Hiába birtokolta 60 százalékban a labdát az Olympique de Marseille, a vártnál
sokkal simábban kapott ki a labdarúgó UEFA-kupa fináléban az olasz AC Parmától. A
szerdai mérkőzés eredménye 3-0 volt, így a Parma 95 után visszahódította Európa
második legnevesebb kupáját.

Az AC Parma ünnepel. Felülről lefelé: Sebastian Veron, Gianluigi Buffonra és Fabio
Cannavarora Fotó: MTI
Az első gól egy védő hibájából, a második egy jó beadás utáni pontos fejesből,
a harmadik pedig egy gyönyörű bombagólból esett. (26. perc: Blanc röviden fejelte
haza a labdát, Crespo 15 méterről a kifutó Porato fölött az üres kapuba emelt, 1-0.
36. perc: Chiesa a jobb oldalról beadott, Vanoli 11 méterről a bal alsó sarokba
fejelt, 2-0. 55. perc: Veron jobboldali beadását Crespo ügyesen átugrotta, s a
pontosan érkező Chiesa 13 méterről nagy erővel a léc alá lőtt, 3-0.)
„A pármaiak megalázták a franciákat, s 3-0-ás győzelmük a papírforma érvényesülését
jelentette” - értettek egyet a csütörtöki orosz sportkommentárok, így a
Szovjetszkij Szport és a Szport Ekszpressz című lapok beszámolói is. „A franciák
csak az első negyedórában tanúsítottak némi ellenállást” - írta a
Szovjetszkij Szport, kitérve arra is, hogy a Moszkvában is szokatlanul hideg májusi időjárás
nem hatott negatívan a csapatok játékára.
Az orosz sportlap emlékeztetett arra, hogy a Luzsnyiki stadionba várták szerda este
Jacques Chirac francia elnököt és Borisz Jelcin orosz államfőt, de egyikük sem
tekintette meg az UEFA-kupa döntőjét (az Olympique de Marseille csapatvezetése még
egy 23-as számú, Chirac feliratú mezt is előkészített, de az végül gazdátlanul
maradt). Az UEFA elnöke mellett így Jurij Luzskov moszkvai polgármester házigazdaként
„csak” az aznap leváltott Jevgenyij Primakov kormányfőt üdvözölhette immár „magánemberként”,
illetve Gennagyij Zjuganovot, az orosz kommunisták vezetőjét.
Hoppon maradtak a jegyüzérek is: bár 61 ezer fizető néző volt jelen, maradt még
hely az arénában, így „névértéken” próbáltak megszabadulni szerda este a belépőktől.
A csütörtöki olasz lapok a szokásos dicshimnuszoktól zengedeztek. „Tökéletes gépezetnek”,
„gólgyárnak” titulálták a csapatot, amelynek sikere révén Olaszország utolérte
Angliát a hazavitt európai kupák számát illetően. A La Gazzetta dello Sport
fantasztikusnak és lehengerlőnek nevezte a Parmát, amelyet „a pompás játék és a négy
fenomén a kontinens egyik csodájává” tett.
A Milánóban szerkesztett sportlap szerint a Parma „Olaszország büszkesége”. „Nincs
még egy olyan kisváros, mint Parma, amely három trófeát is megnyert volna. A moszkvai
győzelem megerősíti ezt a nagy múltú, gazdag kultúrájú Reggio Emilia-i várost,
mint az európai labdarúgás fővárosát” - írta. A kommentár szerint „a
Malesani-fiúk maradéktalanul teljesítették kötelességüket. A vezetőedző igazi látványossággal
szolgált” - állapította meg elégedetten a rózsaszín sportújság. A Parma a
negyedik olasz klub a Fiorentina, a Milan és a Juventus után, amely ugyanabban az idényben
elnyerte az olasz, valamint egy európai kupát is. A moszkvai győzelemmel 25-re
emelkedett az olaszok birtokába került trófeák száma, akik ezzel felzárkóztak az
első helyen álló britek mellé. (A harmadik továbbra is Spanyolország 23 kupaelsőséggel.)
„Már jó ideje nem lehetett látni ilyen nyugodt európai döntőt, ilyen egyértelmű,
világos győzelmet” - állapította meg a La Repubblica, amely szerint „még
Soldini sem menthette volna meg ettől a hajótöréstől a Marseille-t, amelynek egyetlen
mentsége a négy eltiltott játékos”. A lap szerint a Parma sok szurkolója szívesen
elcserélné a kupákat az olasz bajnoki címre, de ha a klub nem engedi el legjobb játékosait,
még elérhető az utolsó nagy álom is. „A Moszkvában tanúsított erő, önbizalom
és taktikai fegyelem csak még jobban fájdítja a pármai szíveket az egyetlen, eddig
hiába kergetett babérért, az olasz bajnoki címért” - írta a La Stampa. „Az európai
futballban újra a Parma parancsol” - hangoztatta szalagcímében a Corriere della
Sera, amely rámutatott, hogy a csapat négy év után másodszor nyerte el az UEFA-kupát.
Alberto Malesani edző szakmai pályafutása legnagyobb elégtételének nevezte a győzelmet,
és azt mondta, hogy egyáltalán nem volt olyan könynyű győzni, mint amilyennek az az
eredményből látszik.
„Fölényben játszottunk, és könyörtelenek voltunk. Megtanultuk jobban irányítani
a meccseket” - mondta Malesani a diadal után. Reményét fejezte ki, hogy a két fényes
győzelem után nem fognak többé úgy beszélni róla, mint rutintalan, kísérletezgető
edzőről.