A Vatikán szóvivője hivatalosan cáfolta a Sunday Times január végi hírét, mely
szerint II. János Pál pápa betegsége előrehaladtával két éven belül tolókocsiba
kényszerülhet. A brit napilap vasárnapi kiadása a pápát kezelő orvosok véleményére
hivatkozva közölte, hogy a Parkinson-kórban szenvedő egyházfő hamarosan alkalmatlanná
válhat hivatala ellátására. Vatikáni illetékesek a cikkre adott válaszukban megerősítették,
hogy a pápa akár tolószékben is képes lenne feladata betöltésére. Joaquín Navarro
Valls vatikáni szóvivő szerint a cikkben foglalt értesüléseket „nem szabad
figyelembe venni”, mivel azok nem alapulnak semmiféle forráson. A pápai szóvivő
jelenleg az egyházfő régóta tervezett szentföldi útját készíti elő, melyre márciusban
kerül sor. II. János Pál azonban előtte még felkeresi a Sínai-félszigeten fekvő
Szent Katalin kolostort is, amely a törvényadás helyszíneként tekintett hegy lábánál
fekszik.
A pápai utazás célpontja: Mózes hegye a Sínai-félszigeten Fotó:
Üveges Péter
A Sunday Times a cikkében arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy az 1978-as
megválasztásakor még „Isten atlétájának” nevezett pápa orvosai előrejelzése
szerint két éven belül tolókocsiba kényszerülhet. Ez az előrejelzés intenzív utódlási
vitákat és spekulációkat kelthet arról, hogy a 2001 húsvétjával véget érő szentév
után a pápa esetleg lemond-e hivataláról.
Az egyházfőt kezelő ideggyógyászok megfigyelései szerint a Parkinson-kór okozta
legsúlyosabb tünet a járási nehézség - közli a brit lap. Bár szobájában még
egy ideig képes elboldogulni, hamarosan tolókocsira lehet szüksége a nyilvános
megjelenéseken - vélik az orvosok, akik szerint az a tény, hogy a pápa a munkáját
akadályozó mellékhatásokra hivatkozva nem szedi megfelelő adagokban a gyógyszerét,
súlyosbította az állapotát.
Az idegrendszerre ható Parkinson-kór következtében az egyházfő több tünettől is
szenved: bizonytalan a tartása, bal keze folytonosan remeg, időnként elesik és a beszéde
szaggatottá válik. A Szent Péter-bazilikában
tartott újévi szertartás alkalmával a pápát egy speciális eszközön kellett szállítani,
hogy megóvják a túl megerőltető mozgástól. A gördülő alkalmatosságot két fehér
kesztyűs, fekete egyenruhás segítő tolta.
A Vatikán hivatalos cáfolatában arra hivatkozott, hogy a Sunday Times értesülései
semmiféle hiteles forrásra nem támaszkodnak. Az olasz és a nemzetközi sajtó az utóbbi
időben sokat foglalkozott a pápa egészségi állapotával, és azzal, hogy lemond-e
hivataláról, ha annak ellátására betegsége alkalmatlanná teszi. A kanadai The Globe
and Mail január 22-ei írása szerint a média szemfüles képviselői máris komoly
harcokat folytatnak a Szent Péter térre néző erkélyekért, hogy a pápa halála vagy
lemondása esetén a legjobb pozícióból tudósíthassanak a fejleményekről.
A közelmúltban igencsak felborzolta a kedélyeket, hogy az ANSA olasz hírügynökség tévesen
ismertette Karl Lehmann, a német püspöki konferencia elnökének szavait. Lehmann
magyarázkodásra kényszerült, mivel a - tévesen - neki tulajdonított vélemény
szerint a pápa lemondását sürgette (Hetek, 2000. január 15.) Az esettel függ össze,
hogy a pápa a tömegtájékoztatás 34. világnapjára készített beszédében
lelkiismeret-vizsgálatra szólította fel az újságíró-társadalom tagjait. A június
4-ei világnapra készült
beszéd szövegét előre bemutatták a Szentszék sajtóirodájában. A katolikus egyházfő
úgy véli, hogy a világi újságíróknak elsősorban a közömbösségük, s a jubileum
szellemével és Krisztus üzenetével ellenséges magatartásuk miatt kellene önvizsgálatot
tartaniuk. A pápai üzenetet ismertető sajtóértekezleten Pierfranco Pastore prelátustól,
a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának titkárától további megrovást kaptak az újságírók,
akiknek a prelátus szerint lustaságukat legyőzve venniük kellene a fáradságot, hogy
utánajárjanak információik pontosságának.
