Kántor Tibor az APEH Bűnügyi Igazgatóságának elnökhelyettese a napokban
rendezett sajtótájékoztatón sietett eloszlatni az adórendőrséggel kapcsolatos félelmeket
és előítéleteket. Mint mondta, az intézmény első három hónapjában 350 esetben
rendeltek el nyomozást, a feltételezett elkövetési érték pedig közel 10 milliárd
forint. A nagyságrend is mutatja, hogy az új intézmény nem a kis halakra utazik -
mondta Kántor - ,1 millió forint alatti csalással nem foglalkoznak a nyomozók, az átlag
eset 10-50, sőt inkább 100 millió forint körül mozog.
A leggyakoribb eset az adó-és tb-csalás, valamint a csődbűntett. A legfertőzöttebb
területek a szabolcsi, a Bács-Kiskun megyei, győri, és a borsodi térségek. Kántor
nem tapasztalta a feljelentési kedv elszabadulását. A hatóság látószögébe került
eseteknek jóval kevesebb mint 50 százaléka származik lakossági bejelentésből, ezek
jelentős része is inkább felszámoló cégek részéről érkezett. Baranya megyében például
eddig mindöszsze három lakossági bejelentés nyomán rendeltek el nyomozást, s ez még
a tizedét sem teszi ki az összes esetnek.
Kényszerítő eszközt - bilincset - a három hónap alatt három esetben
alkalmaztak, például amikor pitbullt uszítottak a nyomozókra. „Ha erre kellene
alapoznunk a munkánkat ,eldurvulnánk, mi a szürkeállományunkkal dolgozunk” -
mondta Kántor, aki büszke a 240 fős stábra, amely többnyire kétdiplomás, több
nyelvet beszélő nyomozókból áll. Az elnökhelyettes egyébként hálás a sajtónak,
mert nagy dobra verte az intézmény indulását, így sok magasan képzett nyomozó
jelentkezett.
Annak ellenére, hogy Németországban egy adónyomozó évi egymillió márkát hoz az állam
kasszájába, nincsen költségvetési elvárás az adórendőrségtől, azaz nincs
kiszabott összeg, amit teljesíteniük kellene. A nyomozók nincsenek közvetlenül érdekelve
a teljesítményükben, azaz nem kapnak százalékot, vagy prémiumot a megnyert ügyek után.
Meg kell elégedniük a havi bruttó 200 ezer forintos fizetéssel.