Meghökkentő ötlettel állt elő az Oktatási Minisztérium (OM) az Országos Szakképzési
Tanács (OSZT) legutóbbi ülésén. A magyarországi vállalkozók által a szakképzés
gyakorlati oktatásának finanszírozására befizetett pénzekből (amelyek a Munkaerőpiaci
Alap Szakképzési Alap részébe folynak be) a kormány közalapítványt hozott létre a
határon túli magyar nemzeti közösségek, illetve a nyugati szórványmagyarság
anyanyelvi és kulturális identitásának megőrzése céljából. A kormányzati oldal
arról tájékoztatta az OSZT-t, hogy a kormány december elején 30 millió forinttal létrehozta
A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt és kormányhatározatban
az első évi működési költségekre 500 millió forintot ígért a Szakképzési Alapból.
Az OSZT a szakképzésért felelős miniszter (1998-ig a munkaügyi miniszter, a kormányváltás
óta az oktatási miniszter) tanácsadó testülete. Fő feladatai közé tartozik egyrészt
a szakképzéssel összefüggő stratégiai kérdések, valamint a Szakképzési Alap
felhasználásának véleményezése, állásfoglalások kialakítása. Az OSZT-t a
Horn-kormány hozta létre, előtte Országos Képzési Tanács (OKT) névvel egy háromoldalú
ÉT-szakbizottság látta el ezeket a feladatokat. Az OSZT-ben helyet kaptak a munkaadói,
munkavállalói és kormányzati képviselőkön túl az iskolafenntartók és a gazdasági
kamarák is.
A Szakképzési Alap a munkaadók által a bruttó jövedelmek 1,5 százalékának befizetéséből
(szakképzési hozzájárulás) képződik. Eredeti célja a szakoktatás gyakorlati képzésének
finanszírozása, fejlesztése, de az idők során a szakoktatással összefüggő intézmények
és projektek is bekerültek a finanszírozási körbe. A szakképzési hozzájárulás
legnagyobb része nem kerül közvetlenül az alapba, mert a vállalkozások oktatási
szerződés keretén belül a szakképző iskoláknak közvetlenül átutalhatják. Az
alapba ténylegesen befizetett pénz éves mértéke kb. 7,5 milliárd forint.
A fent említett bejelentést heves vita követte. A pénz befizetői, a munkaadók élesen
támadták a kormány elképzelését, amely szerint az alapból a határon túli magyarok
szakképzését is finanszírozzák. Több javaslattal is előálltak, miszerint a jövő
évi keret terhére projekt-finanszírozásban támogatnák a szomszédos országok szakképzési
fejlesztéseit, de nem hajlandók félmilliárd forintot biankó formában átadni egy
ismeretlen céllal és működési rendszerrel megalapított közalapítványnak. A
munkaadói szervezetek tiltakozása ellenére a kormányzati oldal az eredeti javaslatot
szavaztatta meg, így az került támogatásra.
Tehát a közalapítvány létrejön, és a magyar szakképzés fél milliárd forinttal
szegényebb lesz.
A munkaadói szervezetek hangsúlyozták, hogy a kormányzat célja nemes, de a pénz
befizetői konkrét céllal utalják át az összegeket. Elképzelhető, hogy saját szándékukból,
önkéntesen is támogatnák az Apáczai Közalapítvány célkitűzéseit, de ez a megoldás
a kormányzat részéről kizárja az önkéntességet és nem tekinti a munkaadókat
adakozó polgároknak. A Szakképzési Alap éppen azzal a céllal jött létre, hogy a
szakképzés ne függjön a mindenkori költségvetéstől, ne legyen kiszolgáltatva a
parlamenti módosító indítványok tömegeinek, amelyek ide-oda helyezgetik a milliókat,
milliárdokat. A „polgári” kormány nem éppen polgári eszközökkel ezt a jól működő
rendszert igen hamar megszavazta saját céljainak elérése érdekében.