Hetek - IV. évfolyam, 5. szám, 2000. január 29

Legalább 50 milliárd adóforintba kerül az országnak a húszhónapos millenniumi ünnepségsorozat. A január elsejével induló rendezvények minden valószínűség szerint nem hagynak majd olyan mély nyomot az országképben, az infrastruktúrában, mint az 1896-os honfoglalási millennium. Nem emelnek olyan épületeket, amelyek átrajzolnák Budapest képét, mint azt a városligeti Vajdahunyad vára, az Andrássy út vagy a Hősök tere kialakítása tette. Nem születnek hasonló nagyságrendű infrastrukturális beruházások sem, mint a Millenniumi Földalatti Vasút, az ország vasúthálózatának fejlesztése, vagy az ötszáz új népiskola létrehozása. Most inkább „szellemi” jelleget ölt a rendezvénysorozat, azaz nem az infrastrukturális, kézzel foghatóan maradandó alkotások vannak előtérben, hanem főként kulturális programok, múzeumok és egyházi intézmények felújítása. Ennek oka nemcsak az anyagiakban keresendő.

Millenniumi szoborcsoport a Hősök terén. Más idők járnak Fotó: Somorjai

„Valamennyien érezzük a 2000. év misztériumát, és ebből építkezve kötelességünk az évforduló méltó megünneplése” - üzente Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) első embere tavaly a millenniumi programfüzetben. A minisztérium pályázati felhívására nagy érdeklődés mutatkozott, 3800 önkormányzati, egyházi és alapítványi igény érkezett. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a vállalatok passzívak maradtak a rendezvények szponzorálásában.
A felkészülés évek óta tart. A Horn-kormány 1997-ben több mint négymilliárd forintot költött az előkészületekre. A kormányváltás évében 7 milliárd felett járt ez az összeg. Az Orbán-kormány már nagyobb anyagi áldozatot vállalt: tavaly 21 milliárdra emelkedett a kiadás, és az idén is hasonló nagyságrend szerepel a költségvetésben. Az előző kabinet szolidabb költséggel tervezte meg a millennium megünneplését: 1997 és 2000 között 30 milliárd forintot irányzott elő, amit végül is az új kormány 50 milliárdra tornázott fel. A szemléletbeli különbséget talán a Szent István-bazilika felújítására szánt összeg mutatja leginkább. A Horn-kabinet 1994- 96 között 270 millió forinttal támogatta, és 2000-ig csupán újabb 150 millió forintot szánt a rekonstrukcióra. Az Árpád-kori kistemplomok közül is csak harmincat tervezett felújítani. Ezzel szemben az Orbán-kormány negyvenhetet vállalt, és a Bazilika rekonstrukciójára 1,9 milliárd forintot utalt át tavaly és az idei évben.
A millenniumi ünnepségek egyébként az intézményfenntartóknak kedveztek, mivel az állami támogatások nagyobb része ezt a célt szolgálta. Jól jött a felújítás például a múzeumoknak, kastélyoknak, hiszen több éve vagy évtizede elmaradt munkák pótlása történt meg, mivel három év alatt hatmilliárd forintot fordított erre az állam. Épületfelújításokra eddig 28 milliárd forintot adott a központi költségvetés, s ebben benne van az egyházi intézmények 15 milliárdos rekonstrukciója is. A történelmi egyházak tulajdonában levő 144 ingatlan nyert új külsőt.
A kulturális rendezvények állami támogatása kisebb arányt képviselt, bár így is tisztes, 18 milliárdos tételt jelentett. Új drámák és filmek készülnek, valamint 156 kötetes millenniumi könyvsorozatot dobnak piacra a kiadók, amely az ezeréves magyar irodalmat hivatott áttekinteni.
Számos kulturális rendezvényre kerül sor, úgymint történelmi és egyházi témájú konferenciák, kiállítások, hangversenyek, tánctalálkozók, hadijátékok, hagyományteremtő falunapok, hittanos gyermekfesztiválok. De lesz regionális roma Ki mit tud?, cserkészfesztivál, vatikáni kiállítás, meditáció és temetőszentelés is.
Több százmilliós támogatással hetvennél több településen új köztéri szobrok készülnek: főként Szent Istvánt ábrázoló (országszerte 24 darab) vagy Szent László-emlékművek.
A minisztérium a tavalyi keretéből 242 millió forint erejéig támogatta külföldi programok rendezését, így az Egyesült Államoktól Oroszországig 34 országban ünnepelnek velünk.