Vissza a tartalomjegyzékhez

HAJDÚ SÁNDOR
Környezeti katasztrófa fenyeget Békéscsabán

Közel 250 tonna veszélyes hulladékot tárolnak szabálytalanul Békéscsaba határában, a legnagyobb lakótelep közvetlen közelében. A helyi illetőségű Gyopáros Gmk még 1987-ben kért az akkori környezetvédelmi hatóságtól hozzájárulást ahhoz, hogy iparihulladék-feldolgozó tevékenységet végezhessen. Indoklásul előadta, hogy nagy mennyiségű nyomdai hulladékát kívánja hasznosítani, illetve alapanyagként értékesíteni. A megmaradó veszélyes hulladékot átadja a dorogi hulladékégetőnek. A gmk 1992 óta folyamatosan végezte ezt a tevékenységet a területen. Az időközben megalkotott környezetvédelmi törvény egyre szigorúbb szabályokhoz, előírásokhoz kötötte a tevékenység végzését. Nos, a gmk mindezeket figyelmen kívül hagyva tűzveszélyességi, illetve környezetvédelmi szempontból igen ártalmas vegyszereket halmozott fel az időközben általa megvásárolt területen.

A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a szabálytalan tevékenységet több esetben vizsgálta a békéscsabai városi tűzoltó-parancsnoksággal együtt, majd ennek a vizsgálatnak az eredményeként mintegy 6 millió 800 ezer forint környezetvédelmi bírság megfizetésére és a környezetkárosító állapotok megszüntetésére kötelezte a gmk-t. Időközben azonban a gmk felszámolási eljárást kezdeményezett. Így sem a bírság nem került befizetésre, sem az állapotok nem változtak. A Csabaholding Kft., amely a gmk felszámolását végzi, semmilyen védelmet nem biztosít a hulladékot tároló területen, a lepusztult Weiss-tanyán, ahová hajléktalanok költözködtek be. A nyáron több ízben tűz ütött ki a területen. Az itt tárolt anyagok égésterméke az élővilágra különösen veszélyes.
A Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, dr. Fórián Mihály lapunknak elmondta: nem speciális, békési jelenségről van szó, hiszen a legnagyobb környezetvédelmi szeny- nyezések a kelet-európai országokban fordultak és fordulnak elő. Ez alól Magyarország sem kivétel, hiszen a volt szovjet laktanyák környékén rendkívül nagy a környezetkárosítás. A békéscsabai esetről elmondta, véleménye szerint kisebb ökológiai katasztrófa fenyegeti a területet. Az ügy azonban nem újkeletű, hiszen a felügyelőség több ízben próbálta megszüntetni a fennálló helyzetet. A terület szennyezettsége egyes nehézfémekből a normál érték hatszorosát is eléri.
Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a telep őrizetlen. Az ott található hordók magukban is jelentős értéket képviselnek, és csak remélni tudják, hogy ezek nem keltik föl a tolvajok figyelmét, hiszen a bennük lévő anyag kiborítása élet- és környezetveszélyes. A felügyelőség a Környezetgazdálkodási Intézetnek jelezte a szennyezettséget, és kérte, hogy a Kármentesítési Program 1999. évi tervében szerepeljen a terület mentesítése. A legjelentősebb veszélyt az jelenti, hogy ez a terület a város víznyerő területeihez tartozik, ezért sürgős intézkedésre van szükség.
Lapunk megkereste Végh Lászlót, Békéscsaba alpolgármesterét, aki tipikus magyar jelenségnek nevezte azt, hogy ellenőrizhetetlen, biztosítékkal nem rendelkező cégek számára ilyen tevékenységet engedélyezhettek. Szerinte ez a rendszerváltáskor keletkezett gyenge törvényeket minősíti. Elmondása szerint a város szintén megkereste a Kármentesítési Programirodát, sürgetve az azonnali intézkedést, ami kb. 30 millió forintba kerül. Múlt év októberében a Békés Megyei Főügyészség büntetőeljárást kezdeményezett a Gyopáros Gmk vezetője ellen. Ennek nyomán azonban semmi nem változott, a telepen továbbra is őrizetlenül áll a veszélyes hulladék, miközben a felelős - legalábbis úgy tűnik - nevet a markába.