véleményeivel. Ennek ellenére nem mindenki hisz abban, hogy az iráni reformerek valódi reformerek. „A következő parlamenti ciklusba megválasztott képviselők nagy része az Iszlám Köztársaság híve. Nem olyan reformerek, mint amilyeneket Amerika elképzel” - jelentette ki Morteza Nabavi konzervatív törvényhozó.
Az iráni politikai rendszer ingatagságát jelzi, hogy a szavazást követően a hétvégén több városban erőszakos cselekményekre került sor állítólagos választási csalásokra hivatkozva. Kuzesztán tartományban nyolcan vesztették életüket, és rengetegen megsebesültek, amikor rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre.
A vereséget szenvedett konzervatív jelöltek között volt két olyan keményvonalas iszlámista is, akik korábban liberális politizálása miatt vádat emeltek Ataollah Mohadzseráni kulturális miniszter ellen. A reformerek között található Mohamed Reza Hatami, az elnök testvére is, aki a legnépszerűbb jelölt Teheránban. Két további reformista jelölt pedig politikai foglyok közeli hozzátartozói. „Nem akarjuk túl magasra tenni elvárásainkat. Óvatosan haladunk előre” - szögezte le Ahmad Boorghani Farahani, aki az egyik reformista jelölt volt Teheránban.
A Daily Telegraph című londoni napilap szerint az új iráni kormány megalakulásával az ország esetleg lazítani fog az Egyesült Államokhoz fűződő feszült viszonyán. Az viszont már kérdéses, hogy az iszlám ország felhagy-e radikálisan Izrael-ellenes politikájával, hiszen Komenei ajatollah az újév beköszöntével ismét a zsidó állam elpusztítására szólította fel az iszlám világot.