A Time amerikai magazin január 24-ei számának cikkírója szintén arra keresi a választ,
mi történne, ha Szent Péternek az utóbbi 100 évben legjelentősebb utóda hivatala
feladására kényszerülne. „Ha lemond, csomagolnia és mennie kell” - jelentette
ki Thomas Reese jezsuita tudós a Time kérdésére. A pápa lemondása esetén nem
vehetne részt az utódja megválasztására összegyűlő konklávén. II. János Pál
azonban túlságosan is erős befolyással bíró személy, és véleményét nem lehetne
figyelmen kívül hagyni még akkor sem, ha a közelükben sem tartózkodna a pápát választó
bíborosoknak. Minden bizonnyal tudatában van annak, hogy az elmúlt háromszáz évben
minden egyes új egyházfő jelentős mértékben különbözött elődjétől - ezt a
kimenetelt a pápa valószínűleg már megelőzte azzal a lépéssel, hogy a jelenlegi bíborosok
90 százalékát maga nevezte ki hivatalába. Nyugalomba vonulása esetén még biztosabb
lehetne abban, hogy az egyház az általa megszabott irányvonalat követi majd, hiszen az
új pápa nehezen kezdhet teljesen új irányvonalat addig, amíg a még életben levő régi
pápa minden tekintélyével figyeli a tevékenységét. „A japán császárok és sógunok
gyakran vonultak vissza annak érdekében, hogy megkérdőjelezhetetlen tekintélyük erejével
irányítsák utódjuk tevékenységét” - fejti ki a Time elemzése.
A Vatikán bejelentése szerint a pápa szentföldi zarándoklata március 20-án kezdődik,
és több bibliai szent helyet magába foglal. Ezt megelőzi a februári egyiptomi út,
melynek során II. János Pál felkeresi a Sínai-hegyet, a törvényadás feltételezett
helyszínét, bár az elmúlt években több elmélet is napvilágott látott, amelyek
vitatják, hogy a Szent Katalin-kolostor melletti hegyen kapta volna Mózes a kőtáblákat.
(Új elméletek az exodusról - Isten hegye nyomában: Hetek, 1999. január 23.)
Szentföldi útja elején, márciusban az egyházfő Jordániába repül, ahol meglátogatja
a Nébó-hegyi kolostort, majd misét celebrál az ammani stadionban. Ammanból Betlehembe
vezet az útja, ahol újabb mise következik, majd többek között ellátogat a
Boldogmondások hegyére, ahol Jézus a hegyi beszédet tartotta, a názáreti Angyali üdvözlet
templomába, és a jeruzsálemi Szent Sírhoz. A Boldogmondások hegyét a pápai látogatás
idejére hatalmas szabadtéri amfiteátrummá alakítják, ahol mintegy 70 ezer fiatal
keresztény hívő számára celebrálnak misét. „Az egyetlen probléma, hogy a számok
irreálisak: a Szentföldön ugyanis nincs 70 ezer fiatal keresztény” - jelentette ki
egy helybeli pap. Nyilván „importálni” kell majd a közönséget, ami persze lényegesen
máshova helyezi az egész program hangsúlyát, mint ahogyan azt a pápa maga eredetileg
gondolta.
Jézus ifjúkorának helyszínén, Názáretben a pápa könnyen a keresztények és
muzulmánok között folyó ellenségeskedés kereszttüzébe kerülhet. A muzulmánok
engedélyt nyertek Izraeltől egy mecset felépítésére a keresztény bazilika közelében.
A Vatikán szokatlanul határozott tiltakozásának adott hangot, és Izraelt teszi felelőssé
a feszültségért. A zarándokút egyéb kényes pontjai közé tartozik a Kelet-Jeruzsálemben
fekvő Szent Sír meglátogatása is. Kelet-Jeruzsálemet Izrael 1967-ben foglalta el,
amit a Vatikán és a legtöbb állam azóta sem ismert el. Egy vezető vatikáni személyiség
éppen az elmúlt évben minősítette Kelet-Jeruzsálem elfoglalását illegális katonai
akciónak.
A Vatikán ígérete szerint a közeljövőben ismertetik a Jordánia, Izrael és a
Palesztin Autonómia területére teendő látogatás részletes programját. A pápa nagy
figyelmet szentel annak, hogy utazása vallási jellegét hangsúlyozza. „Elszomorítana,
ha bárki bármilyen más jelentőséget tulajdonítana utamnak” - jelentette ki korábban
az egyházfő, aki útja során legfelsőbb szintű vezetőkkel is találkozni fog. Közöttük
lesz II. Abdullah jordán király, Ehud Barak izraeli miniszterelnök, Ezer Weizmann elnök
és Jasszer Arafat palesztin vezető.