Tovább a cikkhez >>>

Régiókra szükség van. Ezzel az állítással a kormány és az ellenzék képviselőinek többsége egyetért. Mégis az azok kialakításáról szóló - várhatóan az első félévben a parlament elé kerülő -, törvénytervezet kapcsán már most viták alakultak ki, még a kormánypártok között is. Ráadásul az ellenzék sem ért egyet a kormány terveivel.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Becslések szerint közel 14 millió dollárra lenne szüksége az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek ahhoz, hogy a koszovói menekült gyerekeknek megfelelő segítséget tudjon nyújtani. Az ENSZ - és ezen belül az UNICEF - humanitárius segélytervét a húsvéti ünnepek után hozzák nyilvánosságra.

Tovább a cikkhez >>>

Az idén életbe lépett családtámogatási ellátások a kormányzati szándék szerint javítják a gyermekeket nevelő családok gazdasági helyzetét. Az iskoláztatási támogatás bevezetésével pedig a tankötelezettség teljesítését kívánja ösztönözni a kormány. Az új törvény szerint a nevelési ellátás állampolgári jogon járó szociális ellátás. Két formája van, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás. A családi pótlék minden gyermek után jár, aki még nem tanköteles, illetve tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.

Mitől fogunk szenvedni a XXI. században? Mit tehet a tudomány az ismételten vagy újonnan jelentkező betegségekkel szemben? E kérdésekről tartott előadást Párizsban az UNESCO által rendezett „XXI. századi megbeszélések” legutolsó ülésén két szakértő: Luc Montagnier, az AIDS-kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviseletében David Heymann, a fertőző betegségek specialistája. Az alábbiakban az általuk elmondott legfontosabb gondolatok olvashatók a Le Monde beszámolója alapján.

Április 7. az Egészségügyi Világnap alkalmából hazánkban is számos rendezvényre került sor. Az ENSZ kezdeményezésére idén szerte a világon az időskorúak helyzetével, e korosztály segítésének, aktivizálásának lehetséges módjaival foglalkoznak a legkülönbözőbb fórumokon.

Tovább a cikkhez >>>

A televíziós közvetítéseknek nem kis szerepe van abban, hogy nem csak európai államok, hanem távoli országok is felajánlották segélyszállítmányaikat a koszovói humanitárius tragédia enyhítésére. Európai államok közül Ausztria és Spanyolország a legaktívabb, míg a távoli Japán és Izrael is fontosnak tartja a menekültek anyagi támogatását.

Tovább a cikkhez >>>

A légitámadás a második fázisban nemcsak katonai objektumokat és kommunikációs célpontokat érintett, hanem gyárakat, üzemeket, hidakat, raktárakat is. A NATO-támadás ezzel hosszú időre visszaveti a nyolc éve dúló háborúban kimerült jugoszláv gazdaságot. A Die Presse úgy látja, hogy a bombák Jugoszláviát a kőkorszakba vetik vissza.

Annak ellenére, hogy kedden orosz humanitárius segélyszállítmányok indultak Moszkvába, s az orosz- amerikai kapcsolatokra folyamatos nyomás helyeződik, Amerika és az EU nem vonja meg segélyszállítmányait Moszkvától, amely ezeket lelkiismeretfurdalás nélkül fogadja.

Kedden kilencnapos látogatásra érkezett Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök, hogy tárgyaljon az amerikai vezetéssel az ország csatlakozásáról a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), mivel a kommunista forradalom után az országot 1950-ben kizárták a világkereskedelmi szabályozásból.

Független államiságára készül a Palesztin Hatóság - ezt támasztja alá az is, hogy 150 millió dolláros kötvényt bocsát ki. A költségvetési hiány egy részének finanszírozására szánt kötvény az európai piacra kerül majd. A kibocsátás dollárban vagy euróban történik majd. Az illetékes szerint most folynak a tárgyalások azokkal a befektetési házakkal, amelyek készek lennének a szervezői feladatok ellátására.

Egymást érik a kritikák és magyarázkodások a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményéről: az államháztartási deficitről és a külkereskedelmi mérleg egyenlegéről.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

„A NATO és Oroszország nem tartják egymást ellenségeknek. Közös célkitűzésük az eddigi szembenállás és versengés felszámolása, valamint a kölcsönös bizalom és együttműködés helyreállítása.” Ezek a reményteljes szavak olvashatóak abban a megegyezésben, amely az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a Független Államok Közössége (FÁK) közötti kapcsolatot hivatott szabályozni. Két éve még úgy tűnt, ez az okmány valóban a hidegháború és a hosszantartó ellenségeskedés végére tett pontot. Az utóbbi három hét eseményei azonban azt sugallják, hogy a történelemnek lehetnek ismétlődő fejezetei.

Az izraeli kormány elsőként sietett a koszovói menekültek megsegítésére. Az elsősegélyt Siloan Salom tudományügyi miniszter vitte a helyszínre. A szállítmányt - amint azt a miniszter elbeszéléséből tudjuk - óriási lelkesedés fogadta. Salom szerint az országban tapasztalt szegénység és elmaradottság magyarázza,hogy Albánia miért is nem nyitotta meg teljesen kapuit a menekültek számára.

A függetlenségi háború óta az amerikai gyalogos közkatona alkotja az USA hadseregének gerincét. A technikai fejlődésben végbement változásokat látva egyesek mégis arra a következtetésre jutnak, hogy Amerika huszonegyedik századi hősei, „a fiúk” helyett inkább azok az automatikus, távirányítással vezérelt harci gépek lesznek, amelyek egy virtuális csatatéren, vér nélküli háborúban vívják ki a győzelmet - véli a Foreign Policy című washingtoni folyóirat. „Nincs már messze az a nap, amikor a csapást mérő osztagok számítógép chipekből és robotokból állnak majd” - áll a Newsweek című hetilap hasábjain. Míg a csúcstechnológiát képviselő oldalon a robotfegyverek sorát vonultatják fel, addig a célkeresztben levő személyek legtöbbször hús-vér emberek maradnak, amint ezt a balkáni háború is demonstrálja.

Közel tízéves huzavona után új állomáshoz érkezett a Lockerbie-ügy. A líbiai államfő - a nemzetközi nyomás hatására - átadta a 270 ember halálát okozó repülőgépes bombamerénylet két gyanúsítottját a skót igazságszolgáltatásnak. Kadhafi elnöknek sikerült kialkudnia, hogy a vizsgálatot egy semleges ország területén folytassák le, s így alakult ki az eddig precedens nélküli jogi eset különös (és mintegy kétszázmillió dolláros) forgatókönyve, melyet az arab szertartásosság, a holland hatékonyság és a skót törvénytisztelet elemeivel fűszereztek.

Skóciában megkezdődött a választási kampány, amelyben a pártok képviselői a 300 éve most először felálló skót parlament 129 székéért versengenek. Az első skóciai általános választások kimenetelének nem kis tétje van, hiszen azt is befolyásolhatja, hogy Skócia az Egyesült Királyság része marad-e, vagy sem. Olyan vezető politikusok mellett, mint Tony Blair, Gordon Brown pénzügyminiszter és William Hague, a legfontosabb szerep két egymástól erősen különböző személynek fog jutni. Donald Dewar munkáspárti vezető, a skóciai ügyek minisztere és Alex Salmond, a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője méri össze erejét a következő négy hétben.

Múlt heti számunkban az 1920-as évekig követtük nyomon az Európa-eszme fejlődését. Jelenlegi öszszeállításunkban a Páneurópa-mozgalom nemzetközi fogadtatását elemezzük, majd az európai fasizmus és a náci Németország Európa-koncepcióját vizsgáljuk meg közelebbről. Az egységes Európa megteremtésének gondolata ugyanis a náci Németországot is hihetetlenül megigézte. S megdöbbentő, hogy az Európa-eszme milyen könnyen vált és válhatott volna még inkább egy pusztító ideológia és egy magát az összes európai nép fölé emelő nemzeti akarat kiszolgálójává.

A Jugoszlávia elleni légicsapás áldozatai között mindkét oldalon vannak polgári áldozatok: a koszovói albánok a szerb paramilitáris szabadcsapatoknak lettek céltábláik, tömeges menekülésüket idézve ezzel elő, de a bombázások a Jugoszlávia civil lakosságából is követeltek életeket. A koszovói-szerb határon, embertelen körülmények között összezsúfolódott tömegben, a jelentések szerint felütötte a fejét a kolera és a tífusz is, miközben a segélyszervezetek kétségbeesetten igyekeznek élelmet osztani az éhező menekültek között.

Három órányi kínos kihallgatás a szerb határon. Ez lett az eredménye annak, hogy megpróbáltunk átjutni a Vajdaságba riportot készíteni az ottani magyarok helyzetéről. Ma már pontosan tudjuk: a NATO-bombázás nem tett jót a szerb-magyar viszonynak. Leleplezésünket követően a szerb határőrök kissé értetlenül kérdezték: Miért viselkedik így Magyarország, miért segíti az őket támadó és komoly anyagi károkat okozó NATO-t? Miért jó ez a magyaroknak? A szerbek 1956-ban segélyekkel támogatták a szovjetek ellen harcoló magyarságot, ez a hála? - kérdezték keserűen. A Hetek másik riportercsoportja viszont átjutott a határon, s egészen Topolyáig jutott.

Romano Prodi, az Európai Bizottság új elnöke szerint az euró bevezetése „megváltoztatta a nemzetállamról alkotott felfogást” és ezzel felszámolta a tagállamok szuverenitásának egyik pillérét. Prodi a Financial Times című brit napilapnak adott interjúban kijelentette: soron következő feladatának a „politikai Európa létrehozását” és egy „közös európai lélek” kialakítását tekinti. A nyilatkozat kapcsán konzervatív brit politikusok magyarázatot követelnek Tony Blair brit miniszterelnöktől, hogy miként támogatta egy „elkötelezett föderalista” politikus megválasztását az uniós testület élére.

Tovább a cikkhez >>>

A szerencsések, akik még sohasem kényszerültek arra, hogy elhagyják hazájukat és tövestől kiszakadjanak abból a földből, ahol előszőr látták meg a napvilágot, elképzelni sem tudják, milyen kínokon kell keresztülmenniök a hazájukból menekülőknek addig, míg végre elkezdhetik fogyasztani a számüzetés keserű kenyerét.

Úgy látszik, minden háború a nyelv eldurvulásával és közönséges propagandával jár. Emlékezzünk az Öböl-háborúra, amikor Szaddám Huszeint

Görögország számára továbbra is fontosak a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok, és a két országot összekötő hagyományos szálakat nem lehet figyelmen kívűl hagyni. Jugoszlávia a válság után is közeli szomszédunk marad, és sokkal szívesebben látnánk a koszovói válság politikai megoldását - hangsúlyozta Kosztasz Szimitisz görög kormányfő.

„Amennyire a mai körülmények között ez lehetséges, Magyarország biztonságban van” - fejtette ki álláspontját a koszovói válság kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott interjújában. A kormányfő megfogalmazása szerint ugyanakkor „abszolút biztonság nincs, baleset vagy gonoszság történhet Magyarországgal, tény azonban, hogy a siker esélyével nem érheti katonai támadás az országot”.

Csapody Tamás, az 1990-ben alakult Alba Kör szakértője a Heteknek elmondta: elítélik a balkáni háborút. A szervezet ugyanakkor mindkét fél tevékenységét ellenzi: Milosevics politikáját, a népirtást és tiltakozik a NATO-légicsapások ellen is.

Tovább tartanak az összetűzések az észak-izraeli Názáretben, annak ellenére, hogy az iszlám mozgalom és a keresztény polgármester megállapodott abban, hogy a városháza nem akadályozza, hogy a város egy vitatott belterületi pontján új mecset épüljön fel.

Az elmúlt napokban újabb áldozatokat követeltek a vallási és etnikai összetűzések a vitatott hovatartozású indonéz tartományban, Kelet-Timoron. A vérengzésre reagálva a Nobel-békedíjas Belo püspök kijelentette, hogy „szégyellek indonéziai lenni”. Belo nyugalomra intette az embereket, ugyanakkor Habibie elnököt felszólította az erőszak kivizsgálására.

Tovább a cikkhez >>>

Kicsavart fák, felborított autók és kamionok, összetekeredett kerítések, tető nélküli házak jelezték az Egyesült Államok-beli Louisiana állam északnyugati csücskében fekvő Benton városkán húsvét vasárnapján átvonuló tornádó útját.

Egy kétéves kisfiú, Sampath Wijebahu alaposan felkavarta az áprilisi tartományi választások kampányát Srí Lankában. A bölcsődéskorú gyermek ugyanis sokak szerint a jelenleg ellenzékben lévő konzervatív párt 1993-ban meggyilkolt miniszterelnökének, Ranasinghe Premadasának reinkarnációja - írja a londoni The Times, amely beszámol arról, hogy a kisfiú feltételezett „előéletére” szülei és a helyi buddhista szerzetes állítása szerint akkor derült fény, amikor Sampath mesélni kezdett a volt miniszterelnök életéről, haláláról és családjáról.

Április 18-án parlamenti választásokat tartanak Törökországban. Bár már kilenc hónappal ezelőtt kijelölték a választások időpontját, a török parlamenti pártoknak nehezen sikerült saját választási kampányukra irányítani a választók figyelmét. A pártvezérek a választási küzdelem hajrájában is kénytelenek szemmel tartani másként gondolkodó parlamenti képviselőiket, és a pártjukon belül meglévő frakciókat.

„Miért ítélték el?”- kérdezem az alacsony, halk szavú embert. „Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért” - mondja szinte suttogva. A gyomrom görcsbe rándul, de tovább beszélgetünk. „Az ön esetében mit jelent a különös kegyetlenség?” „Ráléptem az áldozat nyakára, és eltört a nyelőcsöve.”

Szabics Imre 17 évesen tavaly ősszel mutatkozott be a magyar labdarúgó élvonalban. Az ifjú csatár 11 mérkőzésén szerzett 15 góljával a századik évét ünneplő Ferencváros góllövő listájának éllovasa. Nyilasi Tibor edző úgy mutatta be őt a nagyközönségnek, mint a jövő focistáját, mint az évtized legnagyobb magyar csatár tehetségét.

Meggyűlt a baja a Manchesternek a Juventusszal. Az otthon játszó Manchester United az utolsó pillanatban egyenlített a Juve ellen a labdarúgó Bajnokok Ligája elődöntőjének első mérkőzésén. Az olaszok a mérkőzés elejétől támadtak. A folyamatos támadásnak a huszonötödik percben lett eredménye, amikor Conte megszerezte a csíkos mezben játszó csapat vezető gólját. A második játékrészre magához tért a hazai csapat, gól azonban csak a kilencvenkettedik percben született, amikor Giggs a léc alá bombázta a United egyenlítő gólját.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Úgy tizenöt évvel ezelőtt kezdődhetett, amikor Szabó Gyula svéd barátjával arról beszélgetett, hogy legalább tízszeres áron lehet Svédországban értékesíteni azokat a használt játék-autó modelleket és KGST játéktermékeket, melyek nálunk tucatszámra találhatók - ugyanis nagy rá a kereslet. Gyulában ekkor született meg a vágy, majd az ötlet, hogy saját kis üzlete legyen, ahol gyűjtők és saját gyerekkori játékaikat kereső felnőttek tudnak maguknak olyan játékokat vásárolni, amelyek a múltból maradtak meg. Az indíttatás ekkor még tisztán üzleti érdekből fakadt. Akkor még talán ő sem gondolta, hogy egykor maga is a játékok szerelmese lesz.

A héten került sor a Magyar Régizenei Társaság rendezésében a Musica Profana Együttes Feltámadt a mi életünk című húsvéti hangversenyére a Pesti Vigadó Kamaratermében. A műsorban kora-barokk, köztük Schütz-művek hangzottak el - korabeli hangszereken: barokk hegedűn, csembalón, viola da gambán.

A Néprajzi Múzeumban egyszerre három fotókiállításon vonul fel a világ és - ahogy mondani szokás - „ami mögötte van”. A nagy és patinás aulában, hol hajdan kosztümös filmek báljeleneteit vették fel oly szívesen, most a World Press sajtóképei, vagyis a 97-es év szakmai termésének legjava látható.

Március 30. és április 5. között került megrendezésre Keszthelyen a Junior és Kadet Vívó Világbajnokság. A rendezés szempontjából egyedülálló, hogy hazánkban vidéken még soha nem vállalkoztak erre a feladatra - ám ennek ellenére nagy az érdeklődés az esemény iránt.

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

Tovább a cikkhez >>>

A világtörténelem legfontosabb pészachja - amióta csak Mózes törvénye elrendelte ezt a tavaszi ünnepet - a mai időszámításunk szerinti 32. évben, Niszán hó 14. napján köszöntött Jeruzsálemre. Előző éjjel az Olajfák hegyén a főtanács rendeletére letartóztatták a názáreti Jézust, akinél nagyobb hatású próféta Jeremiás, Illés, vagy egyesek szerint Mózes óta nem lépett fel Izraelben. De nőttön-nőtt azok tömege is, akik benne látták az Izraelben évszázadok óta várt, a szent Írásokban előre kijelentett Fölkent Szabadítót, a Messiást. A történet folytatása közismert; ám a Jézus peréről, keresztre feszítéséről és feltámadásáról szóló evangéliumi beszámolók a mai napig is a kritika kereszttüzében állnak - miközben fontos történeti dokumentumokról egyáltalán nem, vagy csak alig esik szó az eseményekkel kapcsolatban.

Európa belső határai kulturális és szellemi tekintetben hosszú évszázadok, sőt évezredek óta meglepő folytonosságot mutatnak. Amikor i.sz. 395-ben a két császári testvér, Honorius és Arcadius között megtörtént a Római Birodalom két részre osztása, valószínűleg nem gondolták, hogy a kontinens e kettéválasztása ennyire hosszú életűnek bizonyul majd.