Ismét fellángolhat a hazai maffiaháború Seres Zoltán kivégzése nyomán. Amennyiben ugyanis bűnözői csoportok állnak a brutális gyilkosság hátterében, a néhány hetes gyász leteltével megindul a harc Seres érdekeltségeinek megszerzéséért - vélik a téma szakértői.

A parlament keddi ülésnapján a kisgazdák két alkalommal is leszavazták Deutsch Tamás sportminiszter válaszát, melyet a magyar labdarúgás ügyében feltett kérdésekre adott. Ezek után a nagyobb koalíciós párt szintén élt az „el nem fogadás” eszközével a vidékfejlesztési miniszterrel szemben: leszavazták Torgyán Józsefet. A résztvevők és az elemzők szerint inkább csak villongásoknak lehet nevezni ezeket az ügyeket, mintsem komoly koalíciós feszültségnek.

Az ellenzéknek komoly fenntartásai vannak a kormány közoktatásról szóló törvénymódosítási tervezetével szemben. Pokorni Zoltán parlamenti magatartását ezen véleményük nyilvánosság elé tárása ellen intézett tudatos akadályozásnak tartják. A miniszter tudniillik másfél órán keresztül beszélt a közoktatási törvény vitájának folytatásán, és ezzel sikerült a témára szánt összes időkeretet egymagának kitöltenie.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

A menedzsment-sorozatunkban eddig megjelent cikkek a hatékonyságot a vezető oldaláról szemlélték. Az eredményes működéshez azonban figyelembe kell vennünk a vezetettek helyzetét is. Mindkét félnek el kell sajátítania ugyanis a hatékony együttműködést lehetővé tevő viselkedésformákat, és idejében észre kell venni, sőt kiiktatni az ezt megakadályozó jelenségeket.

Családvédelemmel évtizedek óta foglalkozó szakemberként kötelességemnek érzem, hogy az MTV „Aranyfüst” című műsorában április 10-én bemutatott, majd másnap megismételt riporthoz (készítette: Franka Tibor) tegyek néhány „józan”, mértéktartó észrevételt. Az egykori, kudarcba fúlt „szektakampány” sajtóbajnoka az egyik protestáns felekezet lelkészének asszisztálásával, egy válási história kapcsán megpróbálta ismét családbomlasztónak feltüntetni a fiatalok körében igen népszerű Hit Gyülekezetét.

A prágai Lidové Noviny 1999. április 10-i számában közölte: A koszovói háború, mint a „balosok” háborúja címmel Václav Belohradszky cseh filozófus vitairatát a Jugoszlávia elleni NATO-akcióról. Az 1994-ben magyarul is megjelent A demokrácia és a polgári erény című könyv szerzőjének írását a Lidové Noviny hozzájárulásával közöljük.

Tovább a cikkhez >>>

Sorozatunk a tőzsde világába enged bepillantást. Ebben a részben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexkosarának arányváltozásairól lesz szó.

Ne nézz a gyerekek szemébe, mert ha megteszed, nem tudod elvégezni a munkádat - figyelmeztet Heard úr, az amerikai hadsereg nyugalmazott őrnagya, aki jelenleg az amerikai energiaszolgáltató és építőipari társaság, a BrownRoot macedóniai országmenedzsere. A cégnek, amely a NATO-csapatok „szolgálólánya”, a háborús konfliktusok jelentenek bevételi forrást. A The Wall Street Journal Europe „az észak-atlanti szövetség láthatatlan hadseregének” titulálta Heard cégét.

Elveszítheti-e világgazdasági elsőbbségét az Egyesült Államok? A gazdasági, pénzügyi, politikai egységesülés útján haladó Európa, Németország gazdasági dominanciájával képes lesz-e átvenni a gazdasági vezető szerepet az USA-tól? A The Economist című gazdasági lapban megjelent elemzés ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Miközben Koszovóban fokozódik a NATO támadásainak ereje, és felvetődött egy esetleges szárazföldi akció lehetősége is, folyamatosan dőlnek meg az eddigi rekordok az amerikai és a nyugat-európai tőzsdéken. A héten eddigi története legmagasabb értékét érte el a három fő amerikai index - a Dow Jones, a Nasdaq, és az SP&P500 -, de az angol FTSE és a francia CAC40 index is. Az élboly utolsó harmadában kullog a német és a magyar tőzsde indexe.

A Gazdasági Minisztérium (GM) kidolgozta és tárcaközi, illetve szakmai vitára bocsátotta „A kis- és középvállalkozásokról szóló” törvénytervezetet, valamint a törvény végrehajtását szolgáló, 2002-ig szóló munkaprogramot.

Tovább a cikkhez >>>

Megkezdődött a jövő évi költségvetés irányelveiről szóló vita: a kabinet a GDP 4,5 százalékos bővülésével és 6-7 százalékos inflációval számol. Jelentős újítás, hogy három évre tervezik az állami költségvetést, annak keretszámaiban azonban még nem sikerült megállapodni.

A békeidőben nagyüzemmé vált a határmenti seft-kereskedelem. A magyar-jugoszláv határszakaszon családok, brigádok szakosodtak - a nem is minden esetben illegális - árubehozatalra és értékesítésre. A virágzó üzletágra persze kedvezőtlen hatással van a háborús állapot, de elriasztani nem tudta a résztvevőket. Mint Halasyné Bacsa Ildikó, a Röszkei Vámhivatal parancsnoka elmondta, két héttel ezelőtt két óra leforgása alatt 13 szabálysértőt fogtak el.

Románia vezető politikusai egymásnak gyökeresen ellentmondó nyomásoknak és követelményeknek próbálnak egy időben megfelelni. Úgy beszélnek, hogy fenntartsák az integrációs akarat jelzését Európa felé, miközben saját közvéleményük és az azt befolyásoló ellenzék előtt nem kockáztathatják, hogy a hagyományos román-szerb barátság megsértésével vádolják őket.

„Semmi olyat nem teszünk, ami fenyegetné Oroszország biztonságát” - nyilatkozzák az utóbbi időben egyre gyakrabban a NATO, illetve a szövetség országainak vezetői, látva az orosz politikusok és az orosz társadalom ideges reakcióját az észak-atlanti blokk Jugoszlávia ellen folyó hadműveletére. A Nyugat nem érti, vagy úgy tesz, mintha nem értené, miért lép fel Oroszország Jugoszlávia oldalán, és miért kész - Milosevics rendszerét támogatva - még konfrontálni is a NATO-val.

Tovább a cikkhez >>>

E héten a honatyák megszavazták a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényt. Az „igen” gombok megnyomása többéves huzavonának vetett véget, hiszen - mint arról az elmúlt években a média rendszeresen beszámolt - az akkori tervezet több pontjának kapcsán alakultak ki viták egyes társadalmi szervezetek, illetve politikusok között. A jogszabályt a parlament szinte egyhangúan elfogadta, mégis vannak, akik nem teljesen értenek egyet a törvény néhány paragrafusával. Illyésné Gyenizse Erzsébet, az Országos Dohányzásellenes Egyesület (ODE) alapító-főtitkára szerint a nemdohányzók problémáját ezzel a törvénnyel nem sikerült megoldani. Mint lapunknak elmondta: „Az eredeti tervezethez képest a törvény jelentősen felhígult, ami egyértelműen a dohánylobby befolyásának köszönhető.”

Az orosz-fehérorosz-jugoszláv államszövetség ötlete kapcsán gyakran elhangzott a belorusz elnök, Alekszandr Lukasenko neve. Kevesen említették azonban, hogy Lukasenko már csak alig egy hónapig marad hivatalában, ugyanis a soron következő elnökválasztás időpontja május 16-a, és Lukasenko nem szerepel a jelöltek listáján. A meglepő fordulatokkal tarkított választási kampányról a moszkvai Kommerszant című hetilap minszki tudósítója készített beszámolót.

Egy hónappal a voksolás előtt az izraeli választási kampány a televíziós viták szakaszába érkezett. Netanjahu kerekasztalhoz invitálta két legerősebb ellenfelét, Jichák Mordehájt, az újonnan megalakult Középpárt vezérét és Ehud Barakot, a baloldali Munkapárt miniszterelnök-jelöltjét. Barak - Stanley Greenberg amerikai kommunikációs szakértő tanácsára - visszautasította a meghívást. Netanjahu javaslatát, hogy hagyjanak egy széket üresen, viszont a riporter nem hagyta jóvá. Mindez nem akadályozta meg Netanjahut abban, hogy ne emlékeztesse a közönséget arra, hogy Barak nem merte vállalni az „összecsapást” vele.

A második világháborút követően sok európai politikus ismerte fel - közülük is talán a leghamarabb Winston Churchill: végre megérett az idő arra, hogy az európai egység gondolata a politikai realitások síkjára terelődjön. Sokak számára mindez nem csupán lehetőségként, hanem egyenesen szükségszerűségként, Európa jövőjének egyetlen alternatívájaként merült fel. A véres és pusztító háborúk történelmi tapasztalatai és realitása egyrészről, másrészről a békés, nyugodt, gazdaságilag és politikailag egységes Európa víziója. Ám a világháborút követő kedvező lehetőség ellenére hamarosan kiderült, hogy a politikai egység - a fennálló érdekellentétek miatt - aligha kivitelezhető. Jean Monnet nevéhez köthető az az európai stratégiát mind a mai napig meghatározó felismerés, hogy politikai egység csak a gazdasági egység következményeként valósulhat meg. Akkor viszont szükségszerűen. Ez a felismerés indította útjára az első integrációs szervezetet, az Európai Szén- és Acélközösséget, s ez a felismerés tette végül elkerülhetetlenné a régóta tervezgetett s halasztgatott monetáris unió bevezetését. Az Európa-eszme kibontakozását nyomon követő sorozatunk befejező részében a második világháborút követő helyzetet igyekszünk bemutatni.

Az Európai Unió hivatali berkeiben felfedett pénzügyi visszaélések, amelyek hosszú kötélhúzás után végül lemondásra kénysze-rítették a Jacques Santer vezette Európai Bizottságot, az unió kormányszerűen működő, nemzetek feletti testületét, árnyaltabbá teszik az EU-ról térségünkben kialakított idealizált képet. Felmerül a kérdés, hogy milyen demokratikus kontroll érvényesül az egyre kiterjedtebb hatalommal rendelkező uniós intézmények működése fölött, egyáltalán lehetséges-e egy majdani EU-kormány hatékony ellenőrzése ?

A jövő héten a német parlament megtartja első ülését az újjáépített Reichstagban. Ugyanabban az épületben, amelyet 1945-ben a szovjet csapatok szétlőttek és elfoglaltak, majd vörös zászlót tűztek a tetejére, jelezve ezzel a második világháború és a náci Harmadik Birodalom végét. Brian Ladd, a Berlin szelleme című könyv szerzője szerint az új kormányközpont a Harmadik Birodalom emlékét és a jelenlegi német kormány erejét ötvözi.

A The New York Times című amerikai napilap helyszíni beszámolója a NATO-légitámadás során lebombázott moravai hídon szerencsétlenül járt vonat utasainak tragédiájáról, Steven Erlanger szerbiai tudósítása alapján.

A negyedik hete tartó koszovói konfliktus nemcsak a menekültek elhelyezésének problémája elé állította a Jugoszláviával szomszédos országokat, de közvetlen gazdasági hatásai a Balkán minden országában érezhetők.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eltökélten folytatja katonai akcióit a jugoszláv erők ellen, amit a térségbe vezényelt újabb NATO harci repülők is bizonyítanak. A koszovói válság lehetséges kimeneteléről kérdeztük Dérer Miklóst, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárát.

Patthelyzet alakult ki Koszovóban. Nemcsak azért, mert nehéz az ügyet megoldani, hanem azért is, mert ha a koszovói albánok ezek után megkapják az autonómiát, akkor az úgy tűnhet, hogy érdemes fegyverrel harcolni a kisebbségi jogokért. Ugyanis a szerb-albán kisebbségi vitában mindkét fél fegyverhez nyúlt. Ez az észak-ír, palesztin és kurd „fegyveres” kisebbségvédelmi politika elismerését és egyfajta legitimációját is jelenti, egyben a békés határontúli magyar kisebbségvédelmi technikák kvázi elutasítását is - hangzott el azon a fórumon, melyet az MSZP Közép- és Kelet-Európai Tagozata szervezett.

„Dögevés és életveszély.” Így minősítette lapunknak Bársony András, az Európa Tanács tagja annak sejtetését, hogy a háborút követően esetleg szóba kerül a magyar szempontokat is figyelembe vevő balkáni határrevízió. Csurka István, a MIÉP elnöke ugyanis a héten félreérthetetlen kérdéssel fordult a kormányhoz: mi lesz „jogos sérelmeinkkel” a koszovói háború után?

Nagy várakozások előzték meg Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök amerikai látogatását. A kormányfő azzal az eltökélt szándékkal érkezett, hogy élét veszi az egyre növekvő feszültségnek a két ország között. Teszi pedig ezt eddig sohasem remélt kereskedelmi engedményekkel, no meg a többi kínai vezetőtől elütő jó humorával.

„Törökország újból Eurázsia vezető hatalmává kíván válni, mind gazdasági, mind pedig politikai téren, hogy betöltse azt a vákuumot, amely az Adriától a Himalájáig terjed” - nyilatkozta egy olajipari konferencián Ismail Cem török külügyminiszter. Törökországnak a Szovjetunió összeomlása óta a közép-ázsiai térségben megszerzett befolyása újabban a Balkánon is jelentős mértékben emelkedett, amit Ankarának a politikai életben történő nagyobb szerepvállalására kíván felhasználni.

Afganisztán határán amerikai katonai különítmények állnak lesben annak reményében, hogy végre elfogják Oszama bin Ladent, a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek ellen tavaly augusztusban elkövetett terrorcselekmények szervezésével gyanúsított szaúdi multimilliomost - írja a The New York Times. A Laden utáni hajtóvadászat kimenetele azonban attól függ, hogy kiadják-e őt afgán támogatói, a tálibok.

Pakisztán már két ízben is válaszolt a múlt vasárnapi indiai rakétakísérletre, amely ismét lángra lobbantotta a két ország között zajló fegyverkezési versenyt. A helyzet komolyságát jelzi, hogy mostanra mindkét ország rendelkezik olyan rakétával, amely képes a szomszéd nemzet bármely részére eljuttatni nukleáris robbanófejeket.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

A washingtoni kongresszusban Henry Waxman és Rick Lazio képviselők olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amely korlátozná a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) fő szponzorainak adókedvezményét. Ted Stevens szenátor terve szerint pedig egyenesen el kellene tiltani őket a támogatástól, amenynyiben a NOB nem fogadja el a Salt Lake City-i korrupciós ügyekben vizsgálatot vezető George Mitchell szenátor reformelképzeléseit.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

A Magyar Lovas Kör (MLK) tizenegy évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy azok számára, akik szeretnének megismerkedni a lovakkal vagy elkezdeni lovagolni, segítséget nyújtson. Pajlócz Andrást, az MLK alelnökét a lovakról és az amatőrök lehetőségeiről kérdeztük.

A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO (Egészségügyi Világszervezet) egyik fontos célkitűzése. A fogszuvasodás megelőzése terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1961. április 12-én a szovjet légierő ifjú tisztje, Jurij Gagarin, a Vosztok1 űrhajó fedélzetén az egész világot ámulatba ejtő utazást tett: első emberként jutott ki a világűrbe, és ezzel új korszakot nyitott az emberiség történetében. Gagarin 108 perces földkörüli útja akkoriban hihetetlen szenzáció volt, az azóta eltelt majd négy évtized alatt viszont oly hatalmas mértékben fejlődött az űrtechnika, hogy ma egy többhónapos űrutazás sem rázza fel különösebben a világ közvéleményét: manapság űrhajósnak lenni már-már közönséges, bár persze nehéz polgári foglalkozásnak számít, egy a sok közül. Eleinte főként repülőtisztek kiváltsága volt az űrutazás, mostanában viszont az űrhajósok társadalmának tagjai között van orvos, mérnök, tudós, sőt újságíró is.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

„1969-es hivatalba lépésem előtt kétszer találkoztam Mindszenty bíborossal” - írja visszaemlékezéseiben Alfred Puhan, egykori budapesti amerikai nagykövet. A húsz esztendővel ezelőtt Budapestre érkezett diplomata 1990-ben megjelent emlékiratai (The Cardinal in the Chancery and Other Recollections, Vantage Press) első kézből származó adalékokkal gazdagíthatják az 1956-os forradalom után másfél évtizeden keresztül menekültként a Szabadság téri amerikai külképviseleten élő hercegprímás körüli nemzetközi bonyodalmak és az elutazását megelőző egyezkedések történetét (rövidített és szerkesztett változat).