MTI-Hetek
Cián pusztít a Tiszán

A Tiszát is elérte az a nagymenynyiségű ciánszennyeződés, amely Romániából a Szamoson keresztül jutott hazánk területére. A körülbelül 100 ezer köbméter szennyvíz miatt a két folyó mentén csütörtök délutánra mintegy 53 település 111 ezer lakosára vonatkozóan vezettek be szigorú rendszabályokat. A ciánkoncentrátum az útjába kerülő szinte minden élőlényt elpusztított a folyókban, és feltartóztathatatlanul folytatja útját Ukrajna irányába.

Hétfőre virradó éjjel a Szamos mellékfolyója a láposazazari ipari derítőből egy földcsuszamlás következtében kiszabaduló nagy koncentrációjú mérgező vegyülettel szenynyeződött. A román hatóságoktól kapott hivatalos tájékoztatás szerint az ipari baleset helyszínén azonnal megtörtént a kifolyt szennyezőanyag semlegesítése, illetve folyamatosan üzemelő figyelőszolgálat felállítása a Lápos Szamosba torkolló alsó szakaszán. Ezzel egyidőben a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (FTKF) Magyarországon másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el a Szamos teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán. Az ellenőrző szerv szakemberei kétóránként vízmintavétellel kísérték figyelemmel a szennyeződés levonulását, majd megszervezték a mintavételt a folyó további szabolcsi szakaszán, illetve a Szamos torkolatánál a Tiszán is. A levonulás ellenőrzését a folyó hazai szakaszát teljes egészében beborító jégpáncél jelentősen megnehezítette.
A folyóból vett vízmintákban a teszt a magyar szabvány határértékének 180-szorosát mutatta ki. A környezetvédelmi felügyelőség által elrendelt bonyolultabb és hoszszadalmas vizsgálat eredményéből kiderült, hogy a víz minősége nagyobb mértékben romlott, mint azt a korábbi gyorsteszt alapján feltételezték.
Szőke Sándor, az FTKF vezetője elmondta, hogy a téli időjárás miatt a szennyeződés a szokásosnál sokkal lassabban halad le a folyón, ugyanakkor kedvező körülmény az áradás miatti hígulása. A felügyelőség vezetője tájékoztatásában kiemelte, hogy a cián ellen mechanikai módszerekkel nem lehet védekezni, mivel a szennyezés oldott formában van jelen a folyóban, a kémiai beavatkozás pedig tovább rontaná a folyó biológiai egyensúlyát. A szakemberek számítása alapján a szennyeződés vonulási sebessége a Szamos 40 km hosszú szakaszán óránként 2 kilométer volt, így a folyón mintegy 20 óra alatt vonult le a cián. A Tiszát az előrejelzéseknek megfelelően szerdán, a déli órákban érte el a szenynyeződés. A szerda esti vízminták eredménye alapján a szakemberek megállapították, hogy a Tisza vizében is megjelent a mérgező anyag.
Romániai illetékesek szerint több cián már nem jut a szabadba. Ioan Gherghes, a Máramarosi Környezetvédelmi Hivatal igazgatója elmondta, hogy szerdán hajnali fél kettő körül sikerült betömni a gáton egy 25 méter hosszúságú szakadást. A szakemberek becslése szerint körülbelül 100 ezer köbméter szennyvíz jutott a kisebb tó nagyságú derítőből a tőle körülbelül egy kilométer távolságra folyó Láposba, melynek vize a Szamosba ömlik. Az ökonómiai katasztrófáért felelős Aurul társaság 1999 májusában ideiglenes környezetvédelmi engedéllyel kezdte meg a működését, és bár az év folyamán több baleset is előfordult, 2000. január 20-án 2001. március 1-jéig szóló működési engedélyt kapott, azzal a feltétellel, hogy számos előírást még teljesíteni fog. A szakemberek mostanáig nem tudták pontosan megállapítani a gátszakadás okát, egyesek szerint a hirtelen hóolvadás okozta a bajt. A cég ellen egyébként már több kártérítési per is folyik a tavalyi környezetszenynyezések miatt.
A Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója megemlítette még, hogy mikroszkópos biológiai vizsgálatokat is végeznek a vízmintákon. A Szamos csengeri határszelvényében vett vízről megállapították, hogy alig tartalmaz életben maradt egyedet, szinte mindent elpusztított a ciánkoncentrátum. Nem sokkal jobb a helyzet a Szamos alsó szakaszain vett vízminták esetében sem.
Schieber József alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőhelyettese szerint a román fél tájékoztatása és a hazai szakemberek mérése alapján a Szamoson és a Tiszán lefolyó ciánszennyezés közvetlen veszélyt nem jelent a folyók körzetében élőkre. A mért adatokról, a bevezetendő védelmi rendszabályokról az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan tájékoztatja az érintett megyei közgyűlések elnökeit, a helyi védelmi bizottságokat és az érintett polgármestereket, akik ennek megfelelően értesítik a lakosságot. A főigazgatóság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a Szamos és a Tisza folyóból származó halakat ne fogyasszák, állatokkal se etessék meg, illetve a part menti ásott kutakból vizet ne fogyasszanak, azzal ne főzzenek.
A nyírségi szervezet vezetője, Istenes Sándor ezredes összegzése szerint jelenleg a két folyó mentén 53 település 111 ezer lakosát érintik a szigorú rendszabályok. Kihangsúlyozta: a szennyeződés a lakosság vezetékes ivóvízellátását továbbra sem veszélyezteti. A parancsnok szólt arról is, hogy a két folyó mentén lévő szabolcsi települések felkészültek a haltetemek összegyűjtésére. A térségi katasztrófavédelmi igazgatóság továbbra is operatív csoportot és megerősített ügyeleti szolgálatot működtet. Ezenkívül segít a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek is a vízminták folyamatos begyűjtésében.