Vissza a tartalomjegyzékhez

KOVÁCS KLÁRA
Újabb Bokros-csomag 2000-ben

Meglepetést és bírálatot váltott ki az Economist Intelligence Unit (EIU) brit gazdaságkutató központ utolsó negyedévi elemzése. A kutatók szerint ugyanis Magyarországon a GDP növekedés 3,3 százalékra lassul le a következő évben, és 2000-ben sem lesz nagyobb 2,6 százaléknál. A költségvetés felpuhulása miatt 2000-ben egy újabb, megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag bevezetésére lehet számítani. A jelentés sarokszámai messze alacsonyabbak a pénzügyminisztérium és a gazdaságkutató-intézetek prognózisainál. Szerintük a brit szerzők a valóságnál pesszimistábban látják mind a jövő évi költségvetést, mind a gazdaságban rejlő lehetőséget.

A The Economist című hetilapot is kiadó EIU szerint „túl optimisták a költségvetés sarokszámai a GDP reálnövekedését, az inflációt, a béreket és más alapvető mutatókat illetően.” Azaz a költségvetés a lazítás elemeit tükrözi. A tanulmány példaként emelte ki a munkaadói társadalombiztosítási járulék 6 százalékos csökkentését, a személyi jövedelemadó visszafogott mérséklését, vagy a nagycsaládoknak ígért bőkezű adókedvezményt, valamint a mezőgazdaság költségvetési támogatásának jelentős növelését. Minden arra vall - állítja az EIU -, hogy a kormány nem folytat eléggé szigorú fiskális politikát, és ez veszélyezteti a makrogazdasági stabilitást 1999-ben, sőt új takarékossági intézkedéseket követel meg 2000-ben. Az EIU szerint emiatt a külső egyensúly romlani fog, növekvő hitelfelvételt téve szükségessé.
Köves András, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese szerint a brit kutatók azért gondolják így, mert tényként kezelik azt, hogy laza a jövő évi költségvetés. Azaz hajlamos a kormány a megengedhetőnél többet költeni, és emiatt felborulhat az egyensúly. Köves szerint igaz, hogy több szempontból bírálható a költségvetés, de az nem mondható el, hogy a kormány adakozó lenne, sem azt, hogy a bevétel felültervezett. S az idei folyamatok alapján inkább a 4, és nem a 2,6 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető 2000-ben.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint a brit kutatók véleményének megértéséhez tudomásul kell venni, hogy ők jobban érzékelik a nyugat-európai fejlődési folyamatokat, s látják azokat a megszorító intézkedéseket is, amelyek az euró bevezetésével kapcsolatban elkerülhetetlenek. Jövőre - a világgazdaság általános lassulásával egybeesve - 2-2,5 százaléknál nagyobb növekedés nem valószínűsíthető az EU országaiban. S mivel a növekedés egyik öszszetevője az export, és ennek 70 százaléka az EU térségére irányul, úgy láthatják a brit kollegák - vélte Belyó -, hogy ez negatív hatással lesz a magyar gazdaságra, ami nem csak az exportot, hanem a gazdaság egészének dinamizmusát is visszavetheti. Igaz ugyan, hogy az ideihez képest jövőre lassul a gazdaság növekedése, de válsághelyzet nem alakul ki, és elkerülhető az 1995-ben bevezetett Bokros-csomaghoz hasonló megszorító intézkedés.
A GKI Gazdaságkutató Rt. úgy látja, hogy a magyar gazdaság előrehaladási esélyei továbbra is jók, de a veszélyek erősebbek lesznek jövőre. Mint Barta Judit kutatásvezető elmondta, az intézet négyféle forgatókönyvet készített a gazdasági kilátásokat illetően, és közülük a legpesszimistább megközelíti az EIU által közreadott adatokat. Ez azonban csak abban az esetben történhet meg, ha a külső tényezők - mint például a világkereskedelem, a piaci igények, a befektetői hajlam - jelentősen visszaesnek, és ezzel párhuzamosan a belgazdasági folyamatok is kedvezőtlenül alakulnak. Valószínűbb azonban az, hogy jövőre lassul a gazdasági növekedés, de 2000-ben már újra 4,5 százalékos szintet ér el. Barta szerint sem túlköltekező a központi költségvetés. Aggasztó viszont az, hogy a kormány nem kezdte el a tb-alapok hiányának megszüntetéséhez szükséges változtatásokat.
Az év eleji optimista kilátások után az év közben történt globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a hazai tőzsdeindex több hónapos zuhanása, és végső soron a jövő évi költségvetés megismerése késztette a kutatóintézeteket arra, hogy lefelé módosítsák a GDP jövő évi növekedési esélyeit. Ma 3,8 százaléktól 4,5 százalékig tartják lehetségesnek a jövő évi gazdasági növekedést. Az 1997-es és 1998-as évek stabil bázist biztosítanak a következő évek
kiegyensúlyozott gazdasági
növekedéséhez. Egyetértenek azonban abban, hogy jövőre - a korábbi igen magas bázisról ugyan, de mindenképpen - visszaesik az export növekedésének dinamikája, és csökken a beruházási hajlam is. Kis mértékben ugyan, de nő a lakossági fogyasztás. A megkérdezett gazdaságkutatók bíznak abban, hogy a kormány tartani tudja a költségvetésben megszabott sarokszámokat. Úgy vélik, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának tervezett 2 millárd dolláros deficitszintjét vagy az államháztartási hiány GDP-arányos, 4 százalékos határát, ha kell, fiskális eszközökkel is meg fogja védeni a kormány. Fontos ez azért is, mert - a maastrichti kritériumoknak köszönhetően - többek között a sarokszámok teljesítésétől függ Magyaroroszág nemzetközi megítélése.
Nem hagyhatók figyelmen kívül azonban a veszélyforrások. A differenciált béremelési lehetőségek, a beruházási hajlam csökkenése, a tb-alapok tervezhetetlensége miatt társadalmi feszültségek is elképzelhetők. Újkeletű veszélyforrás a dezinfláció. A jövőre prognosztizált 11-12 százalékos infláció ugyanis év végére akár 10 százalék alá is szaladhat, és mivel a bevételek 11 százalékos növekedést feltételeztek, hiány keletkezhet a bevételi oldalon.
A gazdasági kilátások vizsgálatánál - különösen az 1998-as események fényében - fontos szempont a külső feltételek figyelembevétele. Bizonytalansági tényező többek között az euró bevezetésének hatása, az 1998-as válsággócok sorsa: a Japán bankkonszolidációs program kimenetele, amely befolyásolja az ázsiai térség stabilitását, illetve az orosz gazdasági és politikai krízis kimenetele.

   Kormány GKI Rt. Kopint-Datorg Ecostat
GDP   5 3-4 4 4-4,5
Fogyasztói árindex
(előző év =100)  
11 9-10 11-12 11-12
  Folyó fizetési mérleg egyenlege
(milliárd dollár)
-2 -2,5 -2,2 2,4
Államháztartás deficitje
(a GDP %-ban)  
-3,95 4,5-5 -4-4,5 -4