Vissza a tartalomjegyzékhez

Ruff Gabriella
MNB: 5 százalékos GDP-növekedés

A magyar gazdaság mutatói szinte kivétel nélkül javulást mutatnak, s ezért megengedhető volt az a váratlan, eddig példátlan mértékű, 1,5 százalékos kamatcsökkentés, amit a napokban jelentett be Surányi György jegybankelnök. Mint mondta, lezárult az orosz válság által gerjesztett korszak, ami óvatosságra intette a monetáris politika irányítóit. A jegybanki alapkamat most 13 százalék, Surányi szerint a kamatcsökkentés hatással lesz a hitel- és betéti kamatszintre is.

A jegybank optimista a tavalyi gazdasági növekedést illetően, számításai szerint 4,2-4,3 százalékkal bővült a GDP, mivel az előzetes számítások szerint a negyedik negyedévben kiemelkedően jó, 5 százalék körüli volt a gazdaság növekedése.
A kutatóintézetek éves előrejelzései többnyire pesszimistának bizonyultak, maximum 4 százalékosra, vagy annál néhány tizeddel kevesebbre várták a növekedést. A gazdasági növekedés tavaly igen alacsony, 2,5 százalékos reálkereset-növekedést engedélyezett, szemben az előző évi, 4 százalék körüli értékkel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai a GKI Gazdaságkutató Rt. évközi prognózisát fél, míg a Pénzügykutató Rt.-ét közel egy százalékkal múlták felül - úgy tűnik tehát, hogy a szakemberek alulbecsülték a gazdaság ez évi teljesítőképességét.
A prognózisok és az első tizenegy havi realitás közötti leglátványosabb eltérés a folyó fizetési mérleg hiánya és az ezt finanszírozó tőkebeáramlás között észlelhető. A gazdaságkutató intézetek a fizetési mérleghiányt 2,5-2,8 milliárd dollár közé saccolták, ami viszont csak 1,5 milliárd lett. Ez a szakmán belül mindenkit meglepett, magát Matolcsy György gazdasági minisztert is, aki csodának nevezte a hiány mértékét. A másik mellélövés a nettó tőkebeáramlás, amit a kutatók 1,5-1,6 milliárdra prognosztizáltak, ezzel szemben közel a kétszerese, 2,3 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett. Az első tizenegy hónapban tehát a működőtőke-beáramlás mértéke jóval felülhaladta a folyó fizetési mérleg negatív egyenlegét, s így elhárult annak veszélye, hogy a mérleghiány finanszírozása bizonytalanná válik. A makrogazdasági mutatók tehát jó reménységre bíztatnak a jövőt illetően, s ez tükröződik a vállalkozók beruházási kedvében és az üzleti bizalmi indexek alakulásában is. A Budapesti Kereskedelmi Kamara felméréséből kiderül, hogy a vállalkozók most lényegesen kedvezőbben ítélik meg a kilátásaikat, mint egy évvel korábban.