Nincsenek aggasztó jelek a magyar gazdaságban - mondta Thuma József pénzügyminisztériumi
helyettes államtitkár, miután bejelentette: áprilisban 10 milliárd forintos többlet
keletkezett. Az első negyedévi államháztartási hiány azonban így is az éves
tervezett deficit 70 százalékát teszi ki. Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióműsorban
azt nyilatkozta: „A dolgok jó irányba haladnak, a magyar gazdaság összességében jó
eredményeket és szép perspektívát mutat.” A minisztérium szakemberei ugyanis szükségesnek
látják, hogy elemzést készítsenek arról, be kell-e vezetni egy megszorító intézkedéscsomagot.
A miniszterelnök mindenesetre úgy látja: „Nincs szükség irányváltásra, még
kiigazításra sem.”
Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság mutatói az első negyedévben nem voltak
olyan jók, mint tavaly, összességben egészséges fejlődést tükröznek - mondta
Chikán Attila gazdasági miniszter -, mivel az első negyedévben a gazdasági növekedés
elérte a négy százalékot, ez az Európai Unió növekedésének több mint kétszerese.
Az áprilisi 10 milliárdos szufficit révén fékeződött az időarányos államháztartási
hiány, és ez némiképp visszafogta az első negyedévi kedvezőtlen folyamatokat.
Amiatt azonban, hogy az infláció a tervezettnél lassabban nőtt, és a tavalyi évnél
kisebb a gazdasági növekedés, az áfa és a jövedéki adó csökkenése a vártnál
kisebb bevételhez juttatta az államkasszát. Jót tett viszont az államháztartásnak,
hogy áprilisban közel három százalékkal több adót fizettünk be, mint egy évvel
korábban. A költségvetés kiadási oldalát megnyomta az agrártermelési támogatás
- amely az éves keretnek már 46 százalékát elfogyasztotta -, és a társadalombiztosítási
alapok 60 milliárdos hiánya.
Minden várakozással ellentétben lényegesen nagyobbra sikerült az első negyedévi
folyó fizetési mérleghiány. Az elemzők és a jegybank elnöke is jócskán „alálőttek”,
amikor korábban azt nyilatkozták, hogy az idén kisebb lesz a hiány, mint 1997-ben,
amikor 477 millió dollár volt. Az első negyedévi 574 millió dolláros folyó fizetési
mérleghiány 200 millióval több, mint egy évvel korábban. A külső piacok viszszaesése
nyilvánvalóan rányomta a bélyegét a fizetési mérleg alakulására: az oroszországi
export a harmadára esett vissza, és szűkült az európai piac is. Emiatt az export növekedése
csupán 8,8 százalékos lett, ami a tavalyinak közel a fele.
Jó hír viszont, hogy a külkereskedelmi forgalom az éves terveknek megfelelően alakult
az első negyedévben, és ahogy Bagó Eszter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára
elmondta, tartható lesz az 1999. évre tervezett export-import 1 százalékos olló. Tehát
nem kell tartani jelentős külkereskedelmi mérleghiánytól. Az exportkapacitás megőrizte
a versenyképességét, sőt a magyar termékek jelenléte erősödött a fejlett országokban.
Visszaesett viszont a kelet-európai térségbe és Oroszországba irányuló kivitel. Bagó
Eszter kiemelte, hogy a Jugoszláviába irányuló 10-12 millió dolláros havi export az
embargó miatt várhatóan teljesen megszűnik, de ez nem hagy nyomot, mert az összexport
0,5 százalékát teszi ki. Szerinte tartható lesz az egész évre tervezett 1,5-2 milliárd
dolláros működőtőke-beáramlás, miután az első két hónapban 254 millió dollár
érkezett az országba.
Némi csalódást okozott az áprilisi infláció. Az egyhavi áremelkedés nem követte
az előző hónapokban tapasztalt csökkenést. Áprilisban 1,2 százalékkal emelkedtek
az árak, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 9,4 százalékos inflációt tükröz.
Míg azonban januártól márciusig 0,5 százalékkal mérséklődött a pénzromlás,
addig áprilisban 0,1 százalékkal nőtt. Chikán Attila gazdasági miniszter szerint nem
kell tartani az infláció csökkenő trendjének megfordulásától, az év hátralevő részében
néhány tizedszázalékos emelkedés is elképzelhető, de nem valószínű, hogy elérné
az egy százalékot. Gazdaságkutatók szerint sem mondható rossznak az inflációs érték.
Belyó Pál, a KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézetének igazgatója úgy látja,
hogy az idén ugyan nem lesz szükség pótköltségvetésre, de a kormánynak szigorú
gazdaságpolitikát kell folytatnia.