Nagy lendülettel kezd az átfogó gazdasági programok kidolgozásának Matolcsy György,
a január óta hivatalban lévő gazdasági miniszter. A készülő gazdaságfejlesztési
terv - melyet a gazdasági világválságra reagáló amerikai programra utalva „magyar
New Dealnek” nevezett - a lakás-, az autópálya-, a csatornaépítkezésre, az
információs technológia fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások támogatására
egyaránt kiterjed majd. Matolcsy továbbra is reálisnak tartja a gazdaság évi 7 százalékos
bővülését, amely évente 20 ezer új lakás és 50-60 kilométer új autópálya építése
esetén könnyen megvalósulhatna, mivel 2 százalékpontot rátenne a jelenlegi 4-5 százalékos
növekedésre.
A miniszter az infláció leszorítása érdekében 5-7 évre szóló megállapodás
elfogadását javasolta az üzleti szféra, a társadalmi érdekcsoportok és a kormány között.
Az inflációval való küzdelem elsősorban azért fontos, mert az euró-zóna tagállamaival
szemben támasztott követelmények közül Magyarország ebben tér el leginkább az elvárt
szinttől. (Tavaly januárban azok az államok vezethették be az eurót, amelyek inflációja
legfeljebb 1,5 százalékkal haladta meg a 1,5 százalékos uniós átlagot, azaz ahol az
áremelkedés nem éri el a 3 százalékot.) Az antiinflációs alku keresztülvitele
azonban kemény dió lesz majd, s szakemberek nem látnak komoly esélyt az elfogadására.
A kormány egyébként még 1999 tavaszára ígérte a rövidebb távú, három évre szóló
megállapodást, azonban azóta sem tett igazán tanúbizonyságot elkötelezettségéről
a konszenzus iránt. Elemzők egyébként üdvözlik a megegyezésre való törekvést,
mivel egy ilyen alku a lehető legkisebb áldozatokkal szorítaná le az inflációt.
Ugyanakkor a külföldi inflációs várakozások is kedvezőnek látszanak: Kelet-Európával
foglalkozó heti jelentésében a harmadik legnagyobb amerikai bank, a Chase Manhattan úgy
vélte, hogy áprilisig a fogyasztói árnövekedés üteme éves szinten 6 százalékra mérséklődik,
és ez nyomást gyakorol majd a magyar központi bankra, hogy folytassa a kamatok
visszafogását.
A Pénzügyminisztériumban elkészült a pénzügyi törvénymódosítási
csomag, amely az egyeztetéseket követően várhatóan március 18-án kerül a
parlamenti képviselők elé. A csomag érinti a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról
szóló törvényt, módosítaná a biztosítási törvényt, valamint gyakorlatilag új
értékpapírtörvényt javasol. A módosítások alapvető célja az, hogy a hazai pénzügyi
szabályozás mindenben eleget tegyen az Európai Unió direktíváinak, illetve az, hogy
a tervezett változtatások megfeleljenek a banki, a bróker- és a biztosítási piac elmúlt
években bekövetkezett fejlődésének. (MTI)