Arkan kapitány, az egyik leggazdagabb jugoszláv vállalkozó, „szerb hazafi” félelmetes
profizmussal végrehajtott merényletben lelte halálát Belgrádban. A 48 évesférfi,
valódi nevén Zseljko Razsnatovics körül már életében is mítoszok keringtek, halálát
ugyanígy rengeteg találgatás, legenda övezi. A belgrádi vezetés által is támogatott
Szerb Önkéntes Gárda, közismert nevén a Tigrisek hírhedt félkatonai szervezet
parancsnokát a lövöldözés után látni vélték külföldön. A feltételezések
szerint megrendezte a saját halálát, hogy új életet kezdhessen.
Arkan, a romantikus lovag… Fotó: MTI
…és a rettegett osztagparancsnok Fotó: MTI
Jugoszláv források arról számoltak be, hogy Arkannal három fejlövés végzett a
belgrádi Intercontinental szálloda halljában, ugyanakkor a horvát és görög sajtó
szerint a bűnözőt átalakított lőszerekkel megtöltött fegyverekkel lőtték le.
Ennek a lőszernek a magja nem hatol be a szervezetbe, csak a test felszínén okoz
roncsolást, és nagy vérzéssel jár. Azt a látszatot kelti, hogy az áldozat súlyosan
megsebesült. Ha a legenda mégis igaz lenne, Arkannak lehetősége nyílik átoperált
arccal, új személyazonossággal elmenekülni mindenfajta igazságszolgáltatás elől,
és tekintélyes vagyona révén új életet kezdhet valahol külföldön. A holttestet a
nyilvánosság mindenesetre nem láthatta. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tanúk
- a valószínű megtorlástól tartva - nem hajlandók vallomást tenni.
A magát mindig mobiltelefonnal, luxuskocsikkal fényképeztető parancsnok normális működésű
országokban nem válhatott volna sztárrá. Bűnözői múltja ellenére Arkan az egyszerű
néprétegek álmát testesítette meg: az újságok arról írtak, milyen boldog házasságban
él, milyen gazdagok feleségével, Cecával, aki műdalokat éneklő sztár. Razsnatovics
egy ideig parlamenti képviselő is volt. A jugoszláv társadalom tíz éve tartó, mély
válságát jelzi, hogy Arkant hazájában csodálták, igazi hazafinak tartották,
rengeteg nő rajongott érte: ő volt a szerb férfiasság megtestesítője, a bátor
harcos, aki védelmezte a szerbséget külföldön. Hogy mennyire volt hazafi idegenben,
az is jól mutatja, hogy az Interpol mint köztörvényes bűnözőt körözte Nyugat-Európában
- Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban - bankrablások és
fosztogatások miatt. Fegyveres rablásért ült is öt évet Belgiumban, de utána megszökött,
s hiába fogták el Hollandiában, majd Németországban, onnan is meg tudott szökni.
Arkan kapitány tigrisei az 1991-es horvátországi és az 1992-1995-ös boszniai háború
idején etnikai tisztogató akcióikról váltak hírhedtté. A szemtanúk szerint a
szabadcsapatok nem a harcokban vitézkedtek, hanem a békés polgári lakosság kifosztásában
és bántalmazásában jártak élen. Egyes források szerint Razsnatovics a koszovói háborúból
sem maradt ki: a táborokba menekült koszovói albánok arról beszéltek, hogy Arkan
csapatai garázdálkodtak a falvaikban a szerb etnikai tisztogatás idején. A háborús bűnökkel
foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék is vádat emelt ellene, mivel nyugati források
szerint kétségtelenül részt vett a muzulmánok és a horvátok elleni etnikai
tisztogatásban a jugoszláv háború idején. Vagyonát nyilvánvalóan ezzel a tevékenységgel
alapozta meg. 1997 óta a törvényszék titkos vádlottlistáján szerepelt. Vád alá
helyezését csupán tavaly márciusban, a koszovói NATO-akció kezdete után hozták
nyilvánosságra, de pontos bűnlajstromát azóta sem közölték.
Az utóbbi időben több, maffiózóként számontartott jelentős pártvezér ellen is követtek
el merényletet Jugoszláviában, olyanok ellen, akik Milosevics környezetéhez
tartoztak. A nemrég megölt egykori jugoszláv belügyminiszter-helyettes, Radovan
Sztojicsics Arkan egykori munkatársa volt, a horvátországi háború idején az utánpótlást
szervezte meg Arkan számára: a vezér horvátországi szabadcsapatait látta el
fegyverekkel a jugoszláv belügy arzenáljából.
Az ellenzéki sajtó szerint nem kizárt, hogy Arkan halálához is az vezetett, hogy túl
sokat tudott: tanúskodhatott volna Milosevics, illetve a boszniai Karadzsics és Mladics
ellen is. Egyes források szerint Arkan ügyvédjein keresztül nemrégiben kapcsolatba lépett
a Nemzetközi Törvényszékkel, és vádalkut próbált kötni. Enyhébb büntetés fejében
nálánál fontosabb személyekről lett volna hajlandó bizonyítékokat szolgáltatni. A
merénylet profizmusa arra utal, hogy a jugoszláv titkosszolgálatnak köze lehetett a
gyilkossághoz, de a maffiának is érdekében állt az egyre nagyobb hatalomra szert tevő
vezér halála. A Nemzetközi Törvényszék mindenesetre most bizonyítékokat vár Arkan
haláláról ahhoz, hogy törölje a férfi nevét a háborús bűnökkel vádoltak listájáról.