Mogyorósi Géza, Berlin
Rács mögött Honecker nevelt fia

A Német Demokratikus Köztársaság hajdani párt- és állami vezetője, a chilei emigrációban 1994 májusában elhunyt Erich Honecker bizonyára forogna a sírjában, ha tudná, hogy „trónörökösét”, Egon Krenzet a múlt héten bebörtönözték. Krenz hat és fél évet kapott az egykori belnémet határnál, illetve a berlini falnál elkövetett gyilkosságokért: közel ezer - NSZK-ba szökni akaró - keletnémetet lőttek agyon egyenruhás határőr honfitársaik.

Egon Krenz, az NDK utolsó vezetője. Elviszi a balhét Fotó: MTI

Ki is Egon Krenz, aki most látszólag az ex-DDR és a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) valamennyi bűnéért „elviszi a balhét”? Már 18 esztendősen, két évvel a berlini munkásfelkelés elfojtása után tanárképző főiskolásként belépett az NSZEP-be. A kommunizmus és az antifasizmus eszméiért lelkesedő fiatalember politikai karriereje a Szabad Német Ifjúságban (FDJ), a keletnémet KISZ-ben startolt az ötvenes évek végén. A berlini fal 1961-es felhúzása, a német-német kapcsolatok elhidegülése idején Krenz már az FDJ központi tanácsának titkára. E posztját az után is megtartotta, hogy Walter Ulbrichttól 1971-ben Erich Honecker vette át az Egységpárt irányítását. Krenz 36 évesen, 1973-ban lett - a Moszkvából távirányított - NSZEP Központi Bizottságának tagja. A nyolcvanas években már nyílt titok volt, hogy Erich Honecker jobb keze - vagy ahogy az NDK-ban mondták „nevelt fia” -, Egon Krenz előbb-utóbb átveszi a párt és az állam irányítását „tanítómesterétől”. Krenz ekkor már olyan közel került a tűzhöz, hogy - amint a januári jogerős bírósági döntés tükrözi - meg is égette magát. Ott volt a Stasi-rezsim minden fontosabb döntésénél, tudott a keletnémet spiclirendszer valamennyi aljasságáról, a törvényesített embertelenségekről.
Mihail Gorbacsov nemzetközi porondon való megjelenésével a leghűségesebb csatlósnál, az NDK-ban is kezdtek terjedni a peresztrojka eszméi, a megreformálható szocializmus ideái. Honeckernek nem tetszett a moszkvai fordulat, de arra aligha gondolt, hogy az NDK fennállásának 40. évfordulójára rendezett berlini katonai parádé tribünjén a szovjet pártvezér csókja búcsúcsók lesz. A naptár 1989. október 7-ét mutatott. A megnyitott magyar-osztrák határon ekkor már keletnémetek tízezrei menekültek az NSZK-ba: elérkezett Egon Krenz nagy pillanata. Az október 18-án lemondatott Honeckertől átvette az NSZEP főtitkári posztját, valamint az államfői posztot. Krenz kiskirálysága csak néhány hétig tartott. November 9-én megrepedt a berlini fal, s pontosan egy évtizeddel később az immáron egységes Németország bírósága hat és fél évi szabadságvesztésre ítélte az NDK utolsó vezetőjét. Krenz vonakodott bevonulni - az NSZK legmodernebb, már-már szállodai színvonalú - börtönébe. Noha fellebbezett, 63. születésnapját négyágyas cellájában fogja ünnepelni. Csekélyke vigasz, hogy szomszédja a három évre ítélt Günter Schabowski, aki az NSZEP politikai bizottsági tagjaként 1989. november 9-én este bejelentette a belnémet határok megnyitását, vagyis a véres keletnémet diktatúra végetértét.