Az egyre feszültebbé váló koszovói helyzetre való tekintettel a német légierő
nyolc darab Tornádó típusú gépet irányított át az olaszországi Piacenzában
lévő NATO-támaszpontra - közölte a bonni védelmi minisztérium. A német gépek a
Tornádó típus különleges egységei közé tartoznak: felszerelésük segítségével
képesek bemérni és azonosítani az ellenséges erők légvédelmi állásait, a
fedélzetükön lévő Harm típusú rakétákkal pedig megsemmisíthetik azokat. A nyolc
géppel mintegy 70 német katona repült Piacenzába, ahol immár 350 Bundeswehr-katona
állomásozik. Scharping német védelmi miniszter kijelentette: még folynak az
erőfeszítések a koszovói konfliktus elmérgesedésének megakadályozására. A NATO
következő lépése annak függvénye, hogyan viselkedik Slobodan Milosevics jugoszláv
elnök. „A cél egy békés, erőszakmentes megoldás a koszovói problémára. A
nemzetközi közösség azonban egyetlen cselekvési lehetőséget sem zár ki. Sajnos, a
helyzet roppant komoly” - tette hozzá Scharping.

A szerb belbiztonsági erők milicistái a dél-koszovói tömegmészárlás helyszínén,
Racak faluban. Sorozatos erőszak Fotó: MTI
A Balkán ezekben a napokban olyan pontja Európának, ahol nap mint nap sérülnek az
emberi jogok, emberek halnak meg, családok szakadnak szét, és napról napra zavarosabb
a helyzet. Január közepe óta véres harcok folynak a koszovói Racak faluban és
környékén, ahol a szerb belbiztonsági erők megtorló akciója során több tucat
albánt - helyi lakosokat - mészároltak le tisztázatlan körülmények között.
A NATO és az EBESZ nyomására létrejött törékeny tűzszünet eddig is csak névleges
volt, ugyanis rendszeresek voltak a felek közötti tűzharcok, miközben mindkét fél
erőgyűjtésre használta fel a téli időszakot. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg
- az UCK - az utóbbi hetekben növelni tudta népszerűségét a koszovói albán
lakosság körében Ibrahim Rugova mérsékelt politikussal szemben.
Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka a Reuters
hírügynökségnek nyilatkozva az elmúlt héten még úgy vélte: Koszovóban mindkét
fél a harcok közeli kiújulására készül, ugyanis nem érdekük a békés rendezés.
Úgy vélekedett, hogy a harcok másfél-két hónap múlva törhetnek ki. Akkor még nem
tudhatta, hogy már 24 óra múlva újra dúl a véres és kegyetlen háború Koszovóban.

Dél-koszovói albán kisgyerekek családjaikkal hazafelé tartanak, miután négy napot a
szabad ég alatt, a falujuk közelében húzódó hegyekben töltöttek. Két tűz között
Fotó: MTI
A szerb biztonsági erők Koszovóban rendkívül veszélyes helyzetben vannak, mivel
ellenséges terepen járőröznek, ezért sokan közülük orvlövészek áldozataivá
válnak. Társaik sérüléseit, illetve halálát a szerbek büntető expedíciókkal,
és esetenként mészárlásokkal torolják meg.
Ez történt a múlt héten pénteken is, mikor a koszovói Racak faluban az egyik társuk
gyilkosát keresték. Az AP és az AFP hírügynökségek helyszíni beszámolói szerint
súlyos összecsapások törtek ki a szerb belbiztonsági erők és az UCK fegyveresei
között. Az újságírókat és a nemzetközi ellenőröket csak másnap engedték be a
faluba. Az áldozatok száma mintegy 46 főre tehető, és életkoruk 18 és 65 év
között van. Sokakat közülük megcsonkítottak. Többségüket a falu melleti dombra
terelték, majd kivégezték őket, a többieket a falu különböző pontjain lőtték
agyon: szabályos vérengzés történt.
Albániában a kirobbant harcok hírére azonnal a legmagasabb készültségi fokozatba
helyezték a határőrséget és a hadsereget. Tiranában pedig tiltakozó jegyzéket
adtak át Jugoszlávia ideiglenes ügyvivőjének, melyben visszautasították Belgrád
vádjait, melyekben Tiranát a terrorizmus és a kábítószercsempészet támogatásával
gyanúsították. Albán részről provokációnak minősítették Ivanisevics szerb
külügyminiszter vádjait, szerintük Belgrád áll a vérontás hátterében. Eközben
Ibrahim Rugova az érvényben lévő parancsra hivatkozva a NATO azonnali beavatkozását
kérte a szerb erők ellen.