Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt, Szobota István
Magyarország 99: botrányok minden mennyiségben

Az idei évnek több vesztese volt, mint nyertese. A gyakori botrányok miatt a legtöbb - főleg kormánypárti - politikusnak csökkent a népszerűsége, a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfordult a politikától, noha a gazdaság állapota nem romlott. Mindeközben tragédiák (például a kőszegi diákok ausztriai buszbalesete januárban), természeti csapások (ár- és belvíz), az év végén pedig járványok (agyhártyagyulladás, influenza) nehezítették a polgárok életét.


Orbán Viktor kormányfő és Torgyán József miniszter családi megbeszélésen. A lapokat ők osztották    Fotó: MTI

Az év első jelentős „ügye” (új jelenség, hogy ma már szinte mindenhez hozzáragasztják az ügy szócskát, s e politikai „terminusz technikusszá” váló nyelvtani műveletet legalább harmincszor alkalmazták 1999-ben) Deutsch Tamás sportminiszter nevéhez fűződik, aki február 4-én felfüggesztette tisztségéből Kovács Attilát, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökét, a szövetség elnökségét, és ellenőrző bizottságát. A hetekig húzódó nyilatkozatháború, parlamenti bizottsági meghallgatás, FIFA-dorgálás után a miniszter meghátrált, és május 10-én visszahelyezte Kovácsot posztjára. Mind Deutsch, mind Kovács „bukott” az ügyön.
Az előbbi így lett az a politikus, aki egy év alatt a legtöbbet veszített a népszerűségéből: 1998-as novemberi - a Szonda Ipsos szerint - 53 százalékos tetszési indexe 1999 ugyanazon hónapjára 35 százalékra zsugorodott. Deutsch Tamás így szerzett helyet a legellenszenvesebb politikusok Csurka István nevével fémjelzett táborában, s emiatt nyugodtan nevezhetjük az év vesztesének.


Juszt László újságíró. Könyvét vették, mint a cukrot    Fotó: S. L.

Kovács Attila is kárt szenvedett e cirkusz miatt: augusztusban az MLSZ küldöttgyűlése leváltotta, időközben cégei is tönkrementek, az APEH büntetőfeljelentést tett ellenük.
Az év „legbugyutább ügye” az úgynevezett Lockheed-botrány volt, amelyet a Népszava robbantott ki. A napilap május 21-én közölte annak a levélnek a másolatát, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) három államtitkára (Balsay István, Selmeczi Gabriella, Gyuricza Béla), és további 29 fideszes, valamint két kisgazda képviselő fogalmazott meg.
A magukat nemes egyszerűséggel - helytelenül és tudatlanul - „senator”-nak tituláló magyar politikusok Steven M. Jonest, az amerikai Lockheed hadiipari cég budapesti képviselőjét, mint a budapesti nagyköveti poszt betöltésére legalkalmasabb férfiút ajánlották két valódi tengerentúli szenátor figyelmébe.
Orbán Viktor szerint tettük államvezetési hiba volt, hovatovább „bugyutaság”, de semmiképpen sem korrupció. Noha Jones megvált cégétől, a MEH belső vizsgálati bizottságát vezető Surján László az érintetteket minden vád alól felmentette, egyúttal pedig hamisítással és manipulációval gyanúsította meg a Népszavát. Balsay István és Selmeczi Gabriella lemondását a miniszterelnök elfogadta.
Egyöntetű vélemény, hogy a levél - akkor is, ha megírása nem tudódik ki - semmilyen hatást nem gyakorolt volna a döntéshozókra, sőt inkább hátrányt jelentett volna az ajánlottnak. Egyes szakértők túlbuzgóságnak és dilettantizmusnak nevezték a „szenátorok” irományát. A hetekig tartó „ügy” idején - a kormányváltás óta először, és azóta tartósan - a Fidesz-MPP-t megelőzte a népszerűségi listákon az MSZP.
Az év fohásza Simicska Lajos, az APEH augusztusban lemondott elnöke szájából hangzott el: „…az Úristen irgalmazzon nektek!” Mondta pedig mindezt akkor, amikor hivatalba lépése után egy évvel a személye elleni sorozatos támadásokra, és családi tragédiákra hivatkozva megvált posztjától.
Az említett támadásokat egyébként az SZDSZ indította Simicska ellen, amiért annak több korábbi vállalkozása irataival és tetemes köztartozásaival együtt rejtélyes módon olyan személyek (Josip Tot, Kaya Ibrahim) tulajdonába került, akiket a rendőrség azóta is keres. Az APEH-vezér imázsát az is nagyban rombolta, hogy az adórendőrség vezetője, Pelikán László illegális ékszervásárlásba keveredett.


Katona Béla szocialista politikus és Deutsch Tamás sportminiszter. Óva intette     Fotó: V. SZ.

Az év legzavarosabb botránya a békési olajügy. Karancsi Tibor rendőrszázados - akit nem sokkal azelőtt menesztettek a Békés megyei rendőrségtől - állítása szerint az olajszőkítést és alkoholcsempészetet űző helyi vállalkozók leleplezését a velük üzletileg összefonódott rendőrtisztek hiúsították meg. Karancsi szerint 1995 óta hiába fordult tényadatokkal Gál Lászlóhoz, a BM ellenőrzési hivatalának vezetőjéhez, a nyugdíjazott rendőrtábornok nem nyújtott segítséget neki.
Gált végül Pallag László, kisgazda képviselő jelentette fel, majd azt is elérte, hogy az ügy tisztázására parlamenti vizsgálóbizottság álljon fel. Ezt követően számtalan titokzatos olaj- és rendőrségi korrupciógyanús ügyről cikkeztek. Mindenesetre az ügy hullámai Pintér Sándor belügyér amúgy a tavalyi Clodó-ügy miatt megtépázott népszerűségét sem növelték, sőt egy év alatt 13 százalékponttal csökkent az indexe.
Az év legnépszerűbb „gazfickója” Ambrus Attila, a Viszkis. Miután az év elején - közel harminc pénzintézet kifosztása után - végre elfogták, előzetes letartóztatásából júliusban megszökött. Ekkor korábban sem kicsi népszerűsége ugrásszerűen megnőtt: neki szurkoló, őt éltető pólók jelentek meg a kereskedelemben, róla elnevezett internet-klubok alakultak.
A bűnözőt további próbálkozásai során sem sikerült elkapni egészen október végéig, amikor is kommandósok bevetésével zuglói rejtekhelyén rajtaütöttek, és elfogták. Vallomásában azt nyilatkozta, hogy korábbi sikeres szökésében egy magas beosztású, belügyi állományban lévő rendőrtiszt segített neki anyagi jellegű ellenszolgáltatás fejében. A három fogdaőr közül kettőt elmarasztalt a bíróság, egyiküket pedig felmentette. A rendőrség hírnevét ez az ügy sem öregbítette.
Az év legunalmasabb és leghosszadalmasabb botrányává a megfigyelési-ügy silányult, melyet Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentése indított útnak, mely szerint az előző parlamenti ciklus idején törvénytelen eszközökkel, közpénzen figyeltek meg Fidesz-politikusokat. A parlament megfigyelési bizottsága ezt a tényt elsőként Pokorni Zoltán, akkori fideszes frakcióvezetővel kapcsolatban állapította meg.
Mivel a parlament a kormányfő által a bizottsághoz márciusban benyújtott bizonyítékokat nem találta kielégítőnek, csak Pokorni „maradt versenyben”. A rá vonatkozó információkat az érintett magánnyomozótól - akit egy, az MSZP-hez közel állónak tartott médiavállalkozó bízott meg - egy vagyonvédelmi kft. igazgatója vásárolta meg Kövér László, titkosszolgálati miniszter megbízásából.
A kormányfő által benyújtott dokumentumokat később Juszt László közzétette Kriminális című lapjában. A főszerkesztő ellen államtitoksértés címén büntetőeljárás indult, amelyet a legfőbb ügyész helyettese egy idő után megszüntetett, ám felettese a legfőbb ügyész e döntését felülbírálta. Juszt László könyvet is írt tulajdon kálváriájáról. Könyve az utolsó példányig elfogyott.
Ezen túl számtalan kis, közepes és nagyobbacska ügy hajtotta fel a PR- és sajtótanácsadók árfolyamát az idén: Aradi kontra Pepó, VIP-lista, Orbán-bányák és az ÉS, Cser kontra OEP, Malév-késés: kirúgások, Surányi jegybankelnök elleni támadások, Dávid Ibolya kontra Solt Pál, kormány-Demszky-ellenzéki önkormányzatok, Jeszenszky-levél, a frankfurti könyvvásár botránya, Kövér-Elek-Schmidt zsidókérdései, Heti hetes cenzúrázása stb. No, ezek azok a „nagybötűs” ügyek. Nem lett jobb tőlük a világ.

A parlamenti pártok népszerűségi indexe 1999-ben a teljes felnőtt lakosság százalékában


A grafikon a négy legnagyobb közvéleménykutató cég - a Századvég-Tárki, a Medián, a Gallup és a Szonda- Ipsos - év közben publikált adatainak átlagát ábrázolja.