Az euró negyedéves pályafutása sok neves közgazdászt az új valuta eddigi pályájának
értékelésére sarkallt. Újra felelevenedtek azok a kampányszövegek, amelyek az euró
gyors sikerét, sőt a dollár hanyatlását is előre jelezték. Ma már tudjuk, hogy
mindez nem jött be, sőt az 1,17 dolláros árfolyamon induló valuta 1,3 dollárra
prognosztizált növekedése helyett mára gyakorlatilag csak egy hajszállal van a dollár
fölött (1,06 USD), sőt az sem kizárt, hogy még az 1 dolláros határvonal alá is
lecsúszik.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy hiba volt-e az euró bevezetése, hiszen az első
néhány nap eufóriáján kívül folyamatosan csalódást okozott a valuta a befektetőknek.
A gazdasági szakemberek többsége szerint mégsem volt alapvetően hibás döntés. Az
euró gyenge szereplésének két fő oka van. Az egyik, hogy már az indulásnál felülértékelt
volt a valuta. A tagországok tőzsdéi már decemberben az 1,1 dolláros árfolyamot
javasolták indulásnak, ehelyett 1,19-es árfolyam lett a hivatalosan elfogadott. Az árfolyamot
elsősorban presztízs okokból értékelték felül, hiszen az egész monetáris unió
elsődleges célja a nemzetközi pénzvilágban az Egyesült Államok, és ezáltal a dollár
hegemóniájának megtörése volt. A lanyha szereplés másik oka, hogy az euró indulása
pontosan az USA gazdaságának váratlanul nagy, sőt kirobbanó növekedési időszakára
esett. A dollár jobban megerősödött, mint az utóbbi években bármikor, ami az euróra
kedvezőtlen hatással volt. Az amerikai gazdaság növekedési üteme az idén is 3,5 százalék
körül lesz, ezzel szemben az euró-zóna 11 tagállamának átlagos növekedése 2 százalék
körül várható.
Mindenesetre a közgazdászok szerint nem kell eltemetni a közös európai pénzt, legalábbis
egyelőre. Az új pénz stabilizálódása elsősorban az Európai Központi Bank
konzervatív bankárai és az euró-zóna szociáldemokrata politikusainak párharcától
függ.
Az euró megerősödését még a koszovói válság is gátolja, amely egyértelműen
kedvezőtlenül hatott a közös pénz árfolyamára. A háború miatt ugyanis a befektetők
bizalma átmenetileg megrendült az európai térségben és a rendkívül érzékeny pénzpiac
azonnal reagált erre. A tőzsdék érzékenységét és a politika gazdaságra gyakorolt
komoly hatását jól jelzi, hogy Milosevics szerb elnök koszovói csapatkivonást ígérő
nyilatkozata után az euró azonnal erősödni kezdett. Ez mutatja, hogy nemcsak a
kelet-európai gazdaságoknak érdeke a balkáni béke mielőbbi megteremtése, hanem
Nyugat-Európának is.