Vissza a tartalomjegyzékhez


Biblikus fundamentalizmus Hollywoodban

A filmben néhány dolog másképpen történik, mint a Bibliában. Az Exodus hiteles története az Ószövetségben olvasható - egy nagyjából ilyen tartalmú felirattal kezdődik az Egyiptom hercege című másfél órás amerikai rajzfilm, amelynek három producere: Jeffrey Katzenberg (ő a Walt Disneytől igazolt át, ahol többek között az Oroszlánkirályt készítette), Steven Spielberg és David Geffen. Ők hárman alapították az - úgy tűnik, a Disney rajzfilm-monopóliumát versenyképes vetélytársként megtörni igyekvő - Dream Works Studiót.


Spielberg. Új irány a rajzfilmiparban    Fotó: MTI

E törekvésük még érdekesebbé válik, ha észrevesszük, hogy mennyire erőteljes szemléletbeli, világnézeti váltást jelent az új rajzfilm a Disney elmúlt években termett nagysikerű gyümölcseihez képest. A klasszikus Disney-filmektől eltérően, amelyek nem - illetve csak a mesékből már megszokott mértékben - tartalmaztak az okkultizmus kategóriájába sorolható elemeket, az utóbbi időben a neves stúdió mintha teljes egészében a New Age néven ismert modern, szinkretista vallás világnézetének oktatófilm-osztályává változott volna. Legújabb alkotásaiban a szellemidézés, a mágia, a démonvilág működése a filmek fő témájává és üzenetévé váltak. Az Oroszlánkirály első percétől az utolsóig a New Age átfogó, nyíltan didaktikus ismertetése és propagálása gyermekek számára, az Anasztázia és a Herkules démonfigurái, erőteljesen okkult világa pedig már számos szülőt riasztottak el attól, hogy gyermekét a korszellem e túlontúl rámenős befolyásának kitegye.
Az Egyiptom hercege üdítő és időszerű áttörést hozott e dömping közepette. A filmet indító, már idézett felirat azzal a - korunkban meglepően hangzó - bejelentéssel él, hogy a zsidók Egyiptomból való kivonulásának leírását az Ószövetség hitelesen tartalmazza. A világszerte annyit kárhoztatott zsidó-keresztény biblikus „fundamentalizmus” immáron Hollywood csúcsait is elérte volna? A megfilmesített sztori mindenesetre valamennyi lényeges ponton hűen követi a bibliai történetet. Aligha annak köszönhető ez csupán, hogy az egyik producer, Spielberg, a Schindler listája elkészítésének időszakában őseinek hite felé fordulva megtért a zsidó valláshoz, a film ötletét a többiek is osztatlan lelkesedéssel fogadták. Isten ítélő jelenlétét egyébként, amely az egyiptomi elsőszülötteket elpusztítja, ugyanúgy ábrázolták most is, ahogyan annak idején - Spielberg hasonló című filmjében - a frigyláda fosztogatóit megölte. Filmes pályafutása alatt a producer akkor nyúlt először ilyen jellegű témához. Nyilatkozataiból úgy tűnik, Katzenberg számára sem ugyanolyan súlyú könyv a Biblia, mint a többi. Mózes alakját a filmben elsősorban Izrael nemzeti vezetőjeként értelmezik az alkotók - héber nyelvű dalokkal, körtánccal -, amely a jelenlegi világot újra egyre erőteljesebben átható, Izrael államával szemben érzett antipátia, és az ezt kísérő újjáéledő antiszemitizmus légkörében kétségtelenül üzenetértékű. Ezt erősíti az egyre ellenségesebbé váló fáraó egy mondata is: „Minden baj miattatok, zsidók miatt van.”
Ugyanakkor sokan kétkedéssel figyelik az újszerű törekvést. Egyes kritikusok véleménye szerint a film készítése során megkérdezett több mint hétszáz vallási szakértő véleményéhez való ragaszkodás túlságosan megkötötte az alkotók kezét: a mű összeállításában a vallási szempontoknak való megfelelés igénye, a szellemesség és találékonyság, a teológiai részletek aprólékos követése az alkotói szuverenitás rovására ment. Ezért e kritikusok szerint az is előfordulhat, hogy a film nem hozza be 100 millió dollár körüli költségeit. Szakmai körökben azonban és a témát ismerők között a film lelkes fogadtatásra talált. A karácsonykor egyszerre ötven országban bemutatott alkotásról hamarosan eldől, hogy üzleti siker is lesz-e a mind formájában, mind tartalmában újat hozó mű. (R.T.)