Évezredek mérlege
Két hónapja a Curier Online Magazinnal közösen indított millenniumbúcsúztató játékunkban közismert embereket ismert személyiségeket és olvasóinkat kérdeztük arról, hogy véleményük szerint: mely esemény befolyásolta leginkább az elmúlt kétezer év során az emberiség sorsát, ki gyakorolta a legnagyobb hatást ez idő alatt civilizációnkra, milyen területen hozhat döntő változást a jövő század, évezred.
Stumpf István kancelláriaminiszter
A lerövidült idő
1. Az írásbeliség megjelenését tartom a legfontosabb eseménynek az összes kulturális kommunikációs vonatkozásával együtt. Így elindultak a kultúra átörökíthetőségének különböző formái. Ez alapvetően megváltoztatta az emberek gondolkodását. A későbbi civilizációkban ennek fejleményeként megjelentek az elektronikus hírtovábbítók. A televízió megjelenése például döntő fontosságú volt a politikára nézve is. Az első nagy fordulat a 1960-as amerikai elnökválasztás volt, ahol a televízió döntötte el a Nixon és Kennedy közötti vitát. Ma már a médiában zajlik a politikai küzdelem. Ez a tény teljesen átalakította a politika világát leszűkített üzenetekké, az állampolgárok többsége számára megélhető élménnyé és hírré.
2. Nehéz ügy. Talán Einstein volt az, aki felismeréseivel, látásaival más öszszefüggésekbe helyezte a földről, a tudományról, az életről való gondolkodásunkat. Meg kell említenem Teller Edét és társait is, akik az atombombát feltalálták, megalkották, mert ez a politikára és a gazdasági életre óriási befolyást gyakorolt - gyakorol.
3. A legjelentősebb áttörést a 21. században a földön kívüli élet megkeresésének lehetőségeiben látom. Ez ma még sokak számára csak a fantázia világában képzelhető el, én azonban ezt a lehetőséget 30-40 éven belül realitásnak tartom. Hiszen soha nem látott méretekben gyorsul be a technológia fejlődése. Nagyon le fog rövidülni az idő is. Amit ma a globalizációban, információs technikában érzünk: hamarosan valóság lesz. Azt gondolom, az emberiség egyik fontos „kísérlete” az lesz, hogyan tudunk majd ilyen körülmények között emberként megmaradni. Nagy László utolsó szavai jutottak eszembe. Mikor megkérdezték, mit üzen az emberiségnek, így válaszolt: „Csókoltatom őket, ha lesz még emberi arcuk.”
Vitray Tamás televíziós személyiség
Ridegebb lett a világ
1. Az atomenergia fölfedezése.
2. Jézus Krisztus személye.
3. A komputer fölfedezése. Nagy hirtelen az egyszerű bevásárlástól kezdve a repülők irányításáig minden komputeren keresztül történik. Ez a magamfajta embernek, kétségtelen, nem tartogat túl sok örömet. Egy kicsit máris ridegebb lett a világ.
Farkas Bertalan űrhajós
Élet a Földön kívül
Biztos vagyok abban, hogy a világ egyik legizgalmasabb kérdésére a 21. század valóban választ fog adni. Vagyis, létezhet-e élet, emberi élet a Földön kívül is? Úgy tűnik se a vallás, se a politika, se a tudomány nem tud mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Múltkor is azt mondtam, most is azt mondom: nagyon-nagyon szerencsétlen lenne ez a világmindenség, ez a hatalmas univerzum, ha csak mi lennénk. Ezt úgy mondom, hogy nem vagyok ufó-hívő. Szerencsés embernek tartom magam, szemlélője és részese lehettem annak, ahogy az ember legyőzte azt az elemi erőt, ami a föld gravitációja. Micsoda kihívás: elhagyni a földet! Régi vágya az embernek, kilépni abból a kötöttségből, amiben él, fölrepülni, kirepülni a világűrbe. Ikarus kezdte, és rövid időn belül ember lép a Marsra. Borzasztóan örülnék, ha még megélhetném ezt a pillanatot. Megéltem azt, hogy 1957-ben először rakétát küldtek a világűrbe, megéltem Gagarin repülését, Amstrong Holdra lépését, aztán én is láthattam a világűrből ezt a törékeny, kék színekben pompázó kis bolygót, amit Földnek nevezünk.
Gyulay Endre megyéspüspök
Jézus és egy igen boldog évezred
1. A legfontosabb esemény az volt, ahogy Jézus szeretetfelfogását az apostolok korától kezdve egészen napjainkig végig tudta vinni az emberiség. Az egész magyar kultúra is tulajdonképpen 75 százalékában erre épült fel. Saját formáját ehhez igazította, törvényeinek nagy része - egészen a közelmúltig - erre az alapra vezethető vissza.
2. Roppant egyszerű a válasz: Jézus Krisztus.
3. Azt hiszem, a jövőbe látni sehogyan sem lehet. Egy azonban biztos: ha nem jön újabb elnyomás, ha minden ember kifejtheti, megvalósíthatja az Istentől kapott tehetségét, képességét, akkor egy igen boldog évezred következik.(Tihanyi Péter Interjúi)
Vélemények Moszkvából
„Ennél csak jobb jöhet”
Kérdéseinket a Novosztyi hírügynökség közreműködésével feltettük vezető orosz tudósoknak és művészeknek is.
Alekszandr Csubarjan akadémikus, az orosz Történelmi Intézet igazgatójaMaradandó ideálok
1. Szerintem az elmúlt két évezred legjelentősebb eseménye a tudományos megismerésben beállt fordulat - a magfizika alapvető felfedezései, a kozmosz meghódítása és az emberi sejtbe történt behatolás. Óriási eredményeket értünk el a Föld mélyében rejtőző kincsek feltárásában és kitermelésében. A nagy földrajzi felfedezések véget vetettek az addig ismeretlen földrészek és tengerek mítoszainak, lehetővé tették a világ részletes megismerését. Példátlan áttörés történt a kommunikáció terén, ami lehetővé tette, hogy a hírrendszer kiterjedjen bolygónk legtávolabbi sarkaiba is. Bizonyos mértékig változott az emberek lelki élete, lehetőség nyílt előremutató irányba befolyásolni a lelki fejlődést.
2. Leginkább Jézus Krisztus tekinthető ilyen példának. Nem vagyok hívő, azonban azt tartom, hogy a Krisztusba vetett hit, az ő imádása áthatotta ezt a kétezer évet. Olyan jelenségnek nevezném ezt, amely egyesítette, vagy ellenkezőleg: megosztotta az emberiséget.
Az emberi tevékenység minden szférájának megvoltak a saját egyéniségei, akik a Föld egy meghatározott térségében, egy adott történelmi időszakban hatottak a civilizációra. Keleten ilyenek voltak Dzsingisz kán vagy Timur, a franciák pedig bizonyára Napóleont neveznék meg. Több tucat ilyen óriást találhatunk, akik kitörölhetetlen nyomot hagytak a civilizáció különböző időszakaiban.
Nálunk, Oroszországban ilyen volt a 20. században Lenin, habár az ő tevékenysége sok vitát vált ki. Egyesek azoknak a mozgalmaknak és forradalmaknak a vezetőit, vezéreit nevezik meg, akiknek fellépésével a földkerekség különböző övezeteiben emberek millióinak a sorsa változott meg valamilyen módon. Számomra különösen fontos, ha ez a személy harcos pacifista, a népek közötti megbékélés híve volt, aki kiállt a humanizmus eszméiért. Ilyennek tartom Gandhit Indiában, vagy Andrej Szaharovot a mi hazánkban.
3. Óvatosan optimista vagyok. Úgy tűnik, hogy a 21. század abszolút módon különbözni fog az előző koroktól. Nem a kataklizmáktól és megrázkódtatásoktól várom azokat a hatásokat, melyek befolyásolják az emberiség sorsát, hanem a jótékonyan ható, sohasem látott ütemű fejlődéstől és az újdonságoktól. A 21. század a biológia évszázada lesz. Az emberiség feltárja a sejtek működésének olyan mechanizmusait, amelyek lehetővé teszik a harc felvételét a legszörnyűbb betegségekkel. Ez teljesen új feltételeket teremt az emberi élet meghosszabbításához. Lehetséges, hogy új csúcsokat érünk el az űr meghódításában.
Biztos vagyok abban, hogy ezek az újdonságok nem fognak az emberiség által kétezer éve kialakított és elismert lelki ideálok és értékek elvesztéséhez vezetni. Szeretném remélni, hogy a perspektivikusan várható eredmények és felfedezések mind anyagilag, mind szellemileg gazdagítani fogják az emberiséget.
Borisz Pokrovszkij, a Moszkvai Zenés Kamaraszínház művészeti vezetője
Az értelmes lét folytatása
1. Meggyőződésem szerint az elmúlt 2000 évben az emberiség sorsára a legnagyobb hatást a kereszténység gyakorolta. Egész életem a tanításaiban meghatározott eszmékkel kapcsolatos, ahogy a vallásban, az erkölcsben és a politikában sok millió ember életével az - a mindennapi eseményekben és filozófiai értelemben is. A művészetet áthatják a keresztény eszmék. A keresztény ideák összefogták és mozgósították az emberiséget a civilizáció fejlődése érdekében.
2. Az emberiség élete - ez mindenekelőtt a munka és az értelmes lét. Ebben a felfogásban szerintem a legnagyobb hatást Leonardo da Vinci és „A balgaság dicséreté”-t megíró Rotterdami Erazmus gyakorolták a civilizációra. Luther Márton is nagy szolgálatot tett az emberi személyiség fejlődésének. Rám a legnagyobb hatást Sztanyiszlavszkij, Saljapin és Prokofjev - akit ismertem, és az emléke nagyon drága nekem - tették.
3. Ha a dolgokat józanul szemléljük, még azt sem tudjuk, hogy mi lesz öt perc, öt vagy ötven év múlva. Azt jövendölik, hogy a Napból egy meteorit repül felénk, amelyik vagy elszáll mellettünk, vagy eltalálja a Földet. Mindkét esetben a Föld meg fogja változtatni az irányát és a helyét az űrben.
Jobban szeretem a minket körülvevő valóságot értékelni. Annál rosszabb helyzetet, mint amilyenben most van Oroszország, elképzelni sem lehet. Nekem azonban úgy tűnik, hogy ez csak időleges. Vannak jó és nagy dolgok, amelyekre emlékezhetek. Ez igaz Oroszországra, Magyarországra és Budapestre is, ahol már jártam, és egy Prokofjev-operát rendeztem. Ezek gyönyörű idők voltak.
Irina Antonova akadémikus
Belső törvények
1. Szerintem az emberiség sorsát a kereszténység határozta meg, hiszen a kereszténység kétezer évéről emlékezünk meg, és nem másról. A világ innen indult ki az elmúlt kétezer évben. Európában és Oroszországban végső soron ennek a hitnek a térségében és idejében létezünk és élünk.
Volt idő, amikor a tudományos felfedezések hatottak a vallásos érzületre, azonban ma - szerintem - a tudomány sem nem erősíti, sem nem gyengíti a hitet. A valláshoz való viszony inkább a napi élet realitásaitól függ. Mérhetetlenül nagy az emberi pszichikumra nehezedő teher. Sajnos a társadalom legkülönbözőbb rétegei lehetetlenülnek el - közöttük az értelmiség is. A mitológiai tudat diadalmaskodik.
2. Hajlanék Albert Einsteint megnevezni a legnagyobb hatású személyként. A kereszténység terében és idejében ő új mértéket adott, az általa feltárt koncepció maradandó és kitörölhetetlen nyomot hagyott civilizációnkban.
Általában az elmúlt kétezer évben az emberiség tudományos megismerésének állandó folyamata volt a legnagyobb hatású. A megismerésnek ez a folyamata végtelen. Ma sem érthető azonban saját belső törvényeink születése. Van, akiben azonnal kialakulnak, van, akiben soha. Remélem, hogy a fejlődés nem fog az emberiség által kétezer év alatt kialakított és elismert szellemi ideálok és értékek elvesztéséhez vezetni.
3. Úgy tűnik, hogy Kínában történnek majd kardinális változások. Megtalálták az útját és a módjait annak, hogy gyorsan tudjanak válaszolni korunk kihívásaira, és pozitívan oldják meg az előttük álló feladatokat. Az utóbbi 15 évben Oroszországban hasonló problémákkal küzdünk, melyeket nem sikerül megoldani, a kínaiaknak pedig sikerült. Úgy érzem, hogy hatalmas erő áll mögöttük.
(Az interjúkat Scharrer János fordította)
