A 2000. év már beköszönte előtt nagy üzletet jelentett a világon sok gazdasági
tanácsadó és informatikában érdekelt vállalatnak, akik azon dolgoztak, hogy megriadt
ügyfeleik, elsősorban a szolgáltatói szféra soraiból kiirtsák az Y2K vírust,
vagyis a 2000. évet fel nem ismerő számítógépes algoritmusokat. Az újév első
munkahetében - hogy tisztán ennek köszönhetően-e, nem tudjuk - nem csapott le az
Y2K vírus.
A nagy nap után a világsajtó olyan, inkább komikus esetekről cikkezik, mint például
egy olasz bírósági komputer-rendszer, amely száz évet hozzáadott a börtönbüntetésre
ítéltek letöltendő penzumához, vagy az a dél-koreai egészségügyi nyilvántartórendszer,
amely 99 évesnek titulált egy egyéves csecsemőt. A még mindig pesszimisták azonban
azt mondják, jobb lesz kivárni a februárt, 2000 ugyanis szökőév, amire szintén nem
minden digitális idegrendszer van felkészülve. Megint mások mérgelődve keresik a
(hatalmas előkészületeket kiváltó és dollármilliárdok elköltését generáló)
Y2K kampány mögött Bill Gates-et, a Microsoft szoftvercég elnökét, illetve a számítógépgyártók
érdekeit. Az igazság valószínűleg az, hogy piaci, illetve törvényi kényszer hatására
sem az ügyfelek pénzét kezelő intézmények, sem a légitársaságok, sem pedig az egészségügyi
vagy energetikai rendszerek nem engedhettek meg maguknak semmi kockázatot a dátumváltással
kapcsolatban. Így, amikor azt kérdezték az egyik legnagyobb amerikai bank, a Merrill
Lynch vezetőjétől, hogy vajon nem költöttek-e többet az Y2K problémára, mint
amennyit kellett volna, azt válaszolta, hogy az ő szakmájában senki nem engedheti meg
magának azt a kockázatot, hogy nem tud kinyitni a 2000. év első munkanapján.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a világgazdaság aránylag problémamentesen gördült
át az új „négyszámjegyű” évbe. A tőzsdék szokásos üzletmenetét nem zavarta
meg semmi, sőt a hét elején általános fellendülés volt, mivel a piac, részben a
sok tavalyi riogatás hatására, roszszabbra számított.
A magyar gazdasági szereplők javarésze a nagyvilághoz hasonlóan felkészülten várta
a 2000. évvel kapcsolatos dátumváltási problémákat, legalábbis ez derült ki az újév
első napjaiban. A tőzsde, az egészségügy, a bankszféra, a közlekedés, az
energiaszektor és az államigazgatás a hatalmas költségek ellenére már évek óta
folyamatosan cserélte le régebbi informatikai berendezéseit a kor követelményeinek
megfelelően, amire a dátumváltás csak rátett egy lapáttal. A fejlesztéseknél így
részben csupán előrehozott informatikai beruházásokról beszélhetünk, amit nyilvánvalóan
csekélyebb kereslet fog követni idén az informatikai világpiacon. Szakértők szerint
a dátumváltásra hazánkban azért is volt könynyebb a felkészülés, mert életünket
még jóval kisebb mértékben szövik át a mikroprocesszorok vezérelte számítógépek,
mint a fejlett világban. A legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP és számos más honi
pénzintézet arról számolt be, hogy a számlaegyenleg-lekérdezéseken kívül nem
tapasztaltak váratlan szilveszteri rohamot, vagy tömeges készpénzfelvételt fiókjaikban.
A tekintélyes The Economist című gazdasági szaklap szerint a magyarországi pénzintézetek
alaposabban készültek fel a dátumváltásra, mint több nyugati társuk. A Kormányzati
Koordinációs és Informatikai Központ, a dátumváltással kapcsolatos problémák
kezelésére felállított kormányhivatal nem kapott számottevő bejelentést, és
feladatát teljesítve pénteken bezárt. Mojzes Imre, évszámkezelési kormánybiztos, a
hivatal vezetője megjegyezte, hogy a hazai informatikában történt „rendrakás”
mindenféleképpen hasznos volt, és nemcsak a számítástechnika fejlődésének adott
lendületet, hanem komoly versenyelőnyt jelent a fejlesztéseken átesett cégeknek is.