Eperjesi Ildikó
Más Európa készül

„Magyarország közel áll ahhoz, hogy az uniós csatlakozás kritériumait teljesítse. A gazdasági eredmények jók, a kormány a szükséges adaptációkon munkálkodik” - mondta a Heteknek Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter budapesti látogatásán. A magyar politikusoknak azért is fontos most vigyázó szemüket Párizsra vetni, mivel az év második felében Franciaország veszi át az unió vezetésének stafétabotját.

Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter és Göncz Árpád államfő. Gyors reformokat ígért   Fotó: Courier

A franciák szeretnék még a 2000. év vége előtt, „gyorsan és egyszerűen” megreformálni az Európai Unió (EU) intézményeit, hogy az minél előbb kész legyen befogadni a csatlakozásra váró országokat. Az unió bővítésére nemcsak a belépni vágyó országoknak kell felkészülniük, hiszen számos elmarasztalást kap maga a szervezet is. Sokak szerint a jelenlegi tizenöt tagország politikájának összehangolása sem megy zökkenőmentesen. A strasbourgi európai parlamenti választásokról a szavazók tömegével maradtak távol, ami jelzi, hogy Európa még nem olyan hatékony, mint amilyennek a közvélemény látni szeretné. Tizenkét országgal folynak csatlakozási tárgyalások, ha most vennék fel őket, nagy valószínűséggel meg is bénulna az EU működése. A decemberi helsinki uniós csúcstalálkozón szó volt arról, hogy 2002 végéig be kell fejezni az intézményi reformokat, melynek eredményeképpen az EU is alkalmassá válik az új tagok befogadására. „Magyarország - az eredeti elképzelések szerint - 2001 végéig kíván felkészülni a csatlakozásra. Ez azt jelenti, hogy 2002 végére mindkét fél készen áll a bővítésre” - mondta a Moscovicivel közösen tartott sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter.
Sokan nem haboznak rámutatni az uniós bővítés kockázataira sem: félnek attól, hogy tovább csökken az európai politikai hatékonyság, és további aggodalmakat gerjeszt annak lehetősége, hogy a keleti munkaerő Nyugatra települ át, ha szabad lesz az átjutás a határokon.
Az utóbbi időben napvilágot látott nyugati értékelések rendszerint első helyre tették Magyarországot a csatlakozási felkészülés sikeressége szempontjából, az ország a belépni vágyók közül a legközelebb áll a nyugati normákhoz, de az nyilvánvaló, hogy sok még a tennivaló. Moscovici lapunknak elmondta: amennyiben Magyarország képes végrehajtani a szükséges reformokat néhány még fennmaradó, kényes területen - például a környezetvédelemben, de a közlekedés is ilyen, az igazságügyi, belügyi, a belső biztonsággal kapcsolatos kérdések és a mezőgazdasági átmenet kérdései is idesorolhatók -, semmi ok sincs kétségbe vonni, hogy Magyarország képes lesz mindazt az ambiciózus feladatot végrehajtani, amit maga elé tűzött. „Magyarország rövidesen az Európai Unió tagjává válik, vagy elsőként, vagy az elsőként csatlakozó államcsoport tagjaként” - nyilatkozta Moscovici a Heteknek.
Moscovici azon nyugati politikusok közé tartozik, akik szerint a bővítés „politikai szükségszerűség”, és a következő kör után sem fog megállni. „Szerintem Európának 2010-ben mintegy huszonöt tagállama lesz, 2020-ban pedig harminc. Ez már nem az az Európa lesz, amit ma ismerünk” - mondja Moscovici. A reformerek szeme előtt lebeg többek között egy európai alkotmány és hadsereg létrehozása is, amelynek nem angol vagy német katonái lennének, hanem európaiak. A változások ütemével ma még sokan elégedetlenek. Őket Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben azzal próbálta nyugtatni, hogy a Római Birodalom óta most először egyesítik Európát. Igazán megérdemelnek egy kis türelmet.