Vissza a tartalomjegyzékhez

Kenyeres Zoltán
Békülékeny részjobboldal


Új mozgalom indult. Támogatók kerestetnek    Fotó: Vörös Szilárd

„Békejobb 2000” néven kezdeményezi a mérsékelt jobboldali erők összefogását a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP), a Vállalkozók Pártja és „a kereszténydemokrata összefogást személyében megtestesítő” Semjén Zsolt - jelentették be a Gellért Szállóban tartott sajtótájékoztatójukon az érintettek. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügy-miniszter az eseményen elmondta: „Tanultunk hibáinkból, és a nem mindig jó stílusunkból. Szükségesnek tartjuk a nemzeti szintű összefogást, hiszen a belpolitikában egyre inkább tapintani lehet a feszültség növekedését, ráadásul a társadalom számára is érzékelhető módon. Ezért új közéleti stílust szeretnénk meghonosítani.” Mint mondta: „A békejobb-jelkép, a nemzetnek kinyújtott kéz szimbóluma.” A politikus kifejtette, a parlamentben is józan kompromiszszumkészségre van szükség a politikai erők között, hiszen az ellenzék és a kormány sok kérdésben egymásra van utalva. Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke, egészségügyi államtitkár szerint az eldurvult politikai hangvétel miatt tömeges méreteket öltött a politikából való kiábrándultság. Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy a közélet nem róluk, nem az ő ügyeikről szól. Semjén Zsolt, egykori KDNP-s honatya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházügyekért felelős helyettes államtitkára kijelentette, a magyar politikai elit csonka lenne egy karakterisztikus kereszténydemokrata erő nélkül. Hozzátette, hogy nem ellenségük az MSZP, hanem egy közös ellenségük van: a szegénység.
A békejobb-mozgalmat elég hűvösen fogadták konzervatív berkekben. Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője a Magyar Hírlapnak kijelentette, a kezdeményezést egy párt belügyének tekinti. Az FKgP továbbra is párton belül óhajtja megvalósítani a keresztény-nemzeti pártok összefogását. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a Fidesz-MPP a nemzeti liberális, a konzervatív és a keresztény szellemiségű erők otthona.
Isépy Tamás, egykori KDNP-vezető, a Fidesz jelenlegi frakcióvezető-helyettese a Hetek kérdésére kijentette: sajnálatos tény a jobboldal megosztása, hiszen 1998-ban is mintegy 500 ezer szavazat veszett el a konzervatív erők számára, azért, mert az MDF külön indult a választásokon. A politikus egyértelművé tette a véleményét: „Hazánkban létezik egy nagy jobboldali integráló párt, a Fidesz-MPP, és mellé felsorakozik a Kisgazdapárt. Ha azonban e két polgári erő mellett megjelenik még egy harmadik is, melynek szavazóbázisa szintén ebből a társadalmi rétegből rekrutálódik, jelentősen megosztja a nemzeti-konzervatív erőket. A békejobb-mozgalom egy nagyon szép dolog retorikai szinten” - jelentette ki Isépy Tamás.
Boros László, az ELTE Jogszociológiai tanszékéknek vezetője a Hetek kérdésére elmondta, hogy teljes egészében nem tapasztalja Magyarországon a politikai hangnem eldurvulását, azonban az igaz: előfordul, hogy néhány politikus nem találja meg a megfelelő hangnemet vitapartnereivel. Mivel a politikai pártok alapvető feladatai közé tartozik az érdekek ütköztetése, emellett nemegyszer eltérő koncepciók mentén képzelik el az ország jövőjét, így a politikai életben természetes a heves vita. De ettől nem szabad ellenfeleinket megvetni, gyűlölni és azok megsemmisítésére törekedni, bár sajnos hazánkban előfordulnak ilyen irányú törekvések. „Én személy szerint támogatok minden olyan mozgalmat ami hazánkban a politikai kultúra fejlesztését tűzte ki célul, ugyanis ezen a területen van még mit tanulnunk Európától” - tette hozzá Boros László.
Enyedi Zsolt politológus szerint egyértelmű, hogy az említett kispártok a Fidesz gyámsága alól megpróbálnak kiszakadni, önnállóságukat akarják tudatni a társadalom, azaz a szavazók felé. Emellett a kiállás hordozhat üzenetet a Fidesz-MPP számára is: ha a jobboldal legnagyobb pártja nem tesz gesztust e társaság felé, előfordulhat, hogy idővel más szövetséges után néznek. „Bár nem hiszem - folytatta a politológus - hogy idővel a szocialisták felé orientálódnának. A kereszténydemokrata mozgalmak mindig hordoztak magukban valamiféle szocialisztikus vonásokat, ráadásul ennek az egésznek egyfajta antiliberális élt lehet adni. Emellett egy keresztényszociális környezetben sokkal meghatározóbb szerepük lehet, mint amúgy, ezért ennek a politikai mezőnek a tudatosítása célja lehet az összefogásnak” - nyilatkozta Enyedi Zsolt.