Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Bányászfelkelés Romániában

„Ezekben az órákban jó néhány évre eldőlhet Románia sorsa: sikerül-e megtartani az ország elmúlt években megindult európai orientációját, vagy pedig a kormánnyal együtt ez a korszak is véget ér” - válaszolta lapunk kérdésére Márványi Péter, a Magyar Rádió marosvásárhelyi tudósítója.


A Zsil-völgyi bányászok útban Bukarest felé. Sorsdöntő napok   Fotó: MTI

A Miron Cosma bányászvezér vezette megmozdulások szimbolikája is jelzi: többről van szó, mint puszta bérharcról. A felheccelt tömeg a barikádokon a nemzeti lobogó mellé a vörös zászlókat is kitűzte, ezzel jelezve, hogy célja a kormány megdöntése és a baloldali hatalomátvétel. Elutasítják a kilenc éve kezdődött és az 1996-os választások után megerősödött demokratikus folyamatot: nem akarnak többé reformokról hallani, elegük van a piacgazdaság jelentette konjunktúrából és azt kívánják, hogy mindenki élhessen tovább az eddigi szinten, függetlenül a teljesítményétől. Márványi Péter szerint a megmozdulások a magyarság számára közvetlen veszélyt eddig nem jelentettek. A helyzet komolyságát jelzi ugyanakkor a tény, hogy lemondták a Tőkés László által hétvégére meghirdetett Nyárád menti fórumot. Az eddig elmaradt magyarellenes jelszavak alighanem abban a pillanatban megjelennének, ha a bányászok mögé felsorakozott, nyíltan kisebbségellenes, kirekesztő álláspontot képviselő Nagy Románia Párt vezető pozícióba kerülne. Az események ezért döntőek az erdélyi magyarság számára csakúgy, mint a most hallgatag „másik Románia” szempontjából, akik szavazatukkal 1996-ban hatalomra segítették Constantinescuékat. Vagy sikerül a kormányzatnak elég erőt és határozottságot felmutatnia, vagy az ország menthetetlenül visszazuhan tíz évvel korábbi helyzetébe - véli a rádió marosvásárhelyi tudósítója.
A Bukarestbe tartó Zsil-völgyi bányászok Cotesti település közelében összecsaptak az útjukat elálló rendfenntartó erőkkel. A bányászok támadását követő első két órán belül huszonnyolc ember került kritikus állapotban kórházba. A helyszínről érkező jelentések szerint az első úttorlaszon átjutottak a bányászok, Gavril Dejeu belügyminiszter pedig benyújtotta lemondását.
Mintegy tízezer bányász indult el a hét elején tiltakozó menetben a Zsil-völgyi Petrozsényből Bukarest irányába azt követően, hogy Radu Bercenau ipari miniszter hivatalosan is elutasította legutóbbi két követelésüket - számol be az eseményről a kolozsvári Szabadság című lap. A bányászok zászlókat, feliratokat vittek, s kormányellenes jelszavakat kiabáltak. A menetoszlop előtt egy nehéz teherautó haladt, hogy ezzel törjék át a városból kivezető úton felállított akadályokat. A településről kivezető úton - Cotesti közelében - emelték a rendfenntartó erők az első úttorlaszt. Helikopterekből könnygázt permeteztek a sztrájkolókra. Az úttorlaszt alkotó sziklatömbök között is füstködöt tartalmazó palackokat rejtettek el.
A bányászok megrohanták a torlaszt. A rohamrendőrök könnygázgránátokkal próbálták visszaszorítani őket, de ez csak ideiglenesen sikerült: az első roham után újabb és újabb támadásba lendültek a bányászok. Cotesti lakosai az összecsapások hírére a bányászok oldalára álltak, és rátámadtak a rendőrökre, illetve a faluban összegyűlt újságírókra. A tömeg haragja „a fővárosból érkezettekre” irányult: megtámadtak és megrongáltak minden útjukba kerülő bukaresti rendszámmal ellátott személygépkocsit.
A bányászok a bérek 35 százalékos emelését és a veszteséges bányák bezárásának leállítását követelik. Az ipari miniszter elmondta: a 35 százalékos béremelésre nincs pénz, sőt a munkabeszüntetés idejére sem kapnak fizetést a bányászok. Ha pedig úgy döntenek, hogy folytatják a sztrájkot, a kormány engedélyezi az elektromos műveknek a szén importját, miközben a hőerőművek széntartalékai április közepéig elegendőek.