„Ezekben az órákban jó néhány évre eldőlhet Románia sorsa: sikerül-e
megtartani az ország elmúlt években megindult európai orientációját, vagy pedig a
kormánnyal együtt ez a korszak is véget ér” - válaszolta lapunk kérdésére Márványi
Péter, a Magyar Rádió marosvásárhelyi tudósítója.

A Zsil-völgyi bányászok útban Bukarest felé. Sorsdöntő napok
Fotó: MTI
A Miron Cosma bányászvezér vezette megmozdulások szimbolikája is jelzi: többről
van szó, mint puszta bérharcról. A felheccelt tömeg a barikádokon a nemzeti lobogó
mellé a vörös zászlókat is kitűzte, ezzel jelezve, hogy célja a kormány megdöntése
és a baloldali hatalomátvétel. Elutasítják a kilenc éve kezdődött és az 1996-os választások
után megerősödött demokratikus folyamatot: nem akarnak többé reformokról hallani,
elegük van a piacgazdaság jelentette konjunktúrából és azt kívánják, hogy
mindenki élhessen tovább az eddigi szinten, függetlenül a teljesítményétől. Márványi
Péter szerint a megmozdulások a magyarság számára közvetlen veszélyt eddig nem
jelentettek. A helyzet komolyságát jelzi ugyanakkor a tény, hogy lemondták a Tőkés László
által hétvégére meghirdetett Nyárád menti fórumot. Az eddig elmaradt magyarellenes
jelszavak alighanem abban a pillanatban megjelennének, ha a bányászok mögé
felsorakozott, nyíltan kisebbségellenes, kirekesztő álláspontot képviselő Nagy Románia
Párt vezető pozícióba kerülne. Az események ezért döntőek az erdélyi magyarság
számára csakúgy, mint a most hallgatag „másik Románia” szempontjából, akik
szavazatukkal 1996-ban hatalomra segítették Constantinescuékat. Vagy sikerül a kormányzatnak
elég erőt és határozottságot felmutatnia, vagy az ország menthetetlenül visszazuhan
tíz évvel korábbi helyzetébe - véli a rádió marosvásárhelyi tudósítója.
A Bukarestbe tartó Zsil-völgyi bányászok Cotesti település közelében összecsaptak
az útjukat elálló rendfenntartó erőkkel. A bányászok támadását követő első két
órán belül huszonnyolc ember került kritikus állapotban kórházba. A helyszínről
érkező jelentések szerint az első úttorlaszon átjutottak a bányászok, Gavril Dejeu
belügyminiszter pedig benyújtotta lemondását.
Mintegy tízezer bányász indult el a hét elején tiltakozó menetben a Zsil-völgyi
Petrozsényből Bukarest irányába azt követően, hogy Radu Bercenau ipari miniszter
hivatalosan is elutasította legutóbbi két követelésüket - számol be az eseményről
a kolozsvári Szabadság című lap. A bányászok zászlókat, feliratokat vittek, s kormányellenes
jelszavakat kiabáltak. A menetoszlop előtt egy nehéz teherautó haladt, hogy ezzel törjék
át a városból kivezető úton felállított akadályokat. A településről kivezető
úton - Cotesti közelében - emelték a rendfenntartó erők az első úttorlaszt.
Helikopterekből könnygázt permeteztek a sztrájkolókra. Az úttorlaszt alkotó sziklatömbök
között is füstködöt tartalmazó palackokat rejtettek el.
A bányászok megrohanták a torlaszt. A rohamrendőrök könnygázgránátokkal próbálták
visszaszorítani őket, de ez csak ideiglenesen sikerült: az első roham után újabb és
újabb támadásba lendültek a bányászok. Cotesti lakosai az összecsapások hírére a
bányászok oldalára álltak, és rátámadtak a rendőrökre, illetve a faluban összegyűlt
újságírókra. A tömeg haragja „a fővárosból érkezettekre” irányult: megtámadtak
és megrongáltak minden útjukba kerülő bukaresti rendszámmal ellátott személygépkocsit.
A bányászok a bérek 35 százalékos emelését és a veszteséges bányák bezárásának
leállítását követelik. Az ipari miniszter elmondta: a 35 százalékos béremelésre
nincs pénz, sőt a munkabeszüntetés idejére sem kapnak fizetést a bányászok. Ha
pedig úgy döntenek, hogy folytatják a sztrájkot, a kormány engedélyezi az elektromos
műveknek a szén importját, miközben a hőerőművek széntartalékai április közepéig
elegendőek.