LOCSMÁNDI ANDREA
Adófronton a helyzet fokozódik

Politikamentes, objektív adórendőrséget ígér Pelikán László, az egység leendő vezetője, aki lapunknak határozottan kijelentette: „engem eddig sem érdekeltek a pártállások, eztán sem fognak. Én nem tudok megváltozni.” Zara Lászlónak, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete elnökének nem is ezzel van gondja, hanem a törvénytervezet kidolgozatlanságával és előkészítetlenségével. A két szakember a sokat vitatott adórendőrség kapcsán nyilatkozott a Heteknek.

A kormány álláspontja szerint az Adórendőrség képes véghezvinni azt, hogy az évente akár 2500-3500 milliárd forintra tehető - eddig az adózást elkerülő - jövedelem az államkasszában kössön ki. A leendő 240 fős szervezet hatékonyságát is sokan kérdőjelezik meg. Mennyivel hatékonyabb az eddig működőknél - a rendőrség gazdaságvédelmi osztályainál, a vám és pénzügyőrség, illetve nemzetbiztonsági hivatal illetékes osztályainál? - tettük fel a kérdést Pelikán Lászlónak, az APEH bűnügyi igazgatói poszt várományosának. Pelikán László korábban az ORFK gazdaságvédelmi és szervezett bűnözés elleni osztályának helyettes vezetője volt.
„A hatékonyságot attól várjuk, hogy a leendő szervezet fő feladatként látja majd el az adócsalással összefüggő bűncselekmények leleplezését. A gazdaságvédelmi osztályoktól való különbözőségét pedig a szakembergárda ereje fogja adni. Az állások utáni nagy érdeklődésnek köszönhetően várhatóan optimális állomány állhat fel az APEH-nél.” Pelikán hangsúlyozta, hogy büntetőeljárást csak abban az esetben lehet indítani, ha bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját lehet valakinek terhére megállapítani. Ez már garancia arra, hogy nem mindenki ellen indul eljárás. Magyarországon a vádelv érvényes, mely szerint senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. A bűncselekmény elkövetését a hatóságnak kell bizonyítania. Adócsalást nem csak azok követhetnek el, akik a cégbíróságokon és adónyilvántartásokban szerepelnek, hanem azok is, akik feketén, mindenféle bejegyzés és nyilvántartásba vétel nélkül dolgoznak és jövedelemszerző tevékenységet folytatnak. Az így megszerzett jövedelmük után kellene adózniuk és részt vállalniuk a közteherviselésből. A titkos információgyűjtés, amire a törvénytervezet felhatalmazást ad, épp azt a célt szolgálja, hogy a nyilvántartásban nem szereplő „adóalanyok” felderíthetők legyenek, és bizonyítható legyen a bűncselekmény elkövetése.
Amikor olyan üzletkötés történik, ahol nem nyilvántartott adóalanyok kötnek szerződéseket, akkor lehet szó tetten érésről. Ezért a törvényalkotó nem hagyhatta figyelmen kívül ezt a lehetőséget sem. A leendő hatóság vezetője leszögezte: „Nem apellálunk a feljelentési, bejelentési kedvre, hiszen a társadalom tagjainak erre eddig is módja volt, erre semmivel sem lesz több a lehetőség.”
Fegyver- és kényszerítőeszköz-használat kérdésében a sajtóban és a köztudatban számtalan vad képzet jelent meg. Ezekkel kapcsolatban Pelikán László leszögezte: a leendő adónyomozó-hatóság köztisztviselői állomány lesz, nem fegyveres testület. Ennek megfelelően kizárólag önvédelmi célra használhat lőfegyvert, intézkedés kikényszerítésére nem. Kényszerítő eszköz - elektromos sokkoló, önvédelmi fogások - használata csak abban az esetben indokolt, amikor a tetten ért személy magára vagy az intézkedőre nézve veszélyforrás lehet, vagy pedig szökés megakadályozása esetén.
A törvény az adócsalást, a jogosulatlan áfa-visszaigénylés esetében a csalást szándékos bűncselekménynek minősíti. Szándékosan kell elkövetni. A kiskapukeresőkkel szemben, akik a törvényadta lehetőségeket használják ki, nem fogunk eljárni.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke viszont magát a jogszabályt tartja rossznak. Szerinte a törvénytervezet legaggályosabb része a titkosszolgálatokra, illetve rendőrségi törvényre utaló pontok, melyek megszavazásához - véleménye szerint - továbbra is kétharmados parlamenti támogatottságra lenne szükség. Mivel olyan jogosítványokkal ruháznák fel az Adórendőrséget, melyek alkotmányos jogokat „feszegetnek”. A kormány azonban egyszerű többséggel elfogadandó törvényként kívánja szabályozni ezeket a kérdéseket. Zara László emellett hiányolja a törvényjavaslat előkészítettségét. Nem derül ki ugyanis egyértelműen, hogy milyen célból akar az adóhatóság fellépni. Az új szervezet feltehetően azokkal szemben lép fel majd leginkább, akik már eddig is nyilvántartásban szerepeltek, hiszen a törvény szerint az adóhatósági nyilvántartásból is átvehet adatokat a nyomozóhivatal. Azokban az esetekben viszont, amelyekben nem bizonyosodott be, hogy bűncselekmény történt, illetve az érintett személy nem volt bűncselekménnyel kapcsolatba hozható, a nyilvántartott vagy nyilvántartásba vett adatoknak az elévülés idejéig történő megőrzése sem tartozik a legdemokratikusabb megoldások közé. Nem tudható ugyanis, hogy később, a mindenkori kormányzat érdekeinek megfelelően mikor használnak fel egy adott személlyel szemben olyan életvitelére, szokásaira utaló adatokat, amelyeket korábban gyűjtöttek róla. Azt pedig tudjuk, ha valamivel viszsza lehet élni, akkor azzal viszsza is élnek. Ez a mindenkori hatalomnak a sajátossága attól függetlenül, hogy éppen milyen kormányzat van hatalmon.
Az adószakember szerint nem a tényleges feketegazdaságban tevékenykedőket veszi célba a hatóság. Bár erre már a KBI-n belül is tettek kísérletet... Mi a garancia arra, hogy itt sikerülni fog? Egyébként pedig ha jól működik, és nem igazolódnak azok a a félelmek, amelyek miatt az adózók fenyegetettnek érzik magukat, akkor mindegy, hogy hol működik. A veszély abban rejlik, hogy bizonyos szervezetek sajátossága, hogy szeretik a szerepüket igazolni, így olyan esetekben is eljárások indulhatnak, amikor ez nem feltétlenül szükséges.