- Magyarországon mintegy 2900 biztonsági cég működik. Ebben a nagy kínálatban
a Folda miben más, mint a többi?
- A Folda Kft. specialitása egy nemzetközi előírásoknak megfelelő testőrképző
iskola, a Folda Bodyguard Training Center. Ez az intézmény olyan diplomát ad, amelyet
szerte a világon, mindenütt elfogadnak. Iskolánk az Izraeli Biztonsági és Nyomozó Főiskolának
(Israeli College for Security and Investigation) az európai képviselete, és tagja a
Nemzetközi Testőrszövetségnek (IBSSA) is. Ez utóbbinak 102 tagországa van, a
szervezethez százezer fő, illetve vállalkozások tartoznak.
- Milyen szintű képzést nyújtanak?
- Az alapfokú szinttől egészen a Ph.D., azaz doktori fokozatig, a testőr képességének
és ambícióinak megfelelően. Igaz, eddig kétezer jelentkezőből még csak heten
szerezték meg a doktori címet, de a „master” (M.A.) fokozatot már ennél többen elérték.
- Hogyan lesz valakiből diplomás testőr?
- Aki ezt a hivatást választja, az betöltött huszadik életéve után és
feddhetetlen előélet esetén jelentkezhet hozzánk. Először terheléses orvosi vizsgálaton,
majd szakirányú pszichológiai vizsgálaton kell megfelelnie, utána felmérő jellegű
fizikai és elméleti teszteken is bizonyítania kell alkalmasságát. Minőségi, elitképzésre
törekszünk, ezért a követelmények olyan szintűek, amelyeknek eddig csak a jelentkezők
6-8 százaléka tudott megfelelni. Ezenkívül anyagi fedezetre is szükség van, mert a képesítés
megszerzéséhez szükséges tanfolyam a jelen pillanatban 280 ezer forintba plusz 100
amerikai dollárba kerül. (Az összeg részletekben is kifizethető.) Amikor összejön
egy tíz-tizenkét fős osztály, fél éves magyarországi képzésre kerül sor. A
tanfolyam sikeres elvégzése után egy IBSSA-diplomát kapnak a hallgatók, melyet a
szakma hazánkban és külföldön egyaránt elismer. Ha a friss diplomás hallgató még
nem akar munkába állni, külföldön az Izraeli Biztonsági és Nyomozó Főiskolán
folytathatja tanulmányait, és különböző szakirányú kurzusokon vehet részt. Az
izraeli diploma az egyik legelismertebb a világon.
- Érdekes lehet az is, hogyan vizsgázik egy testőr. Papíron? Élőben?
- A vizsga teljesen gyakorlati módon történik, egy valódi védett személy
egy napját kell biztosítani a végzősnek. A vizsganapon valóságos helyzeteket, életszerű
szituációkat teremtünk és megnézzük, hogy a jelölt hogyan áll helyt. Mit csinál például
akkor, amikor egy koldus zavarja meg, mit tesz akkor, ha valaki összeesik mellette az utcán
vagy egyszerűen csak igazoltatja egy rendőr. Elfelejtkezik-e a védett személyről vagy
ilyenkor is képes a védelem ellátására? Ezeket
a szituációkat videókazettán rögzítjük, és később kielemezzük. Ennek a szakmának
van egy specialitása: a testőr sok esetben csak egyszer hibázhat.
- Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy az idő múlásával, a feladatok
megszokásával lanyhul a figyelem, lanyhul az éberség?
- Ezt a luxust nem engedhetjük meg, ebben az értelemben a rutin a szakma halálát
jelenti. Állandóan dolgozunk azon, hogy megtörjük a monotonitást, és elkerüljük a
fásultságot, a passzivitást.
- Ha a közelmúltban megtörtént legmegrázóbb merényletekre gondolunk, a
Fenyő-gyilkosságra, az Aranykéz utcai robbantásra, vagy M. Péter saját autójában történő
felrobbantására - hogy a többiről ne is beszéljünk -, óhatatlanul felmerül a kérdés,
hogy mit lehetett volna tenni a tragédiák elkerülése érdekében.
- Mindhárom esetben kimutatható valamilyen mulasztás, hiányosság. Fenyő
Jánost akkor érte a merénylet, amikor testőr nélkül közlekedett, és azt gondolta,
hogy szükség esetén meg tudja védeni magát. Az Aranykéz utcában Boross Tamás azért
volt könnyű célpont, mert túlságosan kiszámítható volt, rutinszerűen közlekedett,
megszokott útvonalain és napi programjain soha nem változtatott a biztonsága érdekében.
M. Péter esetében egyértelmű, hogy a testőre hibázott, mert nem vizsgálta át az
autóját vagy ha igen, akkor nem találta meg az elrejtett bombát. A gyakorlat azt
mutatja, hogy a testőrnek a legváratlanabb helyzetekben is helyt kell állnia, illetve
fel kell találnia magát, ez viszont csak megfelelő tudás alapos felkészültség esetén
lehetséges. (x)
A szakma számokban
Magyarországon az RTL Klub adatai szerint 2900 őrző-védő cég működik,
amelyeknek éves összforgalma több mint 200 milliárd forint. (Ebből 80 vállalkozásnak
az éves bevétele egy milliárd forint fölött van.) A kereseti lehetőségek tág határok
között mozognak: egy éjszakai portás 250 forintos órabérével szemben egy elit testőr
100 dollárt is kaphat, vagyis a portás keresetének százszorosát. Feladataik szerint
csoportosítva a szakma 95 százalékban épületek, rendezvények és magánvagyon védelmét
látja el, 5 százalékban a személyi védelemben tevékenykedik. Az őrző-védő vállalkozások
1997 óta az Országos Rendőr-főkapitányság felügyelete alá tartoznak, amely eddig
110 ezer személy- és vagyonőri igazolványt adott ki, 2500-at vont vissza. Rendőrségi
adatok szerint az országban jelenleg 250 ezer engedélyezett fegyver van magánszemély
birtokában, vagyonvédelmi, sport, vadászati és önvédelmi célokból.