Annak ellenére, hogy a dátumváltást komolyabb zűrzavar nélkül megúszta a világ,
a tőkepiacok év végi szárnyalását nem követte a januári effektusnak nevezett, az
év elején általában jellemző ugrásszerű emelkedés. A már időszerű korrekció
kezdetét többféleképpen magyarázzák: az amerikai adórendszer jellegéből fakadó
adómegfontolásokkal, az újra előtérbe kerülő kamatemelési félelmekkel,
profitrealizálással. Az amerikai indexek 2,5-3,5 százalékkal, míg a vezető
nyugat-európai tőzsdék 5-6,5 százalékkal zártak alacsonyabban előző heti értéküknél.
A mértékadónak tartott 30 éves amerikai államkötvényhozamok 27 hónapos csúcsra,
6,6 százalékig emelkedtek. A külföldi trendeknek nem tudott ellenállni a BUX sem, értéke
4,42 százalékot veszített a múlt heti záráshoz képest.
Hiába jött ki az év elején egy sor kedvező makrogazdasági adat - a GDP-adat, a
folyó fizetési mérleg hiánya kedvezően alakult, az MNB az év első kereskedési napján
50 bázispontos repocsökkentést hajtott végre -, mindez kevés volt ahhoz, hogy
emelkedésre ösztönözze a hazai részvényindexet. A hét nagy vesztese az OTP részvénye
volt, amely több mint 8 százalékot veszített értékéből az eladási hullámban. Tovább
gyengélkedett a Mol is, közel 6 százalékkal lett olcsóbb egy hét alatt. A kispapírok
közül a Graboplast vitte el a pálmát, az általános csökkenő trenddel szemben 12,5
százalékot erősödött. A TVK papírja az év elején bekövetkezett kisebb tűzeset
ellenére a piaci átlagot alulmúló mértékben esett csak, 2,5 százalékkal olcsóbban
juthattak hozzá a befektetők, részben annak a pletykának köszönhetően, miszerint a
Mol és a Pannonplast vásárolja a részvényeket.