Sorozatunk a tőzsde világába enged bepillantást. Az a célunk, hogy egy átfogó képet
adjunk a tőzsde életéről, hogy rámutassunk az összefüggésekre is a fogalmak magyarázata
mellett.
Az állampapírok megjelenését a szükség hozta, hiszen a gazdasági válságok és a
világháborúk következtében bekövetkezett átmeneti pénzhiányt értékpapír kibocsátásával
próbálták megszüntetni. Manapság viszont az egyik legkedveltebb befektetési formává
vált. 1997-ben a Budapesti Értéktőzsde öszszes forgalmának már az 56 százalékát
tette ki, és a népszerűsége továbbra is nőtt, főleg a kisbefektetők részesítik
előnyben biztonságossága miatt. Két év alatt névértékük másfélszeresét érték
el az állampapírok.
A tulajdonosok 30 százalékát különféle kereskedelmi bankok teszik ki, 17 százalékát
vállalkozások, 10 százalékát befektetési alapok, 8 százalékát biztosítók, 2 százalékát
biztosító pénztárak, 3 százalékát a Magyar Nemzeti Bank, 10 százalékát külföld,
20 százalékát háztartások (ez a 20 százalék azt jelenti, hogy az államot finanszírozók
ötöde lakossági befektető).
Az 1998-as évben a kamatok lassú csökkenésnek indultak, ami azt jelenti, hogy hatalmas
lett a kereslet az állampapírok iránt. A szakemberek a növekedés mögött egyértelműen
a külföldi befektetők tőkebeáramlását látják. Ezt a robbanásszerű előretörést
a MAX államkötvényindex is jól mutatja. 1998 januárjában a 120 pontos érték májusban
már 138 pontra ugrott, év végére pedig 150 pont fölé emelkedett.
Mindenesetre nyugaton nem idegen dolog, hogy az állam közvetlenül megjelenik a piacon,
különösen, ha ilyen nagy siker követi azt.