Vissza a tartalomjegyzékhez

VAGYIM ARISZTOV
Hatalom és egészség

Az a probléma, amely legtömörebben a címben jelzett két szóval jellemezhető, Oroszországban újra a figyelem középpontjába került. A múlt hét végén Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere meglehetősen éles kirohanásában kifejtette, hogy „ha egy vezetőt, legyen az bármilyen szintű, egészségi állapota akadályoz feladatainak teljesítésében, akkor bizony meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Az előrehozott választások kérdése igenis aktuális kérdés, képmutatás lenne ezt nem észrevenni, illetve elhallgatni. Az elnöknek át kellene gondolnia a helyzetet, majd tudatni döntését a választókkal”. Az elnöki hivatal nem reagált komolyan a polgármester szavaira, bár a szóvivő megjegyezte, hogy Jelcin kiemelt figyelmet szentelt azoknak.


Borisz Jelcin a Kremlben. Azt mondják „száz élete“ van Fotó: MTI

Alig telt el pár nap, s az újságok címlapjai már arról adtak hírt, hogy az elnök újra kórházba került. A diagnózis szerint a fájdalmak és a vérzés oka súlyos gyomorfekély. Az ilyen esetek rendszerint műtéttel végződnek az elnök esetében azonban orvosai inkább a gyógyszeres kezelés mellett döntöttek. Az újságok hírül adták, hogy Jelcin már az orvosi vizit után bekérte a Kremlből a hivatalos papírjait, hogy folytathassa munkáját. Ezenkívül több lapban jelentek meg riportok neves belgyógyászokkal, akik kifejtették, hogy napjainkban a gyomorfekély a negyven év feletti férfiak „népbetegsége” - főként azoké, akik állandó idegi megterhelés alatt élnek. Olvashattunk egy olyan feltételezést is, miszerint az elnök betegségét esetleg aszpirin-túladagolás is okozhatta.
A híradások többsége szerint semmi váratlan nem történt, és nem érdemes valamiféle új politikai helyzet kialakulására sem számítani. Az utca emberének pedig már teljesen megszokott eseménynek számít egy-egy ilyen bejelentés. Legtöbben a hivatalos verziók felé is bizalmatlanok: reagálásukat jól jellemzik annak a bácsikának szavai, akivel a minap együtt utaztam a vonaton, (és akinek véleményét teljes egyetértéssel díjazta a többi utas is): „Nincs ám Jelcinnek semmiféle fekélye - ha lenne, rég kioperálták volna, mint akárki másnak csak ködösítenek, mint mindig”.
A politikusok többsége higgadtan fogadta az elnök újabb betegségének hírét, a Választási Bizottság elnöke, Alexander Ivancsenko pedig kijelentette, nyilván Luzskovnak is címezve, hogy egyelőre nem tartja időszerűnek az előrehozott választások kérdését. Jelcin gyengélkedése jelentősen megerősítheti Jevgenyij Primakov politikai helyzetét az elnök azonban nem úgy fest, mint aki hatalomátadásra készül, annak ellenére, hogy teendőinek jelentős részét most a miniszterelnök látja el. Úgy tűnik, egyre romló egészségi állapotának dacára sem hajlandó politikai ellenfeleinek, riválisainak kiszolgáltatni magát. Valószínű, hogy a hatalmi szervezeteket és fegyveres testületeket (köztük a hadsereget) tekinti fő bázisának. Az elnöki hivatal vezetője, Bordjuzsa tábornok épp a közelmúltban találkozott a légi deszantos hadtestek parancsnokaival. A mintegy tíz állandó készültségben lévő szárazföldi és vízi alakulat fele szintén deszantosokból áll. Amennyiben valamiféle konfliktushelyzet alakulna ki az országban, legyen az politikai, szociális jellegű (vagy éppen az alkotmányos rendet kell valahol védelmezni), mind a deszantosokat, mind a belügyminisztérium hadosztályát mozgósítani lehetne, akik képesek arra, hogy egy nap alatt elérjenek a hatalmas ország bármely pontjára.
A hírek szerint az elnök még legalább egy hónapot a kórházban tölt. Eddigi pályafutását ismerve számítani lehet arra, hogy a kijövetele után mindjárt elő is rukkol valami új bejelentéssel - hiszen van bőven ideje gondolkodni. Azonban nem valószínű, hogy Jelcin bejelentése az önkéntes lemondás lenne…


Jelcin betegségeinek története

  • 1990. március 14. - Az SZKP KB ülésén enyhébb szívrohamon esett át.
  • 1990. május 1. - Gerincbántalmai miatt porckorongsérv-műtétet hajtottak végre rajta Barcelonában.
  • 1990. szeptember 21. - Moszkvában autóbalesetben csípősérülést szenvedett.
  • 1995. július 11. - Szívbetegségének súlyosbodása miatt kórházba szállították. Július 24-én hagyta el a kórházat, majd szanatóriumi kezelést kapott. Az orvosok „enyhe szívrohamot” diagnosztizáltak.
  • 1995. október 26. - Jelcin ismét kórházba került mellkasi panaszokkal. Mint kiderült, újabb szívinfarktuson esett át.
  • 1996. június 26-27. - Az elnökválasztás második fordulója előtt Jelcin újabb szívroham(ok)on esett át. A hivatalos magyarázat szerint rekedtség miatt elvesztette a hangját, azért nem mutatkozott.
  • 1996. szeptember 6. - A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az orosz elnök krónikus középfülgyulladástól, arcüreggyulladástól, májzsugorodástól és veseelégtelenségtől szenved.
  • 1996. november 5. - A moszkvai kardiológiai központban hétórás, sikeres bypass-műtétet (a koszorúéren áthidaló-elterelő operációt) hajtottak végre Borisz Jelcinen az amerikai Michael DeBakey professzor közreműködésével.
  • 1998. október 23. - Az orosz parlament alsóháza a biztonságpolitikai bizottságot bízta meg annak a sajtóhírnek a kivizsgálásával, amely szerint Borisz Jelcin szeptember 15-én 17 percen át a klinikai halál állapotában volt.
  • 1998. december 2. - Az orosz törvényhozás alsóháza határozatban követelte, hogy Jelcin egészségi állapotáról hozzanak nyilvánosságra zárójelentést.
  • 1999. január 17. - Jelcint bevérzett gyomorfekély diagnózisával vitték kórházba.