Az a probléma, amely legtömörebben a címben jelzett két szóval jellemezhető,
Oroszországban újra a figyelem középpontjába került. A múlt hét végén Jurij
Luzskov, Moszkva polgármestere meglehetősen éles kirohanásában kifejtette, hogy „ha
egy vezetőt, legyen az bármilyen szintű, egészségi állapota akadályoz feladatainak
teljesítésében, akkor bizony meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Az előrehozott
választások kérdése igenis aktuális kérdés, képmutatás lenne ezt nem észrevenni,
illetve elhallgatni. Az elnöknek át kellene gondolnia a helyzetet, majd tudatni
döntését a választókkal”. Az elnöki hivatal nem reagált komolyan a polgármester
szavaira, bár a szóvivő megjegyezte, hogy Jelcin kiemelt figyelmet szentelt azoknak.

Borisz Jelcin a Kremlben. Azt mondják „száz élete“ van Fotó: MTI
Alig telt el pár nap, s az újságok címlapjai már arról adtak hírt, hogy az
elnök újra kórházba került. A diagnózis szerint a fájdalmak és a vérzés oka
súlyos gyomorfekély. Az ilyen esetek rendszerint műtéttel végződnek az elnök
esetében azonban orvosai inkább a gyógyszeres kezelés mellett döntöttek. Az
újságok hírül adták, hogy Jelcin már az orvosi vizit után bekérte a Kremlből a
hivatalos papírjait, hogy folytathassa munkáját. Ezenkívül több lapban jelentek meg
riportok neves belgyógyászokkal, akik kifejtették, hogy napjainkban a gyomorfekély a
negyven év feletti férfiak „népbetegsége” - főként azoké, akik állandó
idegi megterhelés alatt élnek. Olvashattunk egy olyan feltételezést is, miszerint az
elnök betegségét esetleg aszpirin-túladagolás is okozhatta.
A híradások többsége szerint semmi váratlan nem történt, és nem érdemes
valamiféle új politikai helyzet kialakulására sem számítani. Az utca emberének
pedig már teljesen megszokott eseménynek számít egy-egy ilyen bejelentés. Legtöbben
a hivatalos verziók felé is bizalmatlanok: reagálásukat jól jellemzik annak a
bácsikának szavai, akivel a minap együtt utaztam a vonaton, (és akinek véleményét
teljes egyetértéssel díjazta a többi utas is): „Nincs ám Jelcinnek semmiféle
fekélye - ha lenne, rég kioperálták volna, mint akárki másnak csak ködösítenek,
mint mindig”.
A politikusok többsége higgadtan fogadta az elnök újabb betegségének hírét, a
Választási Bizottság elnöke, Alexander Ivancsenko pedig kijelentette, nyilván
Luzskovnak is címezve, hogy egyelőre nem tartja időszerűnek az előrehozott
választások kérdését. Jelcin gyengélkedése jelentősen megerősítheti Jevgenyij
Primakov politikai helyzetét az elnök azonban nem úgy fest, mint aki hatalomátadásra
készül, annak ellenére, hogy teendőinek jelentős részét most a miniszterelnök
látja el. Úgy tűnik, egyre romló egészségi állapotának dacára sem hajlandó
politikai ellenfeleinek, riválisainak kiszolgáltatni magát. Valószínű, hogy a
hatalmi szervezeteket és fegyveres testületeket (köztük a hadsereget) tekinti fő
bázisának. Az elnöki hivatal vezetője, Bordjuzsa tábornok épp a közelmúltban
találkozott a légi deszantos hadtestek parancsnokaival. A mintegy tíz állandó
készültségben lévő szárazföldi és vízi alakulat fele szintén deszantosokból
áll. Amennyiben valamiféle konfliktushelyzet alakulna ki az országban, legyen az
politikai, szociális jellegű (vagy éppen az alkotmányos rendet kell valahol
védelmezni), mind a deszantosokat, mind a belügyminisztérium hadosztályát
mozgósítani lehetne, akik képesek arra, hogy egy nap alatt elérjenek a hatalmas
ország bármely pontjára.
A hírek szerint az elnök még legalább egy hónapot a kórházban tölt. Eddigi
pályafutását ismerve számítani lehet arra, hogy a kijövetele után mindjárt elő is
rukkol valami új bejelentéssel - hiszen van bőven ideje gondolkodni. Azonban nem
valószínű, hogy Jelcin bejelentése az önkéntes lemondás lenne…
Jelcin betegségeinek története
- 1990. március 14. - Az SZKP KB ülésén enyhébb szívrohamon esett át.
- 1990. május 1. - Gerincbántalmai miatt porckorongsérv-műtétet hajtottak végre
rajta Barcelonában.
- 1990. szeptember 21. - Moszkvában autóbalesetben csípősérülést szenvedett.
- 1995. július 11. - Szívbetegségének súlyosbodása miatt kórházba szállították.
Július 24-én hagyta el a kórházat, majd szanatóriumi kezelést kapott. Az orvosok „enyhe
szívrohamot” diagnosztizáltak.
- 1995. október 26. - Jelcin ismét kórházba került mellkasi panaszokkal. Mint kiderült,
újabb szívinfarktuson esett át.
- 1996. június 26-27. - Az elnökválasztás második fordulója előtt Jelcin újabb
szívroham(ok)on esett át. A hivatalos magyarázat szerint rekedtség miatt elvesztette a
hangját, azért nem mutatkozott.
- 1996. szeptember 6. - A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az orosz elnök krónikus középfülgyulladástól,
arcüreggyulladástól, májzsugorodástól és veseelégtelenségtől szenved.
- 1996. november 5. - A moszkvai kardiológiai központban hétórás, sikeres bypass-műtétet
(a koszorúéren áthidaló-elterelő operációt) hajtottak végre Borisz Jelcinen az
amerikai Michael DeBakey professzor közreműködésével.
- 1998. október 23. - Az orosz parlament alsóháza a biztonságpolitikai bizottságot
bízta meg annak a sajtóhírnek a kivizsgálásával, amely szerint Borisz Jelcin
szeptember 15-én 17 percen át a klinikai halál állapotában volt.
- 1998. december 2. - Az orosz törvényhozás alsóháza határozatban követelte, hogy
Jelcin egészségi állapotáról hozzanak nyilvánosságra zárójelentést.
- 1999. január 17. - Jelcint bevérzett gyomorfekély diagnózisával vitték kórházba.