Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadi Sándor
Magyarország még csak az út elején

A héten adták át Miskolcon a legújabb amerikai autóipari létesítményt - a General Motorsból 1994-ben kivált - a Delco Remy indítómotor és generátor felújító üzemét. Az egymilliárd forintos beruházással megvalósult és a régió legszebb ipari létesítményének titulált új gyár használt autóalkatrészek felújításával 160 embernek ad majd munkát. Ez a most bejelentett befektetés azt mutatja, hogy a külföldi tőke figyelme egyre inkább Kelet-Magyarország felé fordul.

Az elmúlt másfél évben több mint 300 millió dollárnyi külföldi befektetés érkezett az eddig kevésbé fejlett és az örökölt iparszerkezetből fakadóan nagy munkanélküliséggel küzdő keleti régiókba. Ez a hirtelen felpezsdülés több tényező eredménye, melyek közül a legtöbb befektető az előző és a jelenlegi kormány sikeres regionális fejlesztési politikáját, az épülő autópályát és a hatékony munkaerő elérhetőségét értékeli. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy innen még könnyen és nagyrészt vámmentesen lehet eljuttatni a gyártott termékeket az Európai Unió hatalmas piacára, de a tőlünk keletre eső országok stabilizálódásával a térség kapu lehet az ukrán és az orosz piac felé is.
Az ország nyugati régiójában nagyrészt „elfogyott” a külföldi cégek érdeklődésére számot tartó szakképzet munkaerő, olyannyira, hogy egyes nyugat-magyarországi cégek már a keleti megyékből próbálnak munkatársakat átcsábítani a Dunántúlra. Ez a magyar lakosság mobilitásának tradicionálisan alacsony foka miatt egyelőre nem sok sikerrel járt, így a munkaerő-igényes beruházások, a helyi adókedvezményeket kihasználva elindulnak keletre.
Az elmúlt két év nagy eredménye az is, hogy az elsőként megtelepedett cégek kedvező tapasztalatokkal rendelkeznek, így a második hullámban érkezők már jóval kisebb kockázattal néznek szembe, amikor például Ózd, Balassagyarmat vagy Nyíregyháza perspektíváit mérlegelik. E három város például olyan nagy cégekkel büszkélkedhet, mint a világítástechnikából ismert General Electric, az autóipari alkatrészeket gyártó Delphi és az elektronikai óriás Felxtronics. Az ilyen cégek megtelepedése messze túlmutat a munkanélküliségi probléma kezelésén, hiszen nagy volumenű megrendeléseik kielégítésébe növekvő mértékben vonnak be környékbeli kis- és középvállalkozásokat is. Ily módon közhelynek számít ma már a tőkebefektetések kisugárzó hatása, amely alapot ad többek között a helyi pénzügyi és közműszolgáltatások, az ingatlanpiac és a kereskedelem fejlődésének.
A külföldi tőke eddig is meghatározó szerepet játszott a magyar gazdaság szerkezetátalakításában az által, hogy bekapcsolta a hazai vállalatokat a világgazdaságba. Ez a hatása hosszú távon sokkal meghatározóbb, mint saját, néha „könyörtelennek” kikiáltott profittermelése, ami miatt némelyek félnek a külföldi tőkétől. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a világ hasonló cipőben járó országai és régiói kemény harcot vívnak a külföldi tőke becsalogatásáért és hatékony működtetéséért. A hazai növekedés ehhez kapcsolódóan egy hosszabb tanulási és alkalmazkodási folyamat eredménye lehet csak, melynek a magyar kisvállalkozások legtöbbje még az elején tart. A külföldi működőtőke további érdeklődése, a már megtelepedett vállalatok reinvesztíciói és ezzel párhuzamosan a hazai tőke izmosodása ugyan bizakodással töltheti el a magyar gazdaság szereplőit, de a hasonló úton járó gazdaságok példája alapján nyilvánvaló, hogy hazánk egy sikeresnek mondható gazdasági szerkezetváltás után még csak az út elején tart.