SZOBOTA ZSUZSA
Veszélyben a koszovói békefenntartók

Az utóbbi napokban kiújult koszovói harcok már a nyugati békefenntartók biztonságát is fenyegetik. Az októberi Holbrooke-Milosevics megállapodás részeként a tervezett kétezerből eddig mintegy hatszáz megfigyelő érkezett a térségbe, de - úgy tűnik - küldetésük, még mielőtt megkezdődhetett volna, megbénult. A helyzet további romlásával jelenlétük fejfájást okozhat a Nyugat számára, különösen a Egyesült Államoknak, hiszen amerikai tervek alapján zajlik a megfigyelők telepítése.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai díszőrséget állnak egyik harcostársuk temetésén    Fotó: MTI

A nemzetközi megfigyelőket októberben engedték be az országba a NATO-légitámadások fenyegetése idején. Ekkor mind a belgrádi kormány, mind a felkelők beleegyeztek csapataik visszavonásába, illetve a válság békés tárgyalások útján történő rendezésébe. A békefenntartók a két fél közötti bizalom kiépítésében, illetve a tárgyalások előkészítésében kívántak segíteni, vezetőik azonban kezdik értelmetlennek és túl veszélyesnek látni további maradásukat. „Miért veszélyeztetnénk saját fiataljaink életét, hogy olyan embereknek segítsünk, akik nem tartották meg ünnepélyes ígéreteiket“ - mondta John Drewienkiewich, a békefenntartók vezetőhelyettese -. „Az őket küldő államok nem fogják őket húsdarálóba engedni. Inkább kivonják őket.” A NATO ezernyolcszáz katonát állomásoztat a szomszédos Macedóniában, akik szükség esetén a békefenntartók segítségére siethetnek.
Az elmúlt napok harcai során mindkét fél bebizonyította, hogy nem kíván hozzájárulni a helyzet békés megoldásához. A koszovói albánok vezetői elmondták, hogy csapataik új fegyverekhez jutottak, és egyre több felkelőt képeznek ki azok használatára. Diplomaták rámutatnak, hogy a koszovói albánok újrafegyverkezése és csapattoborzása egyértelművé teszi, hogy nem érdekeltek a szerbekkel való tárgyalásokban. Nemcsak tekintélyük csökkent az elmúlt időben, hanem egy csapatot meg is fenyegetett a szerb rendőrség.
Robin Cook brit külügyminiszter nyilatkozatában a Koszovói Felszabadítási Hadsereget (KFH) tartja elsősorban felelősnek az utóbbi napokban ugrásszerűen megszaporodott erőszakos cselekményekért. Véleménye szerint azok veszélyeztetik a koszovói helyzet politikai rendezését. Ugyanakkor felszólította a KFH-t és Belgrádot is az Egyesült Államok és az EU küldötteivel való együttműködésre.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter figyelmeztette a Nyugatot, hogy a Koszovóban kiújuló erőszak miatt ne alkalmazzon erőt Moszkva egy másik régi szövetségese, Szerbia ellen. „Katonai akciók nem oldják meg a konfliktust (Irakban és Koszovóban), csak tovább súlyosbítják” - idézte az AP hírügynökség a miniszter szavait.
Ivanov elsősorban az albán „szeparatistákat és szélsőségeseket” okolta az újabb koszovói erőszakhullám miatt, hozzátéve, hogy „a mostani helyzetben mindenkinek visszafogottságot kell tanúsítania, és nem szabad engednie a provokációknak”.