Vissza a tartalomjegyzékhez

SZOBOTA ZOLTÁN
Kenedi a közéleti titkolózás ellen

Pert indított és nyert a Belügyminisztériummal szemben Kenedi János, az ’56-os Intézet munkatársa. A tárca az állambiztonsági szolgálat tevékenységét feltáró dokumentumok kiadását tagadta meg tőle. Az ítélet még csak elsőfokon született meg és az ismert történész szerint várható, hogy a minisztérium fellebbezni fog.

A Fővárosi Bíróság keddi ítéletében arra kötelezte a Belügyminisztériumot (BM), hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül engedjen betekintést Kenedi János történésznek azokba az iratokba, melyek kutatását korábban megtagadták tőle. Sándor Zsuzsa bírónő elmondta, hogy Kenedi azért perelte be a BM-et, mert az általa kutatási célra kért iratok megismerését a tárca megtagadta, majd az elutasítás után 1998. október 29-én ötven évre államtitokká minősítette azokat. A bíróság indoklásában az 1995. évi ügynöktörvényre hivatkozott, melynek értelmében az 1980 előtt titkossá minősített iratok felülvizsgálatát 1995. július 1-je és 1996. június 30-a között lehetett elvégezni. Amennyiben ez nem történt meg, a fenti időszak lejárta után a dokumentumok többé nem titkosíthatóak. Mivel a Kenedi által kért iratok 1980 előtt keletkeztek, és azok felülvizsgálatát elmulasztották, titokká minősítésük is automatikusan megszűnt.
„Hét iratot akartak eltüntetni“ - mondta el a Heteknek Kenedi János. „Egy példaértékű per indítása volt a célom a BM ellen azért, hogy Magyarországon ne lehessen az államtitokról szóló, 1995. évi LXV. törvényt megsérteni.” A történész decemberben adta be a keresetet és január 19-én hozták meg az első fokú ítéletet. Az ügymenet azért volt ilyen gyors, mert köziratról lévén szó sürgősséggel tárgyalták - fűzte hozzá. Az Clintont ’56-os Intézet munkatervei alapján készülő forráskötet elsősorban az állambiztonsági szolgálat parancsaiból és minisztériumi iratokból válogat szemelvényeket. A mostani kutatás úgymond német-magyar koprodukció, melyben a volt NDK-s és a magyar titkosszolgálatról feltárt anyagokat teszik egymás mellé. Az esetleges további akadályokkal kapcsolatban Kenedi elmondta, hogy mivel titkosszolgálati érdekek kívánták meg az általa kért hét dokumentum zárolását, van rá esély, hogy nem kap kézhez minden anyagot. Ezen felül problémát jelenthet még a levéltári törvény azon passzusa, mely szerint az 1990 utáni iratok nyilvánosságra hozataláról egy kuratórium hoz döntést - tette hozzá Kenedi János.


Kenedi János Bibó István-díjas és Pulitzer-emlékdíjas író, történész. Írói munkássága mellett jelentős szerepet tölt be a Nyilvánosság Klub munkájában, illetve a legújabbkori magyar történelem forrásdokumentumainak nyilvánosságra hozatalában. Nevéhez fűződik az 1996-ban kiadott Kis Állambiztonsági Olvasókönyv megjelentetése. A kétkötetes mű valójában egy dokumentumgyűjtemény, amely a Kádár-rendszer egész társadalmat átszövő titkosszolgálati tevékenységéről és az ahhoz kapcsolódó besúgóhálózatról tájékoztat. A szerző három esemény köré csoportosítja tényfeltáró bizonyítékait: október 23., március 15. és június 16. A történelmi fonál az 56-os forradalom megtorlásának éveitől húzódik egészen a konszolidáció végső időszakáig, 1989-ig. A politikai dokumentumgyűjtemények esetében szokatlanul sok, tízezer példányban elkelt mű bevezeti az olvasót a „közéleti hazudozás intézményes rendszerébe”, leleplezve a Kádár-rendszer belső lényegét, mechanizmusát.