Szabó Ibolya Anna
Biliárd a naprendszerben

2022-ben hatalmas aszteroid csapódhat be a Földbe - állapították meg a csillagászok a közelmúltban. A The New York Times jelentése szerint egyszerre több helyről is megfigyelték azt az űrben száguldó égitestet, amely két évtized múlva akár katasztrófát is okozhat a Földön. Az aszteroid csillagászati mértékkel nem számít túl nagynak, azonban 800 méteres átmérőjével éppen elég méretes ahhoz, hogy a Földnek mintegy egyharmadán jelentős pusztítást végezzen. A legelső megfigyelők az arizonai Kitt Peak csillagászai voltak dr. James V. Scotti vezetésével január 28-án. Ugyanazon a napon a Massachusetts állambeli Cambridge-ben a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium csillagászai is látták az égitestet, amelyet február 3-ig sikerült nyomon követni, mielőtt eltűnt volna.

Számítógépes rajz egy feltételezett becsapódásról. Távoli veszély    

A 2000 BF19 névre keresztelt aszteroid az utóbbi két évben az ötödik, amelyről feltételezik, hogy esetleg összeütközhet a Földdel - bár az esély csillagászok szerint egyelőre egy az egymillióhoz, legalábbis erre a következtetésre jutott Andrea Milani professzor, a pisai egyetem csillagásza. Dr. Benny J. Preiser, a Cambridge Conference Network (CCNET), egy csillagászoknak szóló internetes hírlevél gazdája úgy véli, ez a szám könnyen változhat bármely irányba. Reményei szerint hamarosan kiderül, hogy az aggodalmak koraiak voltak. A Smithsonian Obszervatórium csillagásza, Gareth V. Williams véleménye szerint egyelőre egyedül a csillagászoknak kell aggódniuk a dolgok miatt, és szükséges, hogy további megfigyeléseket végezzenek. A helyzet tisztázása éveket vehet igénybe. „Ez az aszteroid izmos dolog. Nem lenne jó egy ilyennel találkozni” - jelenti ki dr. Williams.
Megnyugtató tudni, hogy korábbi esetekben az alaposabb vizsgálatok és megfigyelések mindig oda vezettek, hogy a csillagászok kizárták az ütközés veszélyét. A szakemberek azonban - kis mérete és a veszély csekély volta ellenére is - komolyan veszik a 2000 BF19-et. Néhányan egyenesen „trükkösnek” nevezik a nemrég felfedezett aszteroidot, mivel mérete és halványsága miatt amatőr csillagászok számára nem is igen lehetséges a megfigyelése. Az Andrea Milani által számított egy
az egymillióhoz nagyságrendű veszélyt érdemes összevetni a NASA hasonló adataival, melyek egy előre nem jelzett, kilométeres átmérőjű aszteroid becsapódásának valószínűségét egy a százezerhez nagyságrendűre teszik. Nem nagy tehát annak az esélye, hogy éppen a 2000 BF19-cel akadjunk össze, ám sosem lehet tudni. A tudósok szerint mintegy 500-1000 olyan, egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroid létezik, amely potenciális veszélyt
jelent a Föld számára. Elméleteik szerint hasonló méretű aszteroidok korábban már becsapódtak bolygónkba, tömeges pusztulást okozva - ilyen lehetett például az, amelyik a dinoszauruszok kihalásához vezetett 65 millió évvel ezelőtt. A csillagászok valószínűleg egy vagy két évtizeden belül beazonosítják az összes hasonló aszteroidot - közölte a Nature című amerikai magazin múlt havi száma. Ezek a becslések azonban semmiképpen sem érvényesek a kisebb aszteroidokra, amelyek kevésbé kiterjedt területen, de komoly károkat okozhatnak, ha a Földdel ütköznek. A kisebb becsapódások egyik klasszikus példája az a 60 méter átmérőjű meteorit, amely 1908-ban egy hidrogénbomba erejével ért földet Szibéria egy ritkán lakott részén, a Tunguzka folyó mellett. David Jewitt, a Hawaii Egyetem csillagásza éppen a múlt hónapban hozta nyilvánosságra vizsgálatai eredményét: egyszázaléknyi esélyünk van arra, hogy Földünk valamikor a jövő században egy háromszáz méter átmérőjű tárggyal „találkozzon” közelebbről.
A NASA egyébként szintén nemrég jelentette be, hogy új, komputerizált módszereivel „felére csökkentette” a naprendszerünkben keringő, egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidok számát. Dr. David Rabinowitz, a Yale Egyetem szakértője azzal magyarázza a nem mindennapi eredményt, hogy a NASA földközeli aszteroidokat felderítő új rendszere, a NEAT világossá tette: közel sem annyi, sőt éppen feleannyi ilyen aszteroid kering körülöttünk mint amennyire korábban gondoltak
(a feltételezett 1000-2000 helyett mindössze 500-1000). Az új számok igen jó hírt jelentenek, különösen a NASA szakértőinek, akik célul tűzték ki, hogy 2010-ig feltérképezik a földközelben keringő nagyméretű aszteroidok 90 százalékát. Az eddig ismert 322 aszteroid a korábbi számnak csak kis része volt, az új adatokhoz képest azonban egészen jó részeredménynek tekinthető.
A Földbe csapódó aszteroid pusztító hatása katasztrofális lehet. De ki gondolná első pillanatban, hogy a tengerbe való becsapódás sokkal nagyobb károkat képes okozni? Éppen kétszer akkora pusztítást végez egy tengerbe becsapódó égi vendég. Ennek fő oka a becsapódás ereje által keltett szökőár vagy elterjedt japán nevén a cunami. A szökőár minden valószínűség szerint végigmosná az emberiség felének otthont adó partokat, elpusztítva az ott élőket - ez derült ki a közelmúltban több kutatóközpontban is elvégzett szimulációs kísérletekből. A Los Alamosban végzett kísérletek szerint egy aszteroid becsapódása nyomán létrejött szökőár elmosná az Egyesült Államok keleti partjának nagy részét, benyomulva egészen az Appalache-hegységig, és víz alá kerülnének Franciaország és Portugália partjai. A valószínűség-számítás szerint a Földet mintegy tízmillió évenként érheti ilyen méretű katasztrófa. Egy kisebb aszteroid becsapódásának esélye azonban 3000-szer nagyobb: akár néhány ezer évenként megeshet ilyesmi; jobb ha felkészülünk. A kisebb aszteroidok többsége azonban egyszerűen elég útközben, és még az atmoszférában elveszti energiáját. Egyes tudósok feltételezése szerint ehhez hasonló történhetett a szibériai Tunguzkában is.
A fenyegető világvége különböző módozatainak feldolgozásából már jó ideje tekintélyes bevételekre tesz szert a hollywoodi filmipar. Ezek között is különösen kedveltek a váratlan égi vendégek, az UFO-k és a különféle aszteroidok, üstökösök. Az Armageddon és a Deep Impact a közelmúltban egyaránt nagy sikert aratott a borzongást kedvelő közönség körében. Nem véletlen a témához való vonzódás: az emberiségben mélyen benne él a tudat, hogy mindezek egyszer valóban megtörténhetnek. A Bibliát ismerőknek mindez már régen nem jelent újdonságot, hiszen a Jelenések könyve egyértelműen beszámol először egy aszteroid, majd egy üstökös pusztításáról a Földön, az utolsó ítélet részeként: „A második angyal is trombitált, és mint egy tűzzel égő nagy hegy vetteték a tengerbe; és a tengernek harmadrésze vérré lőn; és meghala a tengerben lévő teremtett állatoknak harmadrésze, a melyen élet vala; és a hajóknak harmadrésze is elvesze. A harmadik angyal is trombitált, és leesék az égről egy nagy csillag, égve, mint egy fáklya, és esék a folyóvizeknek harmadrészére, és a vizek forrásaira; A csillagnak neve pedig üröm: változék
a folyóvizek harmadrésze azért ürömmé; és sok ember meghala a vizektől, mivel keserűkké lőnek.” (Jelenések könyve 8, 8-11, Károli Gáspár fordítása)