Pert indított és nyert a Belügyminisztériummal szemben Kenedi János, az ’56-os
Intézet munkatársa. A tárca az állambiztonsági szolgálat tevékenységét feltáró
dokumentumok kiadását tagadta meg tőle. Az ítélet még csak elsőfokon született meg
és az ismert történész szerint várható, hogy a minisztérium fellebbezni fog.
A Fővárosi Bíróság keddi ítéletében arra kötelezte a Belügyminisztériumot
(BM), hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül engedjen
betekintést Kenedi János történésznek azokba az iratokba, melyek kutatását
korábban megtagadták tőle. Sándor Zsuzsa bírónő elmondta, hogy Kenedi azért
perelte be a BM-et, mert az általa kutatási célra kért iratok megismerését a tárca
megtagadta, majd az elutasítás után 1998. október 29-én ötven évre államtitokká
minősítette azokat. A bíróság indoklásában az 1995. évi ügynöktörvényre
hivatkozott, melynek értelmében az 1980 előtt titkossá minősített iratok
felülvizsgálatát 1995. július 1-je és 1996. június 30-a között lehetett
elvégezni. Amennyiben ez nem történt meg, a fenti időszak lejárta után a
dokumentumok többé nem titkosíthatóak. Mivel a Kenedi által kért iratok 1980 előtt
keletkeztek, és azok felülvizsgálatát elmulasztották, titokká minősítésük is
automatikusan megszűnt.
„Hét iratot akartak eltüntetni“ - mondta el a Heteknek Kenedi János. „Egy
példaértékű per indítása volt a célom a BM ellen azért, hogy Magyarországon ne
lehessen az államtitokról szóló, 1995. évi LXV. törvényt megsérteni.” A
történész decemberben adta be a keresetet és január 19-én hozták meg az első fokú
ítéletet. Az ügymenet azért volt ilyen gyors, mert köziratról lévén szó
sürgősséggel tárgyalták - fűzte hozzá. Az Clintont ’56-os Intézet munkatervei
alapján készülő forráskötet elsősorban az állambiztonsági szolgálat
parancsaiból és minisztériumi iratokból válogat szemelvényeket. A mostani kutatás
úgymond német-magyar koprodukció, melyben a volt NDK-s és a magyar
titkosszolgálatról feltárt anyagokat teszik egymás mellé. Az esetleges további
akadályokkal kapcsolatban Kenedi elmondta, hogy mivel titkosszolgálati érdekek
kívánták meg az általa kért hét dokumentum zárolását, van rá esély, hogy nem
kap kézhez minden anyagot. Ezen felül problémát jelenthet még a levéltári törvény
azon passzusa, mely szerint az 1990 utáni iratok nyilvánosságra hozataláról egy
kuratórium hoz döntést - tette hozzá Kenedi János.
Kenedi János Bibó István-díjas és Pulitzer-emlékdíjas író, történész. Írói
munkássága mellett jelentős szerepet tölt be a Nyilvánosság Klub munkájában,
illetve a legújabbkori magyar történelem forrásdokumentumainak nyilvánosságra
hozatalában. Nevéhez fűződik az 1996-ban kiadott Kis Állambiztonsági Olvasókönyv
megjelentetése. A kétkötetes mű valójában egy dokumentumgyűjtemény, amely a Kádár-rendszer
egész társadalmat átszövő titkosszolgálati tevékenységéről és az ahhoz kapcsolódó
besúgóhálózatról tájékoztat. A szerző három esemény köré csoportosítja tényfeltáró
bizonyítékait: október 23., március 15. és június 16. A történelmi fonál az 56-os
forradalom megtorlásának éveitől húzódik egészen a konszolidáció végső időszakáig,
1989-ig. A politikai dokumentumgyűjtemények esetében szokatlanul sok, tízezer példányban
elkelt mű bevezeti az olvasót a „közéleti hazudozás intézményes rendszerébe”,
leleplezve a Kádár-rendszer belső lényegét, mechanizmusát.