Eperjesi Ildikó
Végeztek a Tigrissel

Arkan kapitány, az egyik leggazdagabb jugoszláv vállalkozó, „szerb hazafi” félelmetes profizmussal végrehajtott merényletben lelte halálát Belgrádban. A 48 évesférfi, valódi nevén Zseljko Razsnatovics körül már életében is mítoszok keringtek, halálát ugyanígy rengeteg találgatás, legenda övezi. A belgrádi vezetés által is támogatott Szerb Önkéntes Gárda, közismert nevén a Tigrisek hírhedt félkatonai szervezet parancsnokát a lövöldözés után látni vélték külföldön. A feltételezések szerint megrendezte a saját halálát, hogy új életet kezdhessen.

Arkan, a romantikus lovag…    Fotó: MTI

…és a rettegett osztagparancsnok    Fotó: MTI

Jugoszláv források arról számoltak be, hogy Arkannal három fejlövés végzett a belgrádi Intercontinental szálloda halljában, ugyanakkor a horvát és görög sajtó szerint a bűnözőt átalakított lőszerekkel megtöltött fegyverekkel lőtték le. Ennek a lőszernek a magja nem hatol be a szervezetbe, csak a test felszínén okoz roncsolást, és nagy vérzéssel jár. Azt a látszatot kelti, hogy az áldozat súlyosan megsebesült. Ha a legenda mégis igaz lenne, Arkannak lehetősége nyílik átoperált arccal, új személyazonossággal elmenekülni mindenfajta igazságszolgáltatás elől, és tekintélyes vagyona révén új életet kezdhet valahol külföldön. A holttestet a nyilvánosság mindenesetre nem láthatta. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tanúk - a valószínű megtorlástól tartva - nem hajlandók vallomást tenni.
A magát mindig mobiltelefonnal, luxuskocsikkal fényképeztető parancsnok normális működésű országokban nem válhatott volna sztárrá. Bűnözői múltja ellenére Arkan az egyszerű néprétegek álmát testesítette meg: az újságok arról írtak, milyen boldog házasságban él, milyen gazdagok feleségével, Cecával, aki műdalokat éneklő sztár. Razsnatovics egy ideig parlamenti képviselő is volt. A jugoszláv társadalom tíz éve tartó, mély válságát jelzi, hogy Arkant hazájában csodálták, igazi hazafinak tartották, rengeteg nő rajongott érte: ő volt a szerb férfiasság megtestesítője, a bátor harcos, aki védelmezte a szerbséget külföldön. Hogy mennyire volt hazafi idegenben, az is jól mutatja, hogy az Interpol mint köztörvényes bűnözőt körözte Nyugat-Európában - Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban - bankrablások és fosztogatások miatt. Fegyveres rablásért ült is öt évet Belgiumban, de utána megszökött, s hiába fogták el Hollandiában, majd Németországban, onnan is meg tudott szökni.
Arkan kapitány tigrisei az 1991-es horvátországi és az 1992-1995-ös boszniai háború idején etnikai tisztogató akcióikról váltak hírhedtté. A szemtanúk szerint a szabadcsapatok nem a harcokban vitézkedtek, hanem a békés polgári lakosság kifosztásában és bántalmazásában jártak élen. Egyes források szerint Razsnatovics a koszovói háborúból sem maradt ki: a táborokba menekült koszovói albánok arról beszéltek, hogy Arkan csapatai garázdálkodtak a falvaikban a szerb etnikai tisztogatás idején. A háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék is vádat emelt ellene, mivel nyugati források szerint kétségtelenül részt vett a muzulmánok és a horvátok elleni etnikai tisztogatásban a jugoszláv háború idején. Vagyonát nyilvánvalóan ezzel a tevékenységgel alapozta meg. 1997 óta a törvényszék titkos vádlottlistáján szerepelt. Vád alá helyezését csupán tavaly márciusban, a koszovói NATO-akció kezdete után hozták nyilvánosságra, de pontos bűnlajstromát azóta sem közölték.
Az utóbbi időben több, maffiózóként számontartott jelentős pártvezér ellen is követtek el merényletet Jugoszláviában, olyanok ellen, akik Milosevics környezetéhez tartoztak. A nemrég megölt egykori jugoszláv belügyminiszter-helyettes, Radovan Sztojicsics Arkan egykori munkatársa volt, a horvátországi háború idején az utánpótlást szervezte meg Arkan számára: a vezér horvátországi szabadcsapatait látta el fegyverekkel a jugoszláv belügy arzenáljából.
Az ellenzéki sajtó szerint nem kizárt, hogy Arkan halálához is az vezetett, hogy túl sokat tudott: tanúskodhatott volna Milosevics, illetve a boszniai Karadzsics és Mladics ellen is. Egyes források szerint Arkan ügyvédjein keresztül nemrégiben kapcsolatba lépett a Nemzetközi Törvényszékkel, és vádalkut próbált kötni. Enyhébb büntetés fejében nálánál fontosabb személyekről lett volna hajlandó bizonyítékokat szolgáltatni. A merénylet profizmusa arra utal, hogy a jugoszláv titkosszolgálatnak köze lehetett a gyilkossághoz, de a maffiának is érdekében állt az egyre nagyobb hatalomra szert tevő vezér halála. A Nemzetközi Törvényszék mindenesetre most bizonyítékokat vár Arkan haláláról ahhoz, hogy törölje a férfi nevét a háborús bűnökkel vádoltak listájáról.