Vissza a tartalomjegyzékhez

KULIFAI GYULA
Fénnyel írt képek

A fotográfia több mint a látvány megörökítése: alkotás! Játék a fénnyel, színekkel, formákkal. Szinte minden ember megpróbálkozik vele, ám sokan gyorsan abba is hagyják. Úgy érzik, hiába minden igyekezet, a képek csak nem akarnak olyanra sikerülni, mint szeretnék. Pedig, ha odafigyelünk néhány apróságra, a fényképezés nagyon tartalmas, szórakoztató kikapcsolódást nyújthat.

Karácsony közeledtével ajándéknak is kiváló egy fényképezőgép. A választék széles: az egészen egyszerű és olcsó gépektől kezdve az automata csodamasinákig sok minden megtalálható a boltokban. Az utóbbiakkal meg kell tanulni „beszélgetni”, hogy ki tudjuk használni lehetőségeiket. Előnyük, hogy akkor is elfogadható képet csinálnak (ők és nem mi!), amikor csupán véletlenül rákönyökölünk a gombjukra.
Kezdőknek az egyszerűbb gépeket ajánljuk. És egy jótanács: képeinket mutogatva minél hamarabb halljuk meg a kellemes reakciókat: Nem is olyan roszszak! Sőt! Sokaknak kedvét szegi, hogy a fotózás nem olcsó mulatság. De olcsóbbá lehet tenni. Elsőre megteszik a kevésbé drága filmek is. Kár minden kockáról nagyítást készíttetni, elég a sikerültebbekről. Ezzel ezreseket spórolhatunk! Olyan helyet kell keresni, ahol készítenek úgynevezett csíkmásolást (kontaktot). Ezen kicsiben ott az öszszes alkotásunk, válogathatunk, melyiket nagyíttassuk ki. Érdemes a nagyon jókról (ha kellően élesek) a szokásosnál nagyobb képet kérni! A negatívot ne fogdossuk össze, mert ujjlenyomatos lesz a kép is!
Tanuljuk meg minél előbb befűzni a filmet! Ha nem napfényes időben fotózunk, ne 100-as érzékenységűt vegyünk, hanem 200-ast vagy 400-ast. Ezek borult időben, vagy kevesebb fénynél is megfelelőek. Lakásban általában kevés a lámpa fénye, használjunk vakut, mert különben narancssárgás lesz a végeredmény. Néha a napfényben is használhatjuk a vakut, ha nem akarjuk, hogy az árnyékos rész túl sötét legyen.
Ha bent a film, egy-két exponálás után már következhet a nagy pillanat: életünk első fényképe. A kezdőknek két dologra ügyelniük kell: ez a türelem és az önuralom. Ne mindent és ne azonnal akarjunk!
Keressünk valami szép, érdekes témát. Mivel a fényképezéskor fénnyel képezünk, figyeljünk a megvilágításra. Legyen elég fény, de ne szemből érkezzen, mert a gép „szeme” is belekáprázik. Ha belenézünk a keresőbe, a csodás tájból masinánk csak a keretben láthatókat fogja megörökíteni. A szemünk néha csal, de a gép lencséje „objektív”: a fotón ott lesz minden zavaró részlet. Ha figyelmetlenek vagyunk, látszani fognak a villanydrótok, vagy az ujjunk, ami belógott a lencse elé.
Télen ragyogó fotókat lehet készíteni. Izgalmas egyedül, vagy társaságban, családdal, gyerekekkel egy fotós túra, majd néhány nap múlva a fotó-parti, amikor büszkén mutogatjuk fénnyel rajzolt alkotásainkat. Figyeljünk azonban arra, hogy a hidegből bejőve érdemes megvárni míg eltűnik az esetleges pára a lemezről - hacsak nem direkt „ködös” képet akarunk. Figyelem: a gép könnyen elmozdul, amikor exponálunk és ennek furcsa következményei lehetnek: életlen kép, a baba feje helyett a pocakja lesz látható, és így tovább. Gyakoroljunk üres géppel, hogy ne mozduljon be - mintha csak pisztollyal tanulnánk célozni.
Gyermekünk fotózása nem egyszerű feladat. Amikor épp aranyos grimaszt vág, vagy nincs a kezünk ügyében a gép, vagy mire elsütjük, már rég elfordult, esetleg beletenyerelt az objektívba. Egyszerűbb gépekkel túl közelről se fotózzunk, mert életlen lesz. De ne adjuk fel! Kis gyakorlással, jó reflexszel menni fog! Kicsit bonyolultabb gépekkel sok érdekes trükkre van lehetőség, ha az alapokat már elsajátítottuk - de gép nélkül is érdemes a szépre nyitott szemmel járni-kelni.