Mennyire felkészült az Európai Unió a 21. századra? Ezt a kérdéskört vizsgálta
a Newsweek nemzetközi hírmagazin kutatócsoportja azzal a céllal, hogy kiderítse,
milyen perspektíva előtt áll a következő generáció az öreg kontinensen. A vizsgálat
gyakorlatilag csak az uniós országokra terjed ki - a csatlakozás előtt állókra
sajnos nem -, mégis a végeredmény számos meglepetéssel és tanulsággal szolgál.
A siker régi mértékei, amelyek elsősorban az anyagi jólétet és a gazdasági
mutatókat jelentették, mára elavultak - állítják a szakemberek. Ma egy ország
sikerét valójában a jövő kihívásaira való felkészültség jelenti. A jövő
sikeres társadalmának a jólét mellett biztonságot, fejlődési és növekedési lehetőséget,
prosperitást és politikai szabadságot is biztosítania kell polgárai számára. A
kutatás során négy területet mértek fel, amely alapjaiban határozza meg az ország
sikerét.
A szakemberek szerint első az adott ország gazdasági tűrőképessége. Még mindig az
egyik leglényegesebb a javak előállítására való képesség, azonban emellett
alapvető az egészségügyi ellátás színvonala, a környezetvédelem, valamint a kormányzatok
gazdaságösztönző szerepe.
A második a személyes szabadságot és a társadalmi korrektséget jelzi. Ez a mutató a
polgárok számára a növekedés és fejlődés lehetőségének meglétét teszi mérlegre.
Itt a fiatalkori munkanélküliségi ráta, az iskolázottság, valamint az emberek egészségi
állapota és várható életkora a fő elemek.
Harmadikként azt vizsgálták, mennyire harmonikusak az európai társadalmak, vagyis,
hogy a különböző társadalmi és vallási rétegek közötti konfliktusok mennyire élesek,
valamint milyen mértékű a bűnözés, a gyilkosságok és az öngyilkosságok száma.
A negyedik érték már egész konkrétan jelzi a jövőre való felkészültséget azáltal,
hogy az internet-felhasználók számát, a telekommunikációs hálózatok kiterjedtségét
és a csúcstechnológiában való jártasságot veszi górcső alá.
A felmérés meglepő végeredményt szült: az első három helyen Írország, Luxemburg
és Svédország szerepel minimális különbséggel. Általánosságban megállapítható,
hogy az északi államok jobban állnak mint a déliek, a kicsik felkészültebbek a
nagyoknál, és a homogén társadalmi csoportok hatékonyabbak a heterogéneknél. Nem
lett egyértelmű, hogy a gazdasági pálmát az angolszász modell viszi-e el, vagy a német.
Az egyik klasszikus mutató a gazdasági növekedés, amelyet 1990 és 1998 között vizsgáltak.
A GDP növekedése Írországban 7,3, Luxemburgban 4,8 százalék volt, ami kimagasló
teljesítmény.
Néhány részadat megdöbbentő. Például a fiatalkorúak munkanélküliségi rátája hét
uniós tagországban is elfogadhatatlanul magas: Spanyolországban, Görögországban és
Olaszországban 30 százalék fölött van. Meglepő, hogy a görögök alig 888 dollárt
költenek egészségvédelemre fejenként, mégis két évvel magasabb az átlagéletkor
az amerikaiakénál (78 év), ahol 4 ezer dollár az egészségügyi kiadás.
Az unióban Finnországban volt a legmagasabb a gyilkosságok száma (1994-ben 100 ezer
lakosra jutott 10 fő). Az európai bebörtönzési átlagnál (1993-ban 100 ezer lakosra
83 fő jutott) viszont hétszer rosszabb az amerikai, ahol 100 ezer lakosra 612 fő jut.
Ha a számításokba Japánt és az USA-t is bevesszük, csupán három európai állam előzi
meg Japánt. A szigetország tehát igen felkészülten vág bele a jövő évezredbe. Az
USA-t viszont kilenc uniós ország - zömében kicsik - is megelőzik, ezért úgy látszik,
nemcsak az öreg kontinensen aktuális a kérdés, hogy felkészült-e a jövő évezredre.
A Newsweek elemzése alapján összeállt végeredmény, amely megmutatja, hogy
az uniós országok mennyire felkészültek a jövő kihívásaira. A százalékok a négy
vizsgált területen elért eredményességet jelzik.
1. Írország 88,3
2. Luxemburg 88,1
3. Svédország 87
4. Dánia 86
5. Ausztria 85,4
6. Finnország 85,2
7. Nagy-Britannia 84,8
8. Hollandia 84,4
9. Németország 84,3
10. Franciaország 83,2
11. Belgium 82,3
12. Olaszország 79,6
13. Spanyolország 79,4
14. Portugália 79,1
15. Görögország 78,1 Japán 86,8 USA és
Kanada 84,1
(Belgium példája is jelzi, hogy az anyagi jólét már nem a legmeghatározóbb,
Nagy-Britanniát a magas öngyilkossági ráta húzta le, Görögország pedig a fiatalkorúak
munkanélküliségétől és az alulképzettségtől szenved.) Forrás:
Newsweek