Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadi Sándor
Nagy üzlet volt az évszámváltás

A 2000. év már beköszönte előtt nagy üzletet jelentett a világon sok gazdasági tanácsadó és informatikában érdekelt vállalatnak, akik azon dolgoztak, hogy megriadt ügyfeleik, elsősorban a szolgáltatói szféra soraiból kiirtsák az Y2K vírust, vagyis a 2000. évet fel nem ismerő számítógépes algoritmusokat. Az újév első munkahetében - hogy tisztán ennek köszönhetően-e, nem tudjuk - nem csapott le az Y2K vírus.

A nagy nap után a világsajtó olyan, inkább komikus esetekről cikkezik, mint például egy olasz bírósági komputer-rendszer, amely száz évet hozzáadott a börtönbüntetésre ítéltek letöltendő penzumához, vagy az a dél-koreai egészségügyi nyilvántartórendszer, amely 99 évesnek titulált egy egyéves csecsemőt. A még mindig pesszimisták azonban azt mondják, jobb lesz kivárni a februárt, 2000 ugyanis szökőév, amire szintén nem minden digitális idegrendszer van felkészülve. Megint mások mérgelődve keresik a (hatalmas előkészületeket kiváltó és dollármilliárdok elköltését generáló) Y2K kampány mögött Bill Gates-et, a Microsoft szoftvercég elnökét, illetve a számítógépgyártók érdekeit. Az igazság valószínűleg az, hogy piaci, illetve törvényi kényszer hatására sem az ügyfelek pénzét kezelő intézmények, sem a légitársaságok, sem pedig az egészségügyi vagy energetikai rendszerek nem engedhettek meg maguknak semmi kockázatot a dátumváltással kapcsolatban. Így, amikor azt kérdezték az egyik legnagyobb amerikai bank, a Merrill Lynch vezetőjétől, hogy vajon nem költöttek-e többet az Y2K problémára, mint amennyit kellett volna, azt válaszolta, hogy az ő szakmájában senki nem engedheti meg magának azt a kockázatot, hogy nem tud kinyitni a 2000. év első munkanapján.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a világgazdaság aránylag problémamentesen gördült át az új „négyszámjegyű” évbe. A tőzsdék szokásos üzletmenetét nem zavarta meg semmi, sőt a hét elején általános fellendülés volt, mivel a piac, részben a sok tavalyi riogatás hatására, roszszabbra számított.
A magyar gazdasági szereplők javarésze a nagyvilághoz hasonlóan felkészülten várta a 2000. évvel kapcsolatos dátumváltási problémákat, legalábbis ez derült ki az újév első napjaiban. A tőzsde, az egészségügy, a bankszféra, a közlekedés, az energiaszektor és az államigazgatás a hatalmas költségek ellenére már évek óta folyamatosan cserélte le régebbi informatikai berendezéseit a kor követelményeinek megfelelően, amire a dátumváltás csak rátett egy lapáttal. A fejlesztéseknél így részben csupán előrehozott informatikai beruházásokról beszélhetünk, amit nyilvánvalóan csekélyebb kereslet fog követni idén az informatikai világpiacon. Szakértők szerint a dátumváltásra hazánkban azért is volt könynyebb a felkészülés, mert életünket még jóval kisebb mértékben szövik át a mikroprocesszorok vezérelte számítógépek, mint a fejlett világban. A legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP és számos más honi pénzintézet arról számolt be, hogy a számlaegyenleg-lekérdezéseken kívül nem tapasztaltak váratlan szilveszteri rohamot, vagy tömeges készpénzfelvételt fiókjaikban. A tekintélyes The Economist című gazdasági szaklap szerint a magyarországi pénzintézetek alaposabban készültek fel a dátumváltásra, mint több nyugati társuk. A Kormányzati Koordinációs és Informatikai Központ, a dátumváltással kapcsolatos problémák kezelésére felállított kormányhivatal nem kapott számottevő bejelentést, és feladatát teljesítve pénteken bezárt. Mojzes Imre, évszámkezelési kormánybiztos, a hivatal vezetője megjegyezte, hogy a hazai informatikában történt „rendrakás” mindenféleképpen hasznos volt, és nemcsak a számítástechnika fejlődésének adott lendületet, hanem komoly versenyelőnyt jelent a fejlesztéseken átesett cégeknek is.