Kovács Klára
Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés

Az előzetes várakozásoknak megfelelően jól teljesített a magyar gazdaság: a harmadik negyedévben a GDP (bruttó hazai termék) 4,4 százalékkal növekedett. Az első kilenc hónapban a gazdasági növekedés 3,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban - adta közre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatok a gazdaság kiegyensúlyozott növekedéséről tesznek tanúbizonyságot. Harmadik éve 4 százalék felett bővül a gazdaság, és az elemzők a következő 3-4 évben is évi 4-4,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak.
Az év elején a kutatók csupán 3,5-3,8 százalékos növekedést tartottak elképzelhetőnek, szemben a kormány 4 százalék körüli várakozásával. Ősz táján - amikor javult a folyó fizetési mérleg, és lendületet vett az export - a kutatók felfelé módosították a GDP-növekedés lehetséges mértékét, végül a Nemzeti Bank is 4 százalék feletti növekedésről tett hitet. Mivel a negyedik negyedév erős időszaknak számít, az első kilenc hónap adatait figyelembe véve éves szinten lehetséges a 4 százalékos, vagy azt egy kicsit felülmúló növekedés.
A bruttó hazai termék az első félévben csupán 3,3 százalékkal bővült, a második negyedévben már 3,8 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A javuló tendenciát egyértelműen az exportra termelő, főleg a vámszabad területeken működő vállalatok alapozták meg olyannyira, hogy hoszszú idő után először nagyobb arányban - 4 százalékkal jobban - nőtt a kivitel, mint a behozatal. A gazdaság növekedésének dinamizmusát tehát a hazánkban letelepedett multinacionális cégek adják, és nem a magyar tulajdonban levő vállalatok. A gazdaság húzóágazatai az ipar, a kereskedelem és a vendéglátás, a leggyengébb pont pedig az agrárium. A kedvező növekedéshez hozzájárult az is, hogy az év során egyre többet fogyasztottunk. A közel 5 százalékos lakossági fogyasztásbővülést azonban aggályosnak tartják az elemzők, mert ez meghaladja a GDP növekedését, ami kedvezőtlen hatással lehet a gazdasági egyensúlyra.
A következő éveket tekintve a kutatók továbbra is dinamikus (évi 4,5 százalék körüli) gazdasági növekedéssel számolnak, mivel a külgazdasági feltételek kedvezőbbek, mint az elmúlt időszakban, amikor pénzügyi válságok nehezítették a kilátásokat. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az egyensúly továbbra is törékeny, kevés a tartalék a költségvetésben, és a dinamikusnak mondható növekedés visszafogott, 3-4 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet csak, ami az életszínvonal szolid emelkedését teheti lehetővé.