Pátkai Mihály
Jó és rossz harca a hálón

A múlt heti komputerkalóz-támadások ismét rámutattak arra, hogy az internet túl gyorsan nő ahhoz, hogy ellenőrizhető maradhasson. Sok biztonsági szakember szerint elérkezett az idő arra, hogy az internet átalakításával egy ellenőrizhetőbb, biztonságosabb rendszert hozzanak létre. Ahogyan azt egy szakember frappánsan megfogalmazta: „A világháló alapjaiban rohadt.” A Microsoft szakemberei újabban arról beszélnek, hogy az új generációs komputerek úgynevezett „hálózati-számítógépek” lesznek, amelyek nem is működnek majd (hálózati) internethozzáférés nélkül. A központosított rendszer jóval biztonságosabb, de egyben ellenőrizhetőbb is lesz a mostaninál.

Az amerikai hadügyminisztérium által harminc évvel ezelőtt alapított világhálózat eredetileg azért jött létre, hogy katonai információcsere céljait szolgálja - célja elsősorban információszolgáltatás volt, és a mai napig az is maradt, ezért olyan nehéz a rendszer megzabolázása. A felhasználók és az üzleti világ ma már nemcsak arra használja az internetet, amiért azt létrehozták. A biztonsági tényező méginkább másodlagossá vált, amikor az egyetemi hálózattá bővülő internetet tovább és tovább fejlesztették - állítja Russ Cooper, aki egy internetes biztonsági cég vezetője.
A „hacker” kifejezés nem kizárólag negatív tevékenységre utalhat. A hackerek között is vannak „jók” és „roszszak”. Míg a „jó” hackerek tevékenysége nemigen válik ismertté, az illegalitást választó kalózok hírhedt akcióiról már mindenki hallott.
Az utóbbiak közül került ki az is, aki 1997-ben megakadályozta a NASA űrközpontját abban, hogy kommunikáljon az űrben tartózkodó Atlantis űrrepülőgéppel. Mások hitelkártyákat lopnak, vírusokat gyártanak, óriáscégek információcseréjét bénítják le. Vagy még ennél is messzebbre mennek. A kilencvenes években többször is megesett, hogy rosszindulatú hackerek az amerikai 911-es segélykérő telefonvonalat tették elérhetetlenné.
A legutóbbi hackertámadások célpontjai a múlt héten a Yahoo! népszerű nemzetközi internetes információkereső-rendszer, illetve a kereskedelmi forgalmat lebonyolító Buy.com, az eBay és az ETrade cégek internetoldalai voltak, szolgáltatásaik órákra megszüntek.
Tavaly több rosszindulatú programozó által gyártott számítógépvírus is bejárta a világot, mint például a Melissa, rengeteg kellemetlenséget okozva. Januárban pedig egy hacker a CD Universe zeneáruház vásárlóinak hitelkártyaszámait lopta el, és miután a cég megtagadta a 100 ezer dolláros váltságdíj kifizetését, tömegek számára elérhetővé tette az interneten a számokat. A Pentagon számítógéprendszerét évente mintegy 250 ezer támadás éri. Ebből legalább 500 nemzetbiztonsági szempontból veszélyes - legyenek a támadók akár tinédzserek, akár egy másik ország hírszerzői. Az amerikai kormányzati számítógépeket megtámadó kalózoknak csupán tíz százalékát sikerül elkapni. Ma már az Egyesült Államokban a kormány saját hackereivel keresi a számítógép hálózatainak gyengeségeit. A számítógéprendszerek sebezhetőségét jelzi, hogy például 1997-ben nemzetbiztonsági hackerek bejutottak a Pentagon szigorúan titkos Nemzeti Katonai Parancsnokságára, és egy faxgép kivételével minden számítógépet működésképtelenné tettek.
A múlt heti támadást sokáig tervezték. A kalózok először olyan számítógépeket kerestek, amelyek később akaratlanul segítették őket a végső támadáskor - magyarázza a Time című amerikai hetilap. A gyenge védelemmel felszerelt egyetemi számítógép-hálózatok mellett ezúttal a haditengerészet számítógépeit is szövetségesként használhatták a hackerek. A támadás első fázisában a hackerek számítógép-programokat, kódokat - úgynevezett démonokat - telepítettek a kiválasztott hálózatokra. Amikor a hackerek támadtak, úgy tűnt, mintha az általuk használt egyetemi hálózatok lennének a felelősek az akcióért. A Yahoo! internetes keresőrendszer elleni támadást például 50 hálózatról hajtották végre. Több millió választ követelő üzenettel bombázták a nagy teljesítményű komputereket, amelyek drasztikusan lelassultak a sokszorosára növekedett forgalom miatt.
Az FBI igyekszik bevonni a már említett „jó hackereket” is a nyomozásba - azokat a számítógépkalózokat, akik biztonsági szakemberként pénzért, jogtisztán dolgoznak cégeknek, akik esetleg maguk is egykor a „sötét oldalon” álltak. John Vranesevich a hackerfigyelő Antionline internetoldal vezetője, a számítógépvilág egyik névtelen Sherlock Holmesa. A hackerek szinte folyamatosan támadás alatt tartják az oldalait - Vranesevich az oldalaira ellátogatóknak időnként lehetőséget ad arra, hogy élőben kövessenek végig az interneten egy-egy ilyen betörési kísérletet, amelyeket a tapasztalt profi rendszeresen visszaver.
A biztonsági probléma gyökere sokak szerint az internet felépítésében található. Potenciális veszély az, ha támadás éri az internet szívét - az úgynevezett fő internetcímeket tároló és az információ áramoltatásért felelős központi számítógépeket. Ezek azonban nemcsak hogy szuperbiztos hálózatokon működnek, de a világ különböző pontjain találhatóak. Komoly fennakadást okozó eseményre eddig emberi hiba folytán csak egyszer került sor, amikor 1997 júliusában üres lista került a számítógépekre, ekkor az internet több napon keresztül elérhetetlenné vált.