Erős kézben van a brazil pénzügyi válság visszaszorítása. Az IMF és az
amerikai kormányzat elégedett a brazil pénzügyi szakemberek tűzoltásával. Miután a
brazil kormány múlt pénteken úgy döntött, hogy nemzeti valutájának további védelmét
feladva megszünteti a reálnak a dollár árfolyamához való sávos rögzítését, a
brazil fizetőeszköz értéke tovább esett ugyan, de nem az előzetes várakozások
szerint, és az 1,50-1,60 dollár közötti sávban stabilizálódni látszik.
Az addig túlértékelt valuta lebegtetésének hírére a tőzsdei árfolyamok szárnyalni
kezdtek, és az irányadó Bovespa részvényindex több mint 33 százalékos emelkedéssel
zárt pénteken. Hétfőn a brazil központi bank megerősítette, hogy fenntartja a reál
lebegtetését, majd kedden alapkamatot emelt, elejét véve ezzel a valuta leértékeléséből
adódó inflációs nyomásnak.
A hétvégét Washingtonban tárgyalásokkal töltő Pedro Malan pénzügyminiszter és
Francisco Lopes, a jegybank múlt héten kinevezett elnöke láthatólag jó benyomást
tettek az amerikai kormány, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőire,
akik bíznak abban, hogy Brazília kezelni tudja a múlt héten kirobbant pénzügyi válságot.
Ezt a bizalmat a brazil kormánynak most már „csak” a piacokkal kell elfogadtatnia,
amit azzal tehet meg, hogy a kezében tartja a költségvetést.
Az IMF által az augusztusi világgazdasági események után szervezett 41,5 milliárd
dolláros segélycsomag részleteinek folyósítása a washingtoni nyilatkozatok értelmében
folytatódni fog az USA legdinamikusabban növekvő piacának megsegítésére, de a
programot az új fejleményeknek megfelelően át kell majd alakítani. Ennek érdekében
az IMF igazgatója, Michael Camdessus bejelentette, hogy hamarosan IMF-delegáció indul a
brazil fővárosba, hogy „új makroökonómiai és monetáris stabilizációs programot
dolgozzanak ki.” Camdessus megelégedését fejezte ki, hogy a brazil hatóságok továbbra
is elsődlegesen a költségvetési hiány csökkentésére törekszenek, és azt a tényt
is kedvezően fogadta, hogy az infláció elleni harc a jövőben is a brazil kormány elsődleges
célkitűzése marad. Az a tény azonban, hogy hétfőn és kedden a múlt heti tőkemenekülés
után további több mint 3 milliárd dollár hagyta el Brazíliát, továbbra is
aggodalmat kelt. Más választása nem lévén, valószínű, hogy a brazil gazdaságpolitika
mostantól a fiskális szigorra fog összpontosítani, azonban kérdéses, hogy az ehhez
szükséges brazil „Bokros-csomagot” a kongreszszus e héten esedékes döntéseivel
megszavazza-e.