Györök Orsolya
Adóalanyok a kibertérben

Jelenthet-e veszélyt a globalizáció, az internetes technológia elterjedése az egyes államok adóbevételeire? Elsősorban azokban az országokban merül fel ez a kérdés élesen, ahol az elektronikus kereskedelemnek jelentős részesedése van már most is (USA), vagy ahol az internet elterjedése számottevő (skandináv országok). A The Economist brit gazdasági lapban a közelmúltban megjelent elemzés azt a kérdést veti fel, vajon kell-e aggódniuk az adóhatóságoknak a globalizáció felgyorsulása miatt, lesz-e elegendő adóbevételük a jövőben, vagy adófizető cégek és személyek is eltűnhetnek az adóhatóság szemei elől a kibertér homályában.

Internet - az e-kereskedők adóparadicsoma

Adót fizetni muszáj. Ugyanakkor a többség igyekszik adóját minden törvényes eszközzel csökkenteni. Denis Healey, brit volt felsőházi elnök bölcs meglátása szerint az adóelkerülést és az adókijátszást csak egy börtönfal vastagságnyi vonal választja el egymástól.
Az OECD jelentése már megkondította a vészharangot, hogy egyes államok adóbevételei oly mértékben csökkenhetnek, hogy azok nem tudják majd finanszírozni közkiadásaikat, ellátni közfeladataikat. Az adóbevételekre eddig is veszélyt jelentettek azok a helyek, amelyek legális módot nyújtanak az adófizetés mértékének csökkentésére, ezeket közismert néven adóparadicsomoknak nevezzük. Ezek az államok alacsony adókkal igyekeztek vonzani a cégeket, amelyek örömmel telepítették központjaikat akár több ezer kilométerrel is távolabb tevékenységük tényleges helyszínétől, hogy jóval kisebb adókulcsok terheljék bevételeiket, nyereségüket. Ez az „adóverseny” minden bizonnyal erősödni fog a jövőben, hiszen az internet megjelenésével a fizikai távolságok gyakorlatilag egy egérkattintásnyira rövidültek. Az Európai Unió és az OECD nyilatkozataikban elítélték azokat az országokat, amelyek alacsony adókulcsokkal vonzzák a nemzetközi cégeket és a tőkét. Az adóparadicsomnak számító országokban letelepedett úgynevezett off-shore cégek egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony mértékű nyereségadót fizetnek, legtöbb helyen nincsenek bonyolult könyvviteli szabályok, bevallások, kimutatások, revíziók, és a tulajdonosok adatait is diszkréten kezelik. Az internet megjelenésével és egyre gyorsabb elterjedésével ez az országok közötti „adóverseny” tovább élesedik, hátrányosabb helyzetbe hozva azokat az államokat, amelyek magasabb adókulcsokat alkalmaznak, ugyanakkor magasabb színvonalú szolgáltatásokat is nyújtanak állampolgáraiknak.
Az internet megjelenése adózás szempontjából felvet egy másik kérdést is. Az elektronikus kereskedelem egy teljesen új csatorna, ahol áruk és szolgáltatások értékesítése folyik, de a virtuális javak és a virtuális kereskedelem adóztatása sokkal kevésbé megfogható, mint a fizikálisan megjelenő javaké. Példaként említhetnénk azt a kereskedőt, akinek virtuális boltjából az interneten keresztül le lehet tölteni zenei anyagokat anélkül, hogy az eladott volna fizikálisan akár egyetlen CD-t vagy audiokazettát. Hogyan lehet megadóztatni ezt a kereskedőt, illetve a vásárlót? Létezik ugyan már az USA-ban az internet-adó, amelyet az elektronikusan átvitt információ mennyisége alapján vetnek ki, de nem igazán oldja meg a kérdést. A probléma természetesen abból is adódik, hogy az adótörvényekben számos olyan rés van, ami miatt a kibervásárlók elkerülhetik a forgalmi vagy fogyasztási adó fizetését. Példaként említhetjük azokat a Michigan államban élő vásárlókat, akik interneten keresztül valamely más államból vásároltak könyveket, ezért nem fizették meg a 6 százalékos fogyasztási adót a saját államuknak. A michigani államkincstár csak a múlt pénzügyi évben 173 millió dollárra becsüli az elmaradt fogyasztásiadó-bevételt. Becslések szerint 2003-ra az elektronikus kereskedelem eléri az 1440 milliárd dolláros forgalmat az USA-ban.
Tulajdonképpen az adóalany kilétének megállapítása sem számít könnyű feladatnak az adóhatóság számára a feltörhetetlen titkosítási technológiának és az anonim elektronikus pénznek köszönhetően. Egész szakma specializálódott erre a problémakörre. Amerikában egyre több cég foglalkozik olyan tanácsadással, amelyik abban segít, hogyan lehet elkerülni a fogyasztási, forgalmi, jövedelem- és vagyonadók fizetését az elektronikus kereskedelemben.