Hetek - IV. évfolyam, 9. szám, 2000. február 26

A közelmúltban elsősorban az új lakáshitelek kerültek a magánszemélyek érdeklődésének középpontjába, ám sokan első felbuzdulásukat követően szembesültek csak a hitelhez jutás feltételeivel, melyek közül egyik nem elhanyagolható követelmény a saját tőke megléte. Aki még nem rendelkezik a kiszemelt lakás árának 30-40 százalékával sem, annak a rendelkezésére álló tőkéjét kell minél hatékonyabban forgatnia, hogy összegyűjtse a „beugróhoz” szükséges összeget. Segítségképpen az alábbiakban bemutatunk két befektetési lehetőséget: a bankok és a befektetési alapok kamatkínálatát.

Az ország gazdasági stabilizálódásának egyik velejárója, hogy a csökkenő ütemű infláció nemcsak a betéti-, de a hitelkamatok csökkenését is eredményezi. Ezt jelzi a Magyar Nemzeti Bank idei jelentős - még a szakembereket is meglepő - kamatcsökkentési lépése, amire a bankok is igen hamar reagáltak. Konkrét következményeinek bemutatására lássuk a mai lehetőségeket: A hagyományos lakossági bankok közül a folyószámlán lévő pénzekre az OTP 100 ezer forintig évi 3 százalékot, 2 milliótól pedig 4,25 százalékot fizet. A Postabank 100 ezer forintig 4,5 százalékot, 500 ezer fölött 5,5 százalékot, 5 millió fölött pedig 7 százalékot. A Budapest Bank összegtől függetlenül 5 százalék kamatot fizet évente a nála elhelyezett pénz után. A lakossági piacon később megjelent pénzintézetek közül a Bank Austria Creditanstalt 100 ezer forintig 5,5 százalék, 500 ezertől 6 százalék, 5 millió fölött pedig 10,3 százalék kamatot fizet. A CIB Bank 100 ezer forintig 3 százalékon, fölötte 5 százalékon, 500 ezer fölött 8,5 százalékon kamatoztatja a forintokat. A Raiffeisen Banknál 100 ezer forintig szintén 3 százalék, fölötte 5,3 százalék, míg 500 ezer forint fölött 10,75 százalék hozamot biztosítanak. Mindezekből látható, hogy a banki folyószámlán tárolt pénzek néha még az idei évben előrejelzett 7 százalék körüli infláció szintjét sem érik el, tehát egy év alatt bár kamatoznak, veszítenek reálértékükből. A jelenlegi piaci helyzetet látva pedig igen valószínű, hogy az ingatlanárak ezen értékeket meghaladó mértékkel fognak tovább emelkedni ebben az évben is.
A befektetési alapok piacán körülnézve látható, hogy bár ott a hozamok előre nem kiszámíthatók, csak a múltbeli adatok állnak rendelkezésre, több lehetőség kínálkozik a pénzek kedvezőbb befektetésére. Itt saját várakozásaink és kockázatvállaló képességünk szerint választhatunk a széles kínálatból. Az elmúlt 365 nap hozamait megvizsgálva látható, hogy az öt befektetési alap jegyeinek hozama nem érte el a 10 százalékot, és közülük egy volt veszteséges. Tíz és tizenöt százalék közötti hozamot realizált 27 alap. Kilenc alap teljesített 15 és 20, tizenhárom pedig 20 és 30 százalék közötti hozamot. Hét alap 30 és 40 százalék között, míg a négy legsikeresebb 40 százalék fölötti nyereséget biztosított a bennük bízó személyeknek.

Az elmúlt egy évben a tíz legmagasabb nettó hozamot elért alapok adatai: