Vissza a tartalomjegyzékhez

ZARA ORSOLYA
Új alkotmánybírák

Több hónapja tartó civakodás után a parlament nagy többséggel megválasztotta az Alkotmánybíróság három új tagját. Ezzel tizenegy főre emelkedett az eddig működőképessége határán lévő taláros testület létszáma.

Czúcz Ottó, a szegedi József Attila Tudományegyetem és Harmathy Attila, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója egyaránt azt hangsúlyozta az Alkotmányügyi Bizottság előtt, hogy az Alkotmánybíróságnak kiszámítható módon kell működnie. Rámutattak, hogy a rendszerváltás után csaknem egy évtizeddel a testület feladata megváltozott: már nem indokoltak a politikai megfontolások, amelyek a demokratikus berendezkedés megszilárdítását szolgálták, ezzel szemben szükséges a jog egyes speciális szakterületeinek elméleti ismereteit figyelembe venni a döntéseknél.
A speciális ismeretek jövőbeli alkalmazására mind Czúcz Ottó, mind pedig Harmathy Attila személye garanciát jelent, hiszen előbbi a munkajog és szociális jog, utóbbi a polgári jog területének kiváló elméleti szakértője.
Strausz János büntetőjogász, a Fővárosi Bíróság bírája a gyakorlat oldaláról közelítette meg a testület jövőjét. Véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak hasonló módon kellene működnie, mint egy rendes bíróságnak, vagyis szigorú ügyrendi szabályok alapján, amely pontosan meghatározná, hogy az egyes kérelmeket milyen sorrendben kell megtárgyalni. Strausz egyetért azzal az állásponttal, mely szerint a döntések során az alkotmány írott szövegéhez kell ragaszkodni, és elveti a „láthatatlan alkotmányon” alapuló jogértelmezést.