Vissza a tartalomjegyzékhez

Schmidt Barna
Nyom nélküli KGB-méreg

Közel 38 évi hallgatás után az elmúlt hetekben az amerikai titkosszolgálat, a CIA feloldotta a titkosítást egy néhai magyar kettős ügynök, Lapusnyik Béla rejtélyes halálával kapcsolatos dokumentumok ügyében. A bécsi Kurier című lap értesülése szerint a most közzétett iratok új fényben világítják meg az esetet. Az 1962-ben, négy nappal Lapusnyik halála után az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén készült jegyzék kemény kritikával illette az akkori osztrák államrendőrséget.

Lapusnyik Béla a magyar államvédelem titkosszolgálati munkatársa 1962. május 9-én Hegyeshalomnál magyar határőrök golyózáporának közepette menekült át Ausztriába. Az eredeti elképzelés szerint átadták volna őt a CIA-nak, előtte azonban az osztrák államrendőrség őrizetbe vette és ki akarta hallgatni. Ám a 38. kihallgatása után váratlan esemény történt. Június 2-án légzési nehézségek miatt a Rossauer laktanyából kórházba szállították, ahol 4-én szörnyű kínok között meghalt. Miközben a rendőrség és az ügyészség a halál hivatalos okaként szívritmuszavar miatt bekövetkezett fulladást nevezett meg, az államrendőrség szűkebb berkeiben már pislákolt a gyanú, hogy mérgezésről van szó. Az akkori feltételezések szerint ennek hátterében egy rendőrségi alkalmazott, a titokzatos „Mister 7” állt, aki valójában a kommunisták megbízásából tevékenykedett. A CIA úgy sejti, a börtönőrök között is voltak kommunisták vagy szimpatizánsaik, akiknek a feladata volt időnként a nem kívánatos személyek likvidálása.
A felfedett dokumentum most új információkkal szolgál. Az irat tartalma szerint jól informált politikusok - többek között Bruno Kreisky akkori külügyminiszter - egyetértettek abban, hogy a fiatalember mérgezés áldozata lett. De mivel a törvényszéki orvosszakértő legcsekélyebb nyomát sem találta semmiféle mérgezésnek Lapusnyik testében, a halál okaként maradt az eredeti verzió. Mindamellett a 24 esztendős, ÁVÓ-s munkatárs az utolsó, június 2-i kihallgatáson majd kicsattant az egészségtől és erőtől. Azóta már köztudott, hogy az orosz KGB olyan gyilkos szer előállítására volt képes, amely a megmérgezett személy halála után elpárolog a szervezetből - állítja a Kurier.
Az amerikai titkosszolgálat dokumentációjában az a furcsa tény is megállapításra került, miszerint az osztrák hivatalos szervek nem mutattak túl nagy érdeklődést az eset felderítését illetően. Még lehangolóbbak az amerikai kommentárok Ausztria biztonsági politikájával kapcsolatban: „Az Egyesült Államok nagykövetsége ezt az esetet úgy értékeli, mint az osztrák demokrácia törékenységének egyik további jelét” - áll a CIA aktáiban. A közzétett iratokból kiderül továbbá, az osztrák szervek súlyos hibát követtek el azzal, hogy a magyar ügynök kínkeserves haláltusája közben nem biztosítottak tolmácsot számára. A dokumentum közzététele kapcsán a bécsi napilap úgy véli, hogy „Magyarországon tovább működik az ügynökhálózat”. A Wilhelm Theuretsbacher tollából származó cikk érdekes tényeket közöl a kelet-európai biztonsági szolgálatok munkáiról. „Miközben egyre több új információs anyag lát napvilágot az egykori keleti titkosszolgálatok ügynökeiről - így Theuretsbacher -, a magyar kormány elutasít mindenfajta együttműködést.” Magyarország rendelkezett a legkiépítettebb kémhálózattal Ausztriában. Az egykori Varsói Szerződés tagállamainak titkosszolgálatai a KGB utasításai alapján foglalták el tevékenységi területüket. Így például az NDK számára Ausztria csak egy „mellékfront” volt. Csehszlovákia megelégedett az egyszerű lehallgatással és a Bécsben élő cseh emigránsok megfigyelésével, mivel Ausztriáért a fő felelősnek Magyarországot tekintették. A Kurier példaként egy Magister C. fedőnevű magyar hajótársasági alkalmazottat említ, akit azért ítéltek el Linzben, mert minden esztendőben aktualizált fotókat készített az osztrák szövetségi hadsereg általa ismert bunkereiről.