Leggyorsabban az első sor huszonötezer forintos műanyagszékei keltek el, majd
sorban a többi: a viharos érdeklődés miatt a tervezett egy szeánsz helyett két fellépést
tart a Budapesti Sportcsarnokban korunk legsikeresebb mágusa, David Copperfield. A
parafenomének királyáról a nemzetközi sajtó azt állítja, annyira ragaszkodik
mesterségéhez, hogy nagy port felvert szerelmi kapcsolata is szemfényvesztő trükk
csupán.
Eltüntette az amerikai Szabadság-szobrot, és az Orient Expressz egyik vagonját.
Lebegett a Grand Canyon fölött, átsétált a Niagara vízesés fölött és az egyetlen
olyan emberi építményen, a kínai Nagy Falon, amely látható a világűrből. Kiszökött
a szuperbiztosnak tartott Alcatraz börtönből, tizenhárom emelet magasan pedig megmenekült
egy égő kötélről. Repülni is tud - trükk, segítőkötél nélkül, karjaiban egy
hölggyel.
Aki mindezt végrehajtotta, nem más, mint David Copperfield, a nagy varázsló. Azonban,
mint mindenki más, Copperfield is kicsiben kezdte: David Copperfield, alias David Seth
Kotkin 1956. szeptember 16-án született New Jersey állam ismeretlen nevű városkájában,
ahol már tizenkét évesen fellépett bűvészként. Nem sokkal később ő lett a
legfiatalabb bűvész, akit az Amerikai Bűvésztársaság felvett a soraiba. Tizenhat évesen
már a New York-i Egyetemen tanít bűvészkedést. Ő maga is folytatja azonban tanulmányait,
s eközben kapja meg Chicagóban a The Magic Man című musical címszerepét - David
Copperfieldet alakítja. Ettől kezdve ezen a néven szerepel a televízióban, ám mindig
kameratrükk nélkül, élő közönség előtt hajtja végre mutatványait.
Látszólag sikert sikerre halmoz: a megnyerő külsejű bűvészt a francia kormány
lovaggá avatta - ezzel ő az egyetlen bűvész, aki valaha is megkapta ezt a címet. A
Forbes magazin ranglistája szerint Copperfield ma a világ hatodik legtöbbet kereső előadóművésze,
megelőzve Madonnát, Kevin Costnert és Arnold Schwarzeneggert. Mutatványait világszerte
többen látták, mint bármely más bűvészét, beleértve a világhírű Houdinit is.
Nevadában megnyitotta magánmúzeumát, melynek a Bűvészkedés Művészetének Nemzetközi
Múzeuma és Könyvtára elnevezést adta: célja, hogy a bűvészkedés tárgyi emlékeit
megőrizze az utókor számára.
Copperfield úgy véli: napjainkban a bűvészkedés aranykorát éljük. Maga kreálta
filozófiája szerint „A titok az, hogy semmit se tartsunk lehetetlennek. Én a
lehetetlennel foglalkozom, és a lehetetlen fölé akarok kerülni.”
A híres mágus számára azonban mégis van valami, ami lehetetlennek bizonyul: bűvésztehetsége
ellenére sem tudja ugyanis eltüntetni azt az újságcikket, amely tavaly jelent meg róla
és platinaszőke menyasszonyáról. A botrányt kavaró beszámoló, amelyet a francia
Paris Match című magazin hozott le, azt állítja, hogy a mágus és a 28 éves német
topmodell, Claudia Schiffer kapcsolata merő reklámfogás. Copperfield 30 millió dollárra
perelte be a francia magazint, azt állítva, hogy az egész história egyik versengő bűvésztársa,
Herbert Becker kitalációja. Úgy véli, Becker egy hamisított üzleti szerződést
adott át a magazinnak, amelynek értelmében a híres mágus évi 25 ezer dollárt fizet
a szőke szépségnek, hogy a nyilvánosság előtt a barátnőjeként, illetve
menyasszonyaként szerepeljen, és megtiltja neki, hogy mással randevúzzon. A német
Bunte magazin szintén nyilvánosságra hozta a szerződés szövegét. Copperfieldtől függetlenül
Schiffer is keresetet nyújtott be egy müncheni bíróságnál a Bunte tulajdonosa, a
Burda cég ellen.
A magazinok állítása szerint a két híresség első találkozása sem rózsaszín románc
volt, hanem az ügynökeik által gondosan előkészített, és természetesen bőkezűen
javadalmazott üzleti akció, mely azt célozta, hogy a német szépség népszerűsége
tovább öregbítse a 42 éves amerikai Copperfield hírnevét. A müncheni ügyészség másfél
éves vizsgálat után beszüntette az eljárást a „szerelmi szerződés” ügyében
- igaz, a főügyész válasz nélkül hagyta azt a kérdést, hogy a dokumentumok valóban
hamisítványok voltak-e.