- Az Európai Unió a közelmúltban aggodalmának adott hangot a magyar környezetvédelemmel
kapcsolatban. Ön miként vélekedik erről?
- A környezetvédelem tekintetében lemaradásunk az EU-ban egy közepesen fejlett
országhoz képest is jelentős. Szakértői vélekedések szerint 2800-3000 milliárd
forint kellene. A magyar GDP 2000-ben 10500 milliárd, amelynek egynegyedét kellene arra
fordítani, hogy egy éven belül elérjük egy köze-pesen fejlett nyugat-európai ország
környezeti állapotát. Ehhez képest
Magyarországon 150-160 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelmi beruházásokra.
Azt gondolom, hogy a környezetvédelem prioritássá kell, hogy váljon. Szükség van
olyan lépéseknek a megtételére, amelyek a környezetvédelmi beruházásokat segítik.
Az Európai Unió szakértői a magyar jogharmonizációs programot áttanulmányozva azt
állapították meg, hogy 49 törvénytervezet, kormány- és miniszteri tervezet hiányzik.
- Véleménye szerint a szomszédos országokhoz képest a környezetvédelem
tekintetében hogyan áll Magyarország?
- A szomszédos államokkal, Romániával, Szerbiával, Ukrajnával vagy Szlovákiával
összehasonlítva fejlettebb a környezetvédelem infrastruktúrája, korszerűbbek a meglévő
törvények, a szankciók keményebbek. Szerencsére Magyarországon előbb volt egyfajta
szellemi nyitás ezen a területen: a különböző civil mozgalmak már a 80-as évektől
kezdődően sokkal erőteljesebben jelentek meg. Mindehhez hozzájárul, hogy a gazdaság
területén is kedvezőbb helyzetben vagyunk, de szeretném, hogy a szomszédaink is
jobbak legyenek.
- Abban bízom, hogy Románia, amely csatlakozni kíván az EU-hoz, a környezetvédelem
területén is lépéseket fog tenni saját érdekében. A 80-as évektől egyre kevésbé
lehetett hallgatni a környezetszennyezésről. Ha Görögországot veszem, amely az EU
tagja, és egy mutatót vizsgálok, amely a szennyvíztisztító kapacitással való ellátottság,
akkor azt kell mondanom, hogy Magyarország jobb helyzetben van. Ez azt jelenti, hogy
amikor a görögök teljes jogú tagok lettek, nem számított a környezetvédelem
annyira, de azóta sem tettek meg semmit, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak.
Magyarország e mutató tekintetében ugyan nem felel meg az elvárásoknak, de jogos
lenne a mi felvételünk is.
A 90-es évek derekán egy Gallup- felmérés szerint az össznépesség több mint hatvan
százaléka nagyon komolyan azt gondolta, hogy a környezetvédelem nagyon fontos terület.
A harmadik-negyedik helyre sorolták a rangsorban a munkanélküliség és a gazdasági
problémák után.
- Az utóbbi hetek eseményei - például legutóbb Békéscsabán - környezeti
katasztrófákkal fenyegették az ország számos területét. Ha a törvény szigorúan büntetné
a környezetszennyezést, megelőzhetők lettek volna ezek az esetek?
- Most rátapintott a környezetvédelem egyik leglényegesebb elemére. Pénzbe
kerül ugyan, de a megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint az utólagos kárelhárítás.
Ha a román kormány azt kérte volna: „…Magyarok segítsetek, vagy EU-s pénzekre pályázzunk,
hogy tegyük rendbe a dolgokat!”, akkor kevesebbe került volna, mint most, hogy milliárdokat
fog fizetni kártérítésként.
- Ön szerint lesz kártérítés a ciánszennyezés esetében?
- Nehéz megítélni. Magyarország nemzetközi egyezmények révén joggal tud
fellépni, és helyesen teszi, de nemcsak a román fél irányába, hanem az ausztrál fél
felé is.
- Ön elég élesen fogalmazott legutóbb, amikor azt mondta, hogy a környezetvédelmi
tárca elmúlt másfél-két esztendejét nem a szakmai munka, hanem a politikai csatározás
jellemezte. Ezt Aradi Csaba nemzetipark-igazgató és Medgyesi Balázs államtitkár
menesztésével támasztotta alá. Mit szólt ehhez a kijelentéséhez a Fidesz vezetése,
hiszen a koalíciós partnert bírálta?
- Szerintem nem lehet szakmai produktumot várni egy olyan apparátustól, amely szétverés
alatt áll, megfélemlített, amely nincs megbecsülve, és a tárca vezetője politikai
értelemben súlytalan. Ez a súlytalanság azt jelenti, hogy az egyeztetések során más
tárcákkal szemben folyamatosan teret veszítenek. Én arra törekszem a Fidesz alelnökeként,
hogy a saját hitelünket, alapértékeinket ne engedjem csorbulni. Ami ma a környezetvédelem
területén történik, illetve nem történik, szakmailag teljesen elfogadhatatlan, ezek
a lépések mind a szakma előtt, mind az ország polgárai előtt visszahullanak, és nem
állnak meg a kisgazdapárt határán, hanem a Fidesznek is rossz hírét keltik. A környezetvédelem
mindig összefügg a gazdasággal és a politikával, de nem szabad, hogy pártpolitikai kérdés
legyen. Ez olyan stratégiai kérdés, amely meghatározza az itt élő emberek helyzetét,
sorsát, sőt jövőbeli gazdasági helyzetét, és életminőségét is. Ha hatalmas pénzeket
kell szánni a szennyezések felszámolására, ha nem hatékony a kormányzat, ha nem
gazdaságos a környezetvédő iparral foglalkozni, ha nincs szennyvíztisztító, ha nem
épülnek újabb csatornák, ha a hulladékgazdálkodás tekintetében csak a lerakást
szorgalmazzák, és nincs szelektív hulladékgyűjtés, nincs fejlődés, továbblépés,
ami a gazdaságra is viszszahat, visszahat az életminőségre, a környezetszennyezést növeli,
és a végén mindnyájunk egészsége károsodik.
- Fidesz-kisgazda vita folyik a környezetvédelmi tárcánál?
- Nézze, én magam is több alkalommal nyilatkoztam, és teljesen szakmai alapokon
közelítettem meg a környezet- és természetvédelem helyzetét Magyarországon. Ez azt
jelenti, hogy a Fidesz részéről egyrészt tudatában vagyunk annak a felelősségnek,
hogy van egy Európai Uniós elvárás a környezet- és természetvédelem területén. Másrészt
ezen az elváráson túl van egy helyzet, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a környezet
állapota és a természetvédelem helyzete nem kielégítő, aggodalomra ad okot.
- Véleménye szerint a jövő mit tartogat a számunkra, fog-e változni a helyzet,
várható-e újabb nagy katasztrófa a jövőben?
- Intő példák sora volt már. A Körösökön is többször volt olajszennyeződés,
vegyi szennyeződés. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy Csernobil óta ilyen ökológiai
katasztrófa nem volt Magyarországon, mint ami most történt. Mindent meg kell tenni a
magyar érdekek érvényesítésére, másrészt elébe kell menni a dolgoknak. Ez pedig
csak a szomszédokkal és az Európai Unióval karöltve mehet. Ne lehessen döntéseket
hozni úgy, hogy a környezetvédelmi szempontok nem jelennek meg, hanem bármilyen más
szempontok dominálnak.