Közel 250 tonna veszélyes hulladékot tárolnak szabálytalanul Békéscsaba határában,
a legnagyobb lakótelep közvetlen közelében. A helyi illetőségű Gyopáros Gmk még
1987-ben kért az akkori környezetvédelmi hatóságtól hozzájárulást ahhoz, hogy
iparihulladék-feldolgozó tevékenységet végezhessen. Indoklásul előadta, hogy nagy
mennyiségű nyomdai hulladékát kívánja hasznosítani, illetve alapanyagként értékesíteni.
A megmaradó veszélyes hulladékot átadja a dorogi hulladékégetőnek. A gmk 1992 óta
folyamatosan végezte ezt a tevékenységet a területen. Az időközben megalkotott környezetvédelmi
törvény egyre szigorúbb szabályokhoz, előírásokhoz kötötte a tevékenység végzését.
Nos, a gmk mindezeket figyelmen kívül hagyva tűzveszélyességi, illetve környezetvédelmi
szempontból igen ártalmas vegyszereket halmozott fel az időközben általa megvásárolt
területen.
A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a szabálytalan tevékenységet több
esetben vizsgálta a békéscsabai városi tűzoltó-parancsnoksággal együtt, majd ennek
a vizsgálatnak az eredményeként mintegy 6 millió 800 ezer forint környezetvédelmi bírság
megfizetésére és a környezetkárosító állapotok megszüntetésére kötelezte a
gmk-t. Időközben azonban a gmk felszámolási eljárást kezdeményezett. Így sem a bírság
nem került befizetésre, sem az állapotok nem változtak. A Csabaholding Kft., amely a
gmk felszámolását végzi, semmilyen védelmet nem biztosít a hulladékot tároló területen,
a lepusztult Weiss-tanyán, ahová hajléktalanok költözködtek be. A nyáron több ízben
tűz ütött ki a területen. Az itt tárolt anyagok égésterméke az élővilágra különösen
veszélyes.
A Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, dr. Fórián Mihály lapunknak elmondta:
nem speciális, békési jelenségről van szó, hiszen a legnagyobb környezetvédelmi
szeny- nyezések a kelet-európai országokban fordultak és fordulnak elő. Ez alól
Magyarország sem kivétel, hiszen a volt szovjet laktanyák környékén rendkívül nagy
a környezetkárosítás. A békéscsabai esetről elmondta, véleménye szerint kisebb ökológiai
katasztrófa fenyegeti a területet. Az ügy azonban nem újkeletű, hiszen a felügyelőség
több ízben próbálta megszüntetni a fennálló helyzetet. A terület szennyezettsége
egyes nehézfémekből a normál érték hatszorosát is eléri.
Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a telep őrizetlen. Az ott található hordók
magukban is jelentős értéket képviselnek, és csak remélni tudják, hogy ezek nem
keltik föl a tolvajok figyelmét, hiszen a bennük lévő anyag kiborítása élet- és környezetveszélyes.
A felügyelőség a Környezetgazdálkodási Intézetnek jelezte a szennyezettséget, és
kérte, hogy a Kármentesítési Program 1999. évi tervében szerepeljen a terület
mentesítése. A legjelentősebb veszélyt az jelenti, hogy ez a terület a város víznyerő
területeihez tartozik, ezért sürgős intézkedésre van szükség.
Lapunk megkereste Végh Lászlót, Békéscsaba alpolgármesterét, aki tipikus magyar
jelenségnek nevezte azt, hogy ellenőrizhetetlen, biztosítékkal nem rendelkező cégek
számára ilyen tevékenységet engedélyezhettek. Szerinte ez a rendszerváltáskor
keletkezett gyenge törvényeket minősíti. Elmondása szerint a város szintén
megkereste a Kármentesítési Programirodát, sürgetve az azonnali intézkedést, ami
kb. 30 millió forintba kerül. Múlt év októberében a Békés Megyei Főügyészség büntetőeljárást
kezdeményezett a Gyopáros Gmk vezetője ellen. Ennek nyomán azonban semmi nem változott,
a telepen továbbra is őrizetlenül áll a veszélyes hulladék, miközben a felelős -
legalábbis úgy tűnik - nevet a markába.