A héten újabb nyomásgyakorlást intéztek a Jugoszláviával szomszédos országok
a Balkán újjáépítését szorgalmazva. Kifogásolták, hogy a Nyugat közel egy évvel
a bombázások után sem hozta létre azt a pénzügyi alapot, ahova az újjáépítésre
szánt nemzetközi pénzeket gyűjtenék, s nem történt semmilyen lépés a Duna-hidak
roncsainak kiemelése érdekében. A bulgáriai konferencián, ahol a Jugoszláviával
szomszédos országok vezetői üléseztek, Magyarország - egyedüli NATO-tagként -
sürgette a roncsok kiemelését és az újjáépítés elkezdését.
Áll a hajóforgalom az Al-Dunán. A Jugoszláviával szomszédos országok kezdeményezik
a lebombázott hídroncsok kiemelését. Az Európai Uniót kell meggyőzniük
Fotó: Somorjai
Az Ausztriával közösen készített tanulmányból kiderül, hogy 24 millió euró
elegendő lenne a roncsok eltávolítására, a Duna hajózhatóvá tételére. Ez minden
Duna-menti ország érdeke lenne, hiszen a jugoszláviai szakaszon átmenő hajók 95 százaléka
nem szerb felségjelű, hanem más országokból érkezett. Nem is beszélve a hajózási
társaságok veszteségeiről, melyek csupán a Mahart részéről milliárdos nagyságrendűek.
Amennyiben az EU elfogadja a tervezetet, nyáron már hajózható lenne a Duna alsó
szakasza. A nagy kérdés az, hogy az Európai Unió engedélyezheti-e a roncsok kiemelését,
hiszen Szerbia nem részesedhet az újjáépítési alapokból mindaddig, amíg Milosevics
elnök van hatalmon, humanitárius alapokból azonban igen. Ezt a dilemmát kell eldönteniük
az európai bürokratáknak. A magyar fél mindenesetre időben leszögezte álláspontját:
szerinte humanitárius alapon kell a kérdést kezelni.
A Nyugat politikai, katonai, majd gazdasági erők bevetésével próbálta megváltoztatni
a szerb vezetés összetételét. A Balkán instabil politikai helyzetének megoldásában
(értsd: Szlobodan Milosevics szerb elnök elmozdítása) továbbra sincs előrelépés. A
Nyugat nagy álma a térség gazdasági és demokratikus fejlődésének elősegítése,
az unióba és a NATO-ba való integrálása. Szerbia tizenegy hetes bombázása, a gazdasági
szankciók és az olajembargó - a várakozásokkal ellentétben - eddig nem tudta térdre
kényszeríteni a Milosevics-rezsimet.
Független szerb közgazdászok minap közzétett becslései szerint Szerbia 4,1 milliárd
dolláros kárt szenvedett a lerombolt infrastruktúra miatt, további 2,3 milliárd dollár
a „humántőke-vesztesége” és 23,2 milliárd dollárnyi a „negatív gazdasági hatás”
kára a NATO-bombázások kapcsán.
Az Európai Fejlesztési Bank becslései szerint csak Szerbia és Koszovó újjáépítése
50 milliárd euróba (52 milliárd dollárba) kerülne. És akkor még nem beszéltünk
azokról a károkról, amelyek a környező országokat érték. A Duna hajózhatatlansága
valamennyi Duna-menti országot, különösen Romániát súlyosan érinti. Az OECD tanulmánya
szerint Magyarországnak és Ausztriának mintegy 250-250 millió schillinges kára származott
a dunai hajózás akadályoztatása miatt. A turizmus visszaesése Horvátország gazdaságának
válságát is tovább mélyítette. Bulgária közvetlen veszteségei az embargó miatt
elérik a 200 millió dollárt, de körülbelül ugyanennyit tesz ki az elmaradt befektetések
miatti veszteség. A Nemzetközi Valutaalap szerint ezek az országok több mint 2 milliárd
dolláros gazdasági segélyre szorulnak.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy évente 5-6
milliárd euró (az Európai Unió büdzséjének 6 százaléka) áll majd rendelkezésre
a térség újjáépítésére. Előreláthatólag a közlekedés, a telekommunikáció,
az energetika és a környezetvédelem ágazatai kapnak elsőbbséget majd az újjáépítésben.
A Nyugat számára szemmel láthatóan nem sietős a dolog. A Koszovó (tehát nem az egész
Jugoszlávia) újjáépítését tárgyaló finanszírozási kérdésekkel foglalkozó
konferencia csak márciusban várható, és ha minden jól megy, szeptemberben kezdődhetnek
megbeszélések arról, hogy milyen módon tegyenek különbséget a humanitárius segélyek,
az újjáépítési segélyek és a gazdasági növekedést és regionális integrációt
elősegítő, hitelek formájában nyújtott hosszú távú makrogazdasági segítség között.
Tehát egyelőre sem az újjáépítés anyagi fedezete, sem módja nem eldöntött kérdés.