Vissza a tartalomjegyzékhez

Györök Orsolya
Brüsszel fenyegeti Moszkvát

Az Európai Unió azzal fenyegeti Oroszországot, hogy megvonja tőle a „legnagyobb kedvezmény” státusát, amennyiben nem változtatnak a csecsen civilekkel folytatott bánásmódon. Ez Oroszországnak több milliárd euró veszteséget jelentene, de a jelek szerint nem ijedt meg a hírtől, sőt bejelentette ellenlépését. A csecsenföldi háború egyébként nem csak a terrorizmus ellen folyik: a térség fekete aranya, az olaj legalább annyira fontos Oroszország számára.


Orosz katona a csecsen fronton. Beerősítenek a szövetségiek   Fotó: MTI

A háborúval párhuzamosan Oroszország azon dolgozik, hogy „megörökölje” az eddigi legjelentősebb csecsen bevételt, a köztársaság területén átfutó olajvezetékből származó jövedelmet. Ezért a harcok mellett tovább folyik annak az elkerülő olajvezetéknek az építése is, amely lehetővé tenné, hogy a Kaszpi-tenger olaja ne Csecsenföldön keresztül haladjon nyugat felé. A háború kitörése előtt az országon keresztül húzódó 110 kilométeres olajvezetéken szállított kaszpi olaj után beszedett tranzitdíj a csecsen gazdaság igen jelentős bevételi forrása volt - igaz, ez a pénz is többnyire a helyi oligarchákat gazdagította. Amióta a háború megkezdődött, az olajat vasúton szállítják, de elindult egy elkerülő távvezeték megépítése is. A csecsen olajtranzit a háború előtt sem volt igazán biztonságos a folyamatos fosztogatás, csapolás miatt. Amennyiben sikerül megépíteni az elkerülő távvezetékszakaszt, Csecsenföld stratégiai jelentősége Moszkva tervei szerint tovább csökken, feltéve, ha sikerül ezt a kétszer olyan hosszú, közel háromszáz kilométeres szakaszt megfelelően védeni a valószínűsíthető szabotázsakciókkal szemben. Nem valószínű ugyanis, hogy a csecsenek örömmel mondanak le a tranzitdíjakról, a csapolásból származó jövedelmekről és a stratégiai szerepről. Annál is inkább, mert a Csecsen Köztársaság gazdasága romokban hever: az 1994 óta tartó háborús időszakban a kábítószer-termelés és - kereskedelem, a tússzedés, és a váltságdíj-követelés váltak fontos „iparágakká”. A béke után a legfontosabb feladat az infrastruktúra, a vasút - és közúthálózat helyreállítása lenne a szétbombázott Groznij újjáépítése mellett.
Az EU fenyegetése egyelőre csupán verbális szinten zajlik, hiszen csak január végén tárgyalják meg az EU külügyminiszterei, hogy milyen gazdasági megszorító eszközökkel élnek. A cél az, hogy Moszkvát csecsenföldi politikájának felülvizsgálatára bírják: elsősorban a civil lakosság biztonságának szavatolására és a humanitárius segélyek menekültekhez való eljuttatására. Cris Pattern, az unió külügyekért felelős biztosa szerint a „legnagyobb kedvezmény” státus megvonása súlyosan érintené Oroszországnak az unióba irányuló kereskedelmét, a magasabb importadók megdrágítanák az unióba exportált árukat, rontva, illetve ellehetetlenítve azok piaci helyzetét. Oroszországnak tízmilliárd eurós kereskedelmi többlete van az Európai Unió viszonylatában.
Miközben az unió külügyminiszterei esetleges szankciók bevezetéséről terveznek tárgyalásokat, Putyin ügyvezető elnök már meg is hozta az orosz gazdaságot érintő legelső döntéseit. Ezek között szerepel olyan exportadó bevezetése, amely súlyosan érinti az unió acélipari cégeit. A fémhulladékok fő vásárlóinak ugyanis eurómilliókkal kell többet fizetniük az acélipari alapanyagért, mert a Putyin-kormány tonnánként 15 eurós exportadót vetett ki a fémhulladékokra. Az ügyvezető elnök döntései elsősorban azokat a területeket érintették, amelyek jelentős bevételeket hoznak az országnak: az olaj-, a gáz- és a fémexport. A döntések az ország közeljövőben esedékes jelentős adósságviszszafizetési kötelezettségeire, és a csecsenföldi háború költségeire irányulnak azért, hogy visszaszorítsák a valutakiáramlást